Hírek

2005.12.15. 17:58

Mindenkinek kell áldozatot hoznia

Az unióban erÕsödött a nemzeti önzés: a költségvetési vitákkal a huszonnegyedik órába érkezett a közösség – mondja Kovács László adó- és vámügyi biztos. A politikus nem kíván részt venni a választási harcokban.

GYÜKERI M. – TIBAY G.

– Kezdjük az uniós költségvetéssel. Ez a legaktuálisabb. Londonban járt. Milyen a hangulat?
– Az Európai Unió brit soros elnöksége egyelÕre kitart amellett, hogy a leggazdagabb, nettó befizetÕ tagállamok terheinek csökkentése érdekében 14 milliárd euróval kevesebb jusson a tíz új tagállam felzárkóztatására. A tizek ezt természetesen elutasítják. De az Európai Bizottság is elfogadhatatlannak minÕsítette a javaslatot. A nehézséget alapvetÕen az okozza, hogy 1997-ben, a bÕvítési döntés meghozatalakor még szárnyalt Nyugat-Európa gazdasága, ám a növekedés késÕbb lelassult, nÕtt viszont a munkanélküliség és a költségvetési hiány. Ha a gazdagabb államok nehézségekkel küzdenek, igyekeznek minél kevesebbet befizetni, kevesebb pénzbÕl viszont nem lehet egy 25 tagúra bÕvült intézményrendszert mÛködtetni.
– Két európai ország is nemet mondott az uniós alkotmányra. Mindez mit mutat?
– Azt, hogy sokan elégedetlenek az integráció módjával. Az unió mÛködését nem tartják sem elég demokratikusnak, sem elég hatékonynak. Az elutasítás persze mást is mutatott. Például az elégedetlenséget a saját kormánnyal, a bÕvítéstÕl való – egyébként indokolatlan – félelmet, de azt is, hogy egy négyszáz oldalas, bonyolult jogi szöveget nem szabad népszavazásra bocsátani.
– A britek javaslatából nem ez az irány tÛnik ki.
– Még nem mondták ki az utolsó szót. A bizottság viszont ismétlÕdÕen megerÕsítette a tíz új tagország felzárkóztatása iránti elkötelezettségét. Mindenkinek kell valamilyen áldozatot hoznia, de az, amit eddig a britek letettek az asztalra, egy olyan javaslat, amely aránytalanul többet vesz el az új tagoktól. Ez a megoldás nemhogy a tíz újnak nem jó, de a régiek szempontjából sem célszerÛ.
– Milyen tanácsot adna a kompromisszumkeresés során a magyar kormánynak?
– Magyarország határozottan képviseli érdekeit. Azért teheti ezt bátran és emelt fÕvel, mert összhangban áll a közösségi érdekekkel. Nem mondhatom azonban ugyanezt a brit magatartással, a visszatérítéshez való makacs ragaszkodással kapcsolatosan. Azt sem állíta nám, hogy a francia mezÕgazdaságnak jutó sok milliárd eurós támogatás a huszonötök egészének lenne az érdeke. A tizek felzárkóztatása viszont az.

– Mekkora esélyt lát arra, hogy jövÕ hét végén lesz uniós költségvetés?
– Van arra esély, hogy megszületik a megállapodás. Erre utal, hogy a britek javasolták az új tagoknak járó támogatás szabályainak rugalmasabbá tételét. Még akkor sincs veszve minden, ha most nem sikerül, mert a soron következÕ osztrák elnökség elsÕ felében – tavaszig – még a huszonnegyedik órában vagyunk. De azon túl már nem lehet menni.
– Ha mégis ez történik, mi van a huszonötödik órában?
– A 2006-os költségvetés számai élnek tovább. Ez a régi tagoknak nem jelentene nagy veszteséget, hiszen 2007–2013 között a nekik járó összegek nem nagyon változnak. Nem így a tíz új ország esetében, amelyek a 2004–2006 közötti évenkénti támogatásnak körülbelül a háromszorosára tarthatnának igényt 2007–2013 között.
– A megállapodás elmaradása azonban nem csak technikai kérdés, de komoly intÕ jel is lenne.
– A baj az alkotmány elutasításával sem az, hogy így az unió mÛködésképtelenné válna, hanem az, hogy a két nem kedvezÕtlenül hatott az egész légkörre. A költségvetés körüli viták élessége összefügg ezzel a kudarccal. Befelé forduláshoz vezetett, felerÕsítette a nemzeti önzést.
– A tagországok húznak szét, vagy a bizottság súlya változott?
– A testületnek vezetÕ szerepet kell játszania. Erre – meggyÕzÕdésem szerint – a bizottság azért alkalmas, mert ott nem jelennek meg a tagállami érdekek, a közösségi érdekek a meghatározók.

