Hírek

2006.02.08. 07:00

Felesleges a munkavállalást korlátozni

Szerdán fogadja el az Európai Bizottság a munkaerőmozgásról szóló jelentést, amely azt sugallja: azt uniós országok tegyék szabaddá május elsejétől a munkavállalást.

Tóth Marcella

Spanyolország és Portugália várhatóan megnyitja kapuit idén május 1-jétől az új EU-s országok munkavállalói előtt - nyilatkozta a reggel.hu-nak Schranz Edit, a Foglalkoztatási és Munkaügyi Minisztérium szóvivője, akit annak kapcsán kérdeztünk, hogy szerdán fogadja el az Európai Bizottság a munkaerőmozgásról szóló jelentést. A Financial Times  értesülései szerint az említetteken kívül még Hollandia, Dánia, Görögország és Finnország is fontolóra veszi, hogy megnyitja munkaerőpiacát a kelet-európai tagállamok előtt. Ezekben az országokban azonban még a parlamentnek is jóvá kell hagynia a döntést.

A munkaerőmozgásról szóló jelentés azért fontos, mert 2006. április 30-án telik le az új tagok dolgozóival szemben alkalmazható hét éves korlátozás első kétéves ciklusa. A csatlakozás után az Egyesült Királyság, Svédország és Írország kivételével valamennyi régi tagország alkalmazta ezeket, volt, ahol országonként megszabták a maximálisan kiadható munkavállalási engedélyek számát, volt, ahol csak azt kellett igazolni a munkavállalási engedély kiadásához, hogy egy adott posztra nincsen hazai jelentkező. Előbbi csoportba tartozik Németország és Ausztria, utóbbiba például Hollandia.

A csatlakozás második évfordulója után, 2006. május 1. és 2009. április 30. között azokban az országokban szabadul fel a munkaerőpiac, amelyek nem közlik az Európai Bizottsággal előre, hogy továbbra is élnek a korlátozással. A korlátozás harmadik, kétéves szakaszában, 2009. május 1. és 2011. április 30. között a korlátozásokat csak komoly helyi fennakadások, vagy a helyi munkaerőpiac veszélyezettsége esetén lehet fenntartani.

A magyarok az Európai Unió országai közül elsősorban Angliában, Írországban, Németországban és Ausztriában vállalnak munkát – tudtuk meg Kovács Gézától, a Foglalkoztatási Hivatal Nemzetközi és Migrációs főosztályának vezetőjétől. A kinti magyarok főként a vendéglátásban dolgoznak, illetve Angliában az egészségügyben. Németországba és Ausztriába a Foglalkoztatási Hivatalon keresztül mennek ki a magyar munkavállalók. Érdekes módon a csatlakozás után visszaesett ezekben az országokban a munkát vállalók száma. Ez többek között annak köszönhető, hogy az osztrákok nem adnak ki egy évre szóló munkavállalási engedélyt. Ez a 12 hónapos szabály miatt van, ami azt mondja ki, hogy ha a csatlakozás után valakinek egy éven keresztül igazolhatóan munkaviszonya van egy másik tagállamban, akkor az illető ezt követően engedély nélkül dolgozhat az adott országban. Németországban pedig rekordszintű munkanélküliség miatt nehéz elhelyezkedni.

Márpedig biztosnak tűnik, hogy a németek ezentúl sem várják majd tárt karokkal az új országból érkező dolgozókat. Ezt már 2006. január 17-én közölte a német munkaügyi minisztérium szóvivője. Valószínűleg Franciaország is a munkanélküliségtől való félelem miatt nem nyitja majd meg az új tagállamok polgárai előtt a kapuit. Az osztrák kormány is világossá tette már: ők sem döntenek majd másként. Az Európai Bizottság azonban úgy véli, a korlátozásokat fenntartó országok a fekete gazdaságot erősítik. Erre utal az is, hogy a tagság első évében a briteknél hivatalosan munkát vállalók közül sokan nem újonnan érkeztek a szigetországba, hanem egyszerűen törvényesítették korábbi munkaviszonyukat.

