Hírek

2006.03.10. 00:00

Sérült a sajtószabadság

Az amerikai külügyminisztérium éves jelentése szerint több terület is problémás emberi jogi szempontból Magyarországon. Sérült a sajtószabadság, a kisebbségi jogok, és rendezetlen a családon belüli erőszak kérdése.

Farkas Károly

A magyar kormány általában tiszteletben tartotta az emberi jogokat, de Magyarországon több területen komoly problémák vannak – ez az amerikai külügyminisztérium megállapítása. A Condoleezza Rice külügyminiszter által ismertetett, évenként elkészített emberi jogi jelentés szerint túlzott a rendőri erőszak a roma gyanúsítottak ellen; gyakori a kormányzati beavatkozás az állami médiumok szerkesztési gyakorlatába és személyi döntéseibe; rendszeresen fordulnak elő antiszemita incidensek; rendezetlen a nők és gyermekek kárára elkövetett erőszak, a munkahelyi szexuális zaklatás, az emberkereskedelem és  a romák  hátrányos megkülönböztetése.
A jelentés konkrét példákat sorol fel a tavalyi év eseményeiből. A rendőri erőszakra példaként  Tolna megyéből, Kaposvárról és Szigetvárról említenek eseteket, amikor romákat vertek meg rendőrök. Tavaly 34 rendőrt állítottak bíróság elé testi sértés miatt, 6 rendőr ellen pedig azért emeltek vádat, mert kihallgatás közben erőszakot alkalmaztak.
A szólás- és sajtószabadságról szóló fejezetben a dokumentum leszögezi, hogy az állami médiumokra a kormányzat jelentős nyomást gyakorol, elsősorban a személyi döntésekben, de a mindennapi szerkesztői gyakorlatban is. Itt a jelentés kitér a Magyar Rádió vezetése körüli botrányokra. Az amerikai külügyminisztérium név szerint megemlíti a Népszava című napilap Kondor Katalin ügynökmúltját feszegető cikkét, amelyet azóta sem támasztottak alá dokumentumokkal. A dokumentum elítélően nyilatkozik a rádió ideiglenes elnökének személye körüli csatározásokról, kiemelve a kuratórium elnökének egyszemélyes döntését, amivel visszatartotta a rádiónak szánt támogatások kifizetését.
Az antiszemitizmusról szóló összeállításban is név szerint említenek több sajtóorgánumot. A Magyar Demokrata című hetilapot például azzal vádolják, hogy rendszeresen antiszemita cikkeket közöl, valamint írásokat jelentet meg holokauszt-tagadó szerzőktől. A dokumentum szerint hazánk egyik legkomolyabb problémája, hogy a családon belüli erőszakos cselekmények, különösen a nők és gyermekek sérelmére elkövetett bűncselekmények igen elterjedtek. Ezzel kapcsolatban a Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen (NaNE) egyesület képviselője elmondta, hogy ez elsősorban a törvényalkotók felelőssége.
„A magyar politikai elit egyszerűen nem hajlandó az emberi jogok sérelmének elismerni a családon belüli erőszakot. Ezért egyszerűen rossz a szabályozás. Hasonló a helyzet a nemi erőszak kérdésével is, ahol szinte középkori szellemű a törvényi háttér, ezért nemrégiben az ENSZ illetékes bizottsága is megfedte az országot. A szexuális zaklatásokkal kapcsolatban pedig a jogalkotók szinte még azt sem ismerik el, hogy ilyen Magyarországon létezik, és problémát jelent” – mondta lapunk kérdésére Wirth Judith, a NaNE egyesület munkatársa.

Ezek is érdekelhetik