A Tubesen épülhet a lokátor

[caption id="" align="alignleft" width="323"] A tubesi kilátóban. A Zengőn biztosan nem lesz radar, itt másfél év múlva állhat legkorábban a torony.
[/caption]„A Zengőn biztosan nem épül meg a NATO-lokátor, a kormány a Pécs melletti Nagy-Tubes hegyre javasolja telepíteni az új radart” – jelentette be szerdán Gyurcsány Ferenc. A miniszterelnök a Sándor-palotában egyeztetett a NATO-lokátor építésének ügyében Sólyom László köztársasági elnökkel, Juhász Ferenc honvédelmi és Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszterekkel. „Szakítunk azzal a gyakorlattal, hogy a radar ügyében nem egyeztetünk a civil szervezetekkel és a lakossággal” – hangoztatta a kormányfő. Gyurcsány kiemelte, hogy 2001-ben az Orbán-kormány rosszul döntött, amikor a NATO-lokátort a Zengőre tervezte meg felépíteni. „Időközben ugyanis kiderült, hogy a Zengőn nem lehet úgy megépíteni a radart, hogy ne sérüljön az állampolgárok egészséges környezethez való alkotmányos joga” – hangoztatta a miniszterelnök.

„A környezetvédelmi és egyéb hatástanulmányok elkészítése után másfél év múlva épülhet meg a radar” – jelentette ki Juhász Ferenc. Az ott működő katonai objektumot elbontanák, a civilek adakozásából létrehozott kilátó azonban a sértetlenül tovább állhatna. Juhász reméli, hogy a NATO nem fog kifogást emelni az új helyszín ellen, így a húszmilliárd forintos támogatás sem marad el. A közigazgatásilag Pécshez tartozó Tubesen épülő lokátor a honvédelmi miniszter szerint nem sugározna káros anyagokat.

A Tubes szinte új megoldásként  került elő. „Mintegy nyolc évvel ezelőtt felmerült ez a helyszín , de mivel akkor még aktív honvédelmi terület volt, nem vették figyelembe” – mondta Persányi Miklós. Sólyom László köztársasági elnök közleményben kommentálta a fentieket: mint írta, a döntést tudomásul vette, és az alkotmány környezetvédelmi elveivel összhangban lévőnek tartja. Toller László, Pécs MSZP-s polgármestere lapunknak elmondta, a miniszterelnök időben tájékoztatta a szándékról, hogy a Zengő helyett a Tubesen létesülne lokátor. „Öröm, hogy lesz egy újabb nagyberuházás a városban, hiszen ez a fejlesztés milliárdos nagyságrendű” – vázolta a polgármester. „A megvalósuló lokátor, ha keveset is, de munkahelyet teremt, az építés alatt pedig sokkal többen dolgozhatnak majd” – tette hozzá. Arra a felvetésünkre, miszerint tartanak-e a Zengőnél élénken megnyilvánuló lakossági tiltakozástól, a polgármester kifejtette, tiszteli a lakosság véleményét, de nem tartaná helyesnek, ha politikai cirkusz válna a kérdésből.

Simicskó István, az Országgyűlés Honvédelmi Bizottságának fideszes alelnöke szerint eddig csak koncepciótlanságot, tanácstalanságot, esetenként kapkodást tapasztaltak a Medgyessy–Gyurcsány-kormány részéről a NATO-lokátor ügyben. Simicskó bízik abban, hogy a döntés nem propagandafogás.

A civileket váratlanul érte a Tubes kijelölése – értesült lapunk. A bejelentés előtt a Honvédelmi Minisztérium (HM) egyeztetett a civilekkel – mondta lapunknak a Civilek a Zengőért Mozgalom vezetője. Lapunknak arra a kérdésére, hogy hiányolják-e ezt az egyeztetést, Herbert Tamás így válaszolt: „Legalábbis furcsálljuk az egyeztetés elmaradását”. Csütörtökön Budapesten összeült a Zengő Koalíció. Ez a Civilek a Zengőért Mozgalom, a Védegylet, a Pécsi Zöldkör, a Greenpeace és a Magyar Természetvédők Szövetsége összefogását jelenti. Herbert Tamás összefoglalta, hogy milyen feltételek mellett „veszik tudomásul” a helyszínt. Herberték első feltétele, hogy a jelenleg használt út helyet ne építsenek újat. A második, hogy a jelenleg használt honvédségi terület ne növekedjen. A harmadik, hogy a létesítést a legnagyobb körültekintéssel, minden