A visegrádi négyek és Szlovénia ezért is arra kérik a régi uniós államokat, hogy engedjék az újak szabad munkavállalását. Az országok parlamenti vezetői erről február elején Prágában tanácskoztak. Szerintük a régi tagállamok többsége leginkább politikai okok miatt korlátozza az új országok állampolgárait. A politikusok szerint nem igazolódtak be azok a félelmek, melyek szerint a bevándorlás célja elsősorban a bőkezű szociális juttatások kihasználása lett volna.

A munkaerőmozgásról szóló brüsszeli jelentés rámutat: az elmúlt két év adatai alapján azok az aggályok sem bizonyultak igaznak, miszerint keleti munkavállalók hada lepi el a nyugati országokat. Azaz a „lengyel vízvezeték-szerelő” fantomja nem jelent meg a nyugat-európai országokban. A dokumentum legfontosabb következtetése, hogy az EU 15-ök területén élő új tagállambeli állampolgárok aránya lényegében alig változott a bővítés előtti időszakhoz képest. Azaz nem vették el a helyiektől a munkát. Sőt olyan állásokban helyezkedtek el, amit a helyiek nem vállaltak volna el, ezzel csökkentették a munkaerőhiányt.

A jelentés ugyan kerüli, hogy közvetlen javaslatot adjon a tagországok kormányainak, de az ebből leszűrhető tanulság felér azzal, mintha azt tanácsolná, hogy ne korlátozzák a továbbiakban a régi tagországok a munkaerőpiacaikat.

Romániából jöttek a legtöbben

Tavaly összesen 53 ezer munkavállalási engedélyt adtak ki Magyarországon külföldieknek. Ebből 34 ezret román, 8 ezret pedig ukrán állampolgárok kaptak. Ezen kívül Szerbia-Montenegróból, Kínából, Németországból, Mongóliából és Japánból érkeztek hazánkba külföldi munkavállalók. A regisztrációval munkát vállalók száma közel 19 ezer volt, melyet szinte csak a szlovák állampolgárok jelentették.

Az új tagállamok polgárainak kiadott munkavállalalási engedélyek száma 2005-ben

Németország 500 633

Írország 107 024

Ausztria* 68 449

Olaszország 49 454

Hollandia 14 613

Franciaország 9 916

Svédország* 3 510

*2004-es adat

Forrás: Európai Bizottság

A tíz új tagállam polgárainak aránya a munkaerőn belül (százalék)

Írország 1,9

Németország 0,9

Ausztria 0,7

Nagy-Britannia 0,4

Hollandia 0,2

Belgium 0,2

Svédország 0,1

Olaszország 0,1

Görögország 0,1

Franciaország 0,0

Forrás: Európai Bizottság

Tóth Marcella Romániából jöttek a legtöbben Tavaly összesen 53 ezer munkavállalási engedélyt adtak ki Magyarországon külföldieknek. Ebből 34 ezret román, 8 ezret pedig ukrán állampolgárok kaptak. Ezen kívül Szerbia-Montenegróból, Kínából, Németországból, Mongóliából és Japánból érkeztek hazánkba külföldi munkavállalók. A regisztrációval munkát vállalók száma közel 19 ezer volt, melyet szinte csak a szlovák állampolgárok jelentették. Az új tagállamok polgárainak kiadott munkavállalalási engedélyek száma 2005-ben Németország 500 633

Írország 107 024

Ausztria* 68 449

Olaszország 49 454

Hollandia 14 613

Franciaország 9 916

Svédország* 3 510

*2004-es adat

Forrás: Európai Bizottság A tíz új tagállam polgárainak aránya a munkaerőn belül (százalék) Írország 1,9

Németország 0,9

Ausztria 0,7

Nagy-Britannia 0,4

Hollandia 0,2

Belgium 0,2

Svédország 0,1

Olaszország 0,1

Görögország 0,1

Franciaország 0,0

Forrás: Európai Bizottság -->

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kemma.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!