Hiteltelen kisvállalkozók

[caption id="" align="alignleft" width="323"] Nem virágszirmokkal van felhintve a mikrocégek útja. Egyébként sem könnyű helyzetüket csak nehezíti, hogy tulajdonosaik alig jutnak hitelhez.
[/caption]F. Sándor egy evás cég tulajdonosa. Mikrovállalkozó, kényszerből. Vállalkozása és személyi körülményei, tulajdona összenőtt, mint megannyi hasonló helyzetűé az országban. Pár milliós személyi kölcsönért fordul a bankhoz. Elutasítják, mert cége rajta van a BAR-listán (azaz a meghatározott időn túli és összegen felüli adósok listáján). Meglepődik, mert nem tud arról, hogy egyáltalán lenne hitele bárhol. Meghökkenésére a bank telefonos ügyintézője végül elmondja, hogy a Széchenyi Kártyáján megnyitott hárommilliós hitelkeretről van szó. De más baj is van vele: nem adott jövedelemigazolást. A verdikt végleges.
Az újságíró hivatalos érdeklődésére a bankban kiderítik: a BAR-listára vonatkozó közlés pontatlan, egyebekben helytálló az információ. „Összességében” kockázatosnak ítélték a hitel nyújtását. A Széchenyi kártyás keretet megnyitó pénzintézet közben közli: semmiféle probléma sincs vele.
Két lehetőség, illetve könnyítés a mikro- és nagyobbacska cégek (állampolgárok) számára.
A cél az egyszerűsített közteherfizetés és egy olyan szabad felhasználású hitel, amely az átmeneti (cég)finanszírozást oldja meg. Az eváról a Reggel már megírta, hogy az ilyen vállalkozások tulajdonosai (és ezt választó egyéni vállalkozók) gyakorlatilag nem kaphatnak személyi kölcsönt. A törvény zárja ki ugyanis, hogy szabályos jövedelemigazolást nyújthassanak be a bankoknak azok, akik a minimálbér után fizetnek tb-t. Egyazon személy saját maga alkalmazottja sem lehet, így mint magánszemély számára nem állíthat ki munkáltatói jövedelemigazolást. Az APEH pedig az átalányadózás miatt nem is tudja, mekkora a személyi jövedelem; az ilyen jövedelemigazolás kiadását meg kell tagadniuk. Ha nagy számban fordul elő ilyen eset, akkor az valóban az eredeti szándékkal ellentétes következmény – ismeri el Krisán László, a Széchenyi Kártyát kibocsátó KA-VOSZ Rt. vezérigazgatója.
A bank egyébként úgy szerzett tudomást a kártyás hitelkeret összegéről, hogy a kérelmezőnek hozzá kellett járulnia az adatok lekérdezéséhez. Krisán szerint ilyen adatot csak a kártyát forgalmazó öt banknak adnak. A „széchenyis” nincs köztük.
Ahány bank, annyiféle eljárás és szempont, s mindegyikük a szabályzatában leírtak alapján jár el a pénzért hozzájuk fordulók hitelképességének és kockázatának besorolásakor – derül ki a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete szóvivőjének szavaiból. Binder István is arról beszél, hogy az úgynevezett teljes BAR-lista (amikor tehát nem adósról van szó) voltaképpen „pozitív” lista. Azt hivatott tehát sugallni, hogy az illető ügyfél hitelképesnek bizonyult valahol. Tényleges pozitív hitelezetti lista készítéséhez – a pénzintézetek kívánsága ellenére – az adatvédelmi biztos nem járul hozzá.
A BAR-listát működtető BISZ Rt. ügyvezetője, Rácz Lajos elmondta, hogy ők nem találkoznak ügyféllel, az adatokat – a további kölcsönt öt évre lényegében kizáró tartozást, illetve ennek törlését – a bankok töltik be a rendszerbe. Így ők azt sem tudják, ki milyen hitelt adott, netán Széchenyi Kártyát bocsátott ki. A BAR két, elkülönült adatbázis: egy a magánszemélyeké, egy a vállalkozásoké (egyéni vállalkozóké). Ha magánszemély cégének helyzetéről akar tájékozódni egy bank, azt csak külön, az adószámra keresve teheti meg, mert a két részlista nincs összekötve. Érdekes módon a KA-VOSZ honlapján – kinyomtatva jelenleg tizenhárom és fél A/4-es méretű oldalon – elolvasható a nem fizetők feketelistája a tartozás összegével együtt.

Legfeljebb tízmillió forintig vehető igénybe, természetesen szigorú hitelképességi vizsgálat után, a hitelkeret összegének 73 százalékáig a Hitelgarancia Rt. készfizető kezességével. Egy évig „él” a keret, amelyből szabadon, bankkártyával hívható le a kívánt összeg, rugalmasan megválasztott visszafizetéssel. Negyedévenként a keretösszeg 20 százalékának kell a számlán lennie. A kormány szándéka szerint 2006 végén megszűnik a kártyához adott állami (2002-ben öt, idén két százalékpont) kamattámogatás. Ezzel nőhet a kamat, hacsak a bankok át nem vállalják a különbséget. Eddig 42 ezer kártyát bocsátottak ki, 177 milliárd forint hitelkerettel.

Legfeljebb tízmillió forintig vehető igénybe, természetesen szigorú hitelképességi vizsgálat után, a hitelkeret összegének 73 százalékáig a Hitelgarancia Rt. készfizető kezességével. Egy évig „él” a keret, amelyből szabadon, bankkártyával hívható le a kívánt összeg, rugalmasan megválasztott visszafizetéssel. Negyedévenként a keretösszeg 20 százalékának kell a számlán lennie. A kormány szándéka szerint 2006 végén megszűnik a kártyához adott állami (2002-ben öt, idén két százalékpont) kamattámogatás. Ezzel nőhet a kamat, hacsak a bankok át nem vállalják a különbséget. Eddig 42 ezer kártyát bocsátottak ki, 177 milliárd forint hitelkerettel. Nem virágszirmokkal van felhintve a mikrocégek útja. Egyébként sem könnyű helyzetüket csak nehezíti, hogy tulajdonosaik alig jutnak hitelhez. -->