– Olyan eset nem volt, amikor birkózott magával, hogy ne magyar legyen, hanem biztos? Például az eva esetében?
– Amikor átvettem a tisztséget, szembetalálkoztam azzal a véleménnyel, hogy az eva nincs összhangban az uniós szabályokkal. De hamar rájöttem, hogy az eva nagyon is védhetÕ. Az unió három fontos adópolitikai céljának – egyszerÛsítés, az adókikerülés visszaszorítása és a kisvállalkozások támogatása – megfelel. Ezekhez az érvekhez csupán azt kellett hozzátennem, hogy akkor is ezt mondanám, ha az evát mondjuk Hollandiában vezették volna be. Így lehet a biztosi eskü megszegése nélkül segíteni Magyarországnak. De ha tudomást szerzek arról, hogy a Pénzügyminisztérium olyasmin dolgozik, ami ellentétes a közösségi szabályozással, azonnal veszem a telefont, és figyelmeztetem a pénzügyminisztert. De jeleztem ilyesmit a miniszterelnöknek is. – Mennyiben segíti a jelenlegi magyar kormánnyal való együttmÛködését, hogy az MSZP-nek évekig vezetÕje, kormánytag volt? Ha jövÕre a mostani ellenzék kerül kormányra, maradhat a jó viszony?
– Valóban könnyíti a kommunikációt, hogy a kormány tagjai kollégáim voltak. De természetesen egy új kormány esetében sem változtatnék azon, hogy az adott keretek között mindent megteszek Magyarország fejlÕdésének elÕmozdítása érdekében. Hogy egy másik kormány mennyire lenne erre fogadókész, azt nem tudom megmondani.
– Biztosként a közösségi érdekeket kell szolgálnia. Ebbe ugyebár a pártpolitika nem fér bele?
– A bizottságban, amelynek egyharmadnyi szocialista, egyharmadnyi konzervatív és egyharmadnyi liberális hátterÛ tagja van, egy év alatt nem volt olyan vita, ahol a politikai frontok megjelentek volna.

– Amióta biztos, szünetelteti MSZP-tagságát?
– Szüneteltetem abban az értelemben, hogy nem veszek részt pártrendezvényeken, és nem veszek részt a kampányban sem.
– Nem lehet vagy nem akar?
– Ez így nincs leírva. De láttam, milyen vihart kavart, hogy Barroso elnök a portugál választási harcban egy rövid kampányfilmben vállalt pár mondatot. Ha addig nem éreztem volna, hogy mennyire fontos az óvatosság, azóta biztosan érzem.
– Felkérték már, hogy támogassa a jövÕ évi választási kampányt?
– Megkérdezte a párt egyik vezetÕje, hogy számíthatnak-e rám. Fájó szívvel azt kellett mondanom, hogy nem.

– Milyen Magyarország presztízse másfél évvel a csatlakozás után?
– Összességében jó. Ami a sokat emlegetett költségvetési hiányt illeti, több mint tíz tagállam küzd hasonló problémákkal. Annyiban nem drámai a helyzet, hogy Magyarország nem tagja az euróövezetnek, így büntetésre sem kell számítania. Viszont annyiban rossz, hogy a többi érintett országtól eltérÕen nem egyszer, hanem kétszer kapott hivatalos figyelmeztetést. Nemrég azt kérdezte tÕlem egy taxisofÕr: miért van az, hogy Magyarországot szinte hetenként elítélik az unióban? Azt mondtam neki, nem errÕl van szó. Csupán arról, hogy a pénzügyminiszteri tanács hivatalos döntését megelÕzÕen három fórumon megy keresztül az ügy, és mindrÕl megjelenik hír a sajtóban. Vagyis az elmarasztalás egyszeri, de négyszer okoz rossz érzéseket idehaza.

van vesztenivalója, mivel 2004–2006 között a csatlakozási tárgyalások

elején reméltnél is kevesebb pénzhez jutott. A mezÕgazdasági közvetlen kifizetések összegét aligha fogják feljebb tornázni. Ennek mértéke a nemzeti kiegészítéssel együtt 2011-re érheti el a régi tagoknak nyújtott

támogatás száz százalékát.

A felzárkóztatási támogatások esetében azonban jelentÕs a különbség: míg a csatlakozástól 2006 végéig a nemzeti kiegészítéssel együtt nagyjából 1350 ezer milliárd forinttal gazdálkodhat a strukturális alapok elosztását meghatározó Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT), 2007–2013 között a Tony Blair javaslata elÕtti tervezettel számolva összesen 15 ezer milliárdra nÕhet a második NFT büdzséje. Ha azonban sem most, sem a következÕ fél évben, az osztrák EU-elnökség idején nem jutnak dÛlÕre a huszonötök a jelenlegi állás szerint 850 milliárd euró körüli keretrÕl, 2006 végén a Tanács és az Európai Parlament a jövÕ évi költségvetés összegeivel fogadja el a 2007-es büdzsét. Ez hazánk esetében mindössze 450 milliárd forint felzárkóztatási támogatást jelent.

A brüsszeli csúcs elÕtt már most is biztos: az elfogadottnál több pénzre nem nagyon számíthatunk, az unió költségvetése ugyanis nem lehet deficites. Az elmúlt években azonban gyakorlattá vált, hogy a többletet Brüsszel szétosztotta a tagországok között. -->

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kemma.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kemma.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!