2005.11.08. 00:00
Továbbterjed a terror Európában
Belgiumban és Németországban is gyújtogattak hétfőre virradóra. Franciaországban utcai csaták folynak a randalírozók és a rendőrök között.
[caption id="" align="alignleft" width="320"] Grigny-ben, Párizs egyik elővárosában már lőfegyvert is használtak a rendőrség ellen a randalírozó fiatalok - mutatja a bizonyítékot egy kommandós
[/caption]Brüsszelben és Berlinben hétfő hajnalban öt-öt gépkocsit gyújtottak fel ismeretlenek. A hírt a rendőrség nem erősítette meg, de nem is cáfolta, tartva attól, hogy az események kapcsolatba hozhatók a franciaországi zavargásokkal. A szóban forgó városrészben főleg marokkói bevándorlók laknak.
Francia földön immár valóságos háború zajlik az utcákon. Párizs egyik elővárosában éjszaka 34 rendőr sérült meg. A huligánok már nemcsak köveket, hanem sörétes fegyvereket is használtak a csatában. A rendőrség szakszervezete általános kijárási tilalom bevezetését követeli, és arra kérte a kormányfőt, a hadsereget is vegye igénybe a rendteremtéshez. A sötétség leple alatt folyó rendbontás során 1408 gépkocsi égett ki, ami rekordnak számít. Hatósági közlés szerint majd négyszáz embert letartóztattak. Hétfőre virradóra Franciaország különböző pontjain újabb iskolákat, óvodákat, rendőrőrsöket, boltokat, éttermeket és raktárakat gyújtottak fel a muszlim fiatalok. Két templomra is Molotov-koktélt dobtak. Vasárnap késő este Jacques Chirac elnökletével rendkívüli ülést tartott a belbiztonsági tanács. Az államfő kijelentette: „Mindennél fontosabb a rend és a társadalom biztonságának helyreállítása”.
Az utcai zavargások 11 napja kezdődtek Párizs elővárosaiban, amikor két tinédzser meghalt egy transzformátorállomáson. A fiatalok – arab bevándorlók gyerekei – betörés miatt menekültek a rendőrök elől. „Immár az egész világ tudja, hogy Franciaországban van egy agresszív lakossági réteg, amely gyakorlatilag megtagadja a kormányt, és a szociális problémákat saját módszereivel kívánja megoldani – írja Vremja Novosztyej orosz hetilap hírmagyarázója. A kommentátor elítélően fogalmaz, amikor Európa reakcióját vizsgálja. „Az elit az egészet igyekszik úgy kezelni, mint francia problémát. Ez azzal magyarázható, hogy valójában egyetlen európai kormány sem tud mit kezdeni a külföldiekkel, akik nem akarnak beilleszkedni a számukra idegen társadalomba.” A cikkíró felhívja a figyelmet: a franciaországi randalírozók kulcsfigurákká váltak a gyakorlatilag már megkezdődött elnökválasztási kampányban.
A Chirac székére pályázó politikusok, Villepin kormányfő és Nicolas Sarkozy belügyminiszter eltérő megoldást képvisel az ügyben: a miniszterelnök inkább tárgyalna, míg ellenfele erőt alkalmazna. A magyar Külügyminisztérium körültekintést kér a kiutazóktól; javasolja, hogy főleg éjszaka kerüljék a peremkerületeket.
Hontalan bevándorlók
Franciaország lakóinak száma 60,6 millió. Ebből 5 millió etnikai kisebbség, főleg arabok és bevándorolt afrikaiak. A kormányzat igyekszik őket a nemzet részévé tenni, ugyanakkor nincs tekintettel a népcsoportok szigorú vallási szokásaira és eltérő hagyományaira.