A szerencse hálójában fennakadva

Először az Alkotmánybírósághoz fordult az angol Sportingbet nevű netkaszinó, majd pár hete az Európai Unió belső piaci biztosának hivatalához nyújtott be panaszt. Azt a törvénymódosítást kifogásolja, amely a magyarországi engedéllyel nem rendelkező szerencsejáték-szervezők szolgáltatásának itteni igénybevételét kívánja megakadályozni. Lényege: a pénzügyi szervezetek és a hírközlési szolgáltatók nem működhetnek közre, nem nyújthatnak technikai támogatást az engedély nélküli szerencsejátékban történő részvételre vonatkozó ajánlatok közzétételében illetve elfogadásában.
Hogy ez pontosan mit jelent, nem tudni, annak ellenére, hogy a nyáron elfogadott pár passzus már november elseje óta hatályos.
A Magyar Bankszövetség egyelőre a Pénzügyminisztérium válaszára vár – tudtuk meg Auer Katalintól, a szövetség vezető jogtanácsosától. A törvény hatálybalépése után a pénzügyi tárcához fordultak, hogy mi is a bankok teendője az ügyben.
A válasz azonban, amit kaptak, nem ad egyértelmű iránymutatást. A szakértő szerint a törvény rájuk vonatkozó bekezdését kétféleképpen is lehet értelmezni. Az egyik olvasat szerint a bankok nem hirdethetik saját honlapjaikon az engedély nélküli külföldi szerencsejátékot szervező cégeket. A másik értelmezésben arról van szó, hogy nem utalhatják át a magyar magánszemélyek pénzét külföldi játékszervezők bankszámlájára, illetve nem fogadhatják a nyeremények összegét sem. Amennyiben az utóbbinak kell eleget tenni, akkor a pénzügyi tárcának jogszabályban kellene rögzítenie, mely bankszámlaszámok esetén tagadják meg a bankok az átutalásokat.
Addig is, úgy tűnik, mindhárom szerencsejáték-szervező szolgáltatás igénybe vehető hazánkból. A Sportingbet mellett az osztrák Betandwin és a máltai székhelyű Expekt.com.
Mindannyian magyar nyelvű oldalakat tartanak fenn, és forintért is lehetővé teszik a játékot. További közös jellemzőjük, hogy kivétel nélkül külföldön működnek: székhelyük más államban van, számítógépszerverük sem hazánkban fogadja a kaszinókból ismert sokféle játékra valamint a sporteseményekre feltett téteket. Ezért van az, hogy eleve kétségbe vonják az új szabályozást, s nem értik, miért gátolják Magyarországon a tevékenységüket.
Beadványaiban a Sportingbet azzal érvel, hogy a magyar szabályozás az EU-szolgáltatások és a tőke szabad áramlására vonatkozó alapelveit sérti. Ráadásul a magyar polgári törvénykönyv egyik passzusa szerint sem minősíthetők az idegen országokban működő netkaszinók magyarországinak, amelyek felett érvényesülhet a magyar állam hatalma. A szerencsejáték-szervezésről szóló törvény szigorítása nyilvánvalóan az állami monopóliumot védi, hiszen Magyarországon egyedül a Szerencsejáték Zártkörűen Működő Részvénytársaságnak (Sz Zrt.) van engedélye.
Az EU-ban teljesen szabad a szerencsejáték-piac Nagy-Britanniában és Máltán. A magyarországihoz  hasonló szigorú tilalom van Franciaországban, Svédországban, Dániában, a többi államban pedig csöndben megtűrik az efféle cégek határokat átlépő és az állami monopóliumot megrövidítő működését.

Széttárják karjukat

Mivel több szempontból is kétséges a szerencsejáték-szervezésről szóló jogszabály szigorítása, így a végrehajtása is, nem várhatunk el többet az ellenőrzéstől sem. Lapunk érdeklődésére a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete és a Nemzeti Hírközlési Hatóság szóvivője egyaránt leszögezte: a törvény az általuk képviselt szervezeteket nevesítve nem fogalmaz meg feladatot, a jogszabályok előkészítésébe nem vonták be őket. Előbbi szervezet a bankokat, utóbbi a távközlési vállalatokat felügyeli.

egyedül a szigorítás azon pontjának sikerül érvényt szerezni, miszerint tilos a szóban forgó cégek tevékenységét reklámozni. A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség helyettes szóvivőjétől, Siklósi Mátétól megtudtuk: az elmúlt egy hónapban két céget is megbüntettek. Reklám-felügyeleti bírságot szabtak ki, mely mindkét esetben 100 ezer forintos nagyságrendű.

A Pénzügyminisztérium és a Szerencsejáték Felügyelet, amelyek eloszlathatnák a homályt a vitatott szabályozás körül, lapzártánkig nem reagáltak erre vonatkozó kérdéseinkre.

egyedül a szigorítás azon pontjának sikerül érvényt szerezni, miszerint tilos a szóban forgó cégek tevékenységét reklámozni. A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség helyettes szóvivőjétől, Siklósi Mátétól megtudtuk: az elmúlt egy hónapban két céget is megbüntettek. Reklám-felügyeleti bírságot szabtak ki, mely mindkét esetben 100 ezer forintos nagyságrendű.

A Pénzügyminisztérium és a Szerencsejáték Felügyelet, amelyek eloszlathatnák a homályt a vitatott szabályozás körül, lapzártánkig nem reagáltak erre vonatkozó kérdéseinkre. -->