Hírek

2006.01.20. 07:00

Könnyen áfacsapdába esik a magyar

Újabb precedens értékű döntést hozott az Európai Bíróság, melynek következtében felül kell vizsgálni a vétlen adózókat is büntető magyar szabályokat.

Füsi Piroska

Bármely vállalkozó könnyen beleeshet a magyar áfaszabályok csapdájába. A jelenlegi előírások szerint ha X cég vásárolt Y cégtől, és Y cég nem fizette be ez után az áfát, akkor a vevő X cég sem vonhatja le az általa kifizetett áfát, vagyis ekkora összeget bukott az üzleten. A tét nem kicsi, hiszen egy nettó egymillió forintos számlán tavaly még 250 ezer forintos veszteség keletkezhetett ily módon.

Nem mindegy azonban, miért nem fizette be Y cég az áfát – hívta fel a figyelmet lapunk érdeklődésére az APEH illetékese. Ha ugyanis egy adózó például anyagi problémával küzd, ezért nem fizeti be időben az áfát, akkor ezért késedelmi pótlékot kell fizetnie. A számlát befogadónál pedig – ha a számlát valódi tevékenység alapján állították ki – nem lehet megtiltani az áfa levonását csak azért, mert a kiállító nem teljesítette adófizetési kötelezettségét. Más a helyzet akkor, ha az APEH-ellenőrzés fiktív számlát talál. Ilyenkor valóban nem vonhatja le a kifizetett áfát a számlát befogadó vevő. Kérdés persze, hogy mikor tekinti a számlát fiktívnek az APEH? Lapunk érdeklődésére elmondták, a leggyakrabban előforduló esetek a következők: a számlán szereplő felek között egyáltalán nem jött létre gazdasági esemény, létrejött ugyan, ám nem az, ami a számlán szerepel, vagy pedig a felek között létrejött szerződés semmis (színlelt, jogszabályba ütközik).

Vadász Iván, a Magyar Adótanácsadók Egyesületének alelnöke szerint elengedhetetlen, hogy az Európai Bíróság legfrissebb döntése nyomán felülvizsgálják Magyarországon az adóhatósági és bírósági gyakorlatot. Nem mindegy ugyanis, hogy valaki tudatosan vagy vétlenül vesz részt egy áfacsalási sorozatban. Az Európai Bíróság legfrissebb döntése szerint, ha az adózó nem tudott, illetve nem tudhatott egy ügylet csalárd jellegéről, akkor nem büntethető.

Kovács László, az Európai Bizottság adó- és vámügyekért felelős tagja úgy véli, a helyzet ennél kicsit bonyolultabb. Az Európai Bíróság ítélete annyit mond ki – magyarázta lapunknak a biztos –, hogy az áfát az államnak vissza kell fizetnie a vétlen kereskedő számára. Arról azonban nem szól a döntés, hogy milyen alapon mondják ki valamelyik félre: ártatlan vagy bűnös, illetve hogy milyen büntetés szabható ki az áfacsalásban bűnösnek bizonyult kereskedőkre.

Mindennek fényében nem árt, ha bizonyítani tudja a magyar vállalkozó, hogy kellő körültekintéssel járt el adott üzlet megkötésekor – hívta fel a figyelmet Vadász Iván. Így például kérjenek tájékoztatást az APEH-től, hogy partnerük szerepel-e az adóhatóság nyilvántartásában. A válaszlevelet célszerű megőrizni. A számla ellenértékét banki átutalással érdemes kiegyenlíteni és az üzlet egyéb bizonyítékait (levelezések, átadás-átvételi jegyzőkönyvek, szállítólevelek) meg kell őrizni.

Ugyanakkor felvetésünkre az adószakértő is elismerte: bizonyos esetekben szinte lehetetlen leellenőrizni a partnert. Az építőiparban például könnyen előfordulhat, hogy a megrendelő és a kivitelező között született számlát fiktívnek minősíti az APEH. Arra hivatkozva, hogy kivitelező nem végezhette el az adott munkát, mert mondjuk nincsen adott számú alkalmazottja. Holott csak az történt, hogy jó magyar szokás szerint nem jelentette be a munkásait. A megrendelő részéről viszont szinte lehetetlen elvárni, hogy utánajárjon, megbízottjának hány dolgozót kellett volna bejelentenie ahhoz, hogy adott munkát elvégezhessen, és megtette-e ezt…

Miről döntöttek Luxembourgban?

Három nagy-britanniai cégnek joga van az áfavisszatérítéshez, annak ellenére, hogy az általuk vásárolt termékeket áfacsalásra használták. A vállalkozások olyan árucikkeket vettek, melyeket tudtuk nélkül többlépcsős áfacsalásban használtak fel. A lényeg: egy nagykereskedő termékét az áfával növelt áron értékesíti, majd eltűnik anélkül, hogy a kiskereskedő által kifizetett áfát befizetné az adóhatóságnak. A kiskereskedő közben visszaigényli az áfát.

Egy brit adótörvényszék eredetileg úgy döntött, a kiskereskedő nem igényelheti vissza a csalásban felbukkant termékek áfáját, annak ellenére, hogy maga nem vett részt a csalásban. A legfelsőbb bíróság később az Európai Bíróság hatáskörébe utalta az ügyet, mellyel kapcsolatban kimondták: az ártatlan felet nem lehet azért büntetni, mert a többlépcsős tranzakció másik lépcsőjénél a terméket valaki áfa-csalásra használja fel. Így Nagy-Britanniának valószínűleg át kell alakítania az áfa-törvényét.

Egy brit adótörvényszék eredetileg úgy döntött, a kiskereskedő nem igényelheti vissza a csalásban felbukkant termékek áfáját, annak ellenére, hogy maga nem vett részt a csalásban. A legfelsőbb bíróság később az Európai Bíróság hatáskörébe utalta az ügyet, mellyel kapcsolatban kimondták: az ártatlan felet nem lehet azért büntetni, mert a többlépcsős tranzakció másik lépcsőjénél a terméket valaki áfa-csalásra használja fel. Így Nagy-Britanniának valószínűleg át kell alakítania az áfa-törvényét. -->

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kemma.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kemma.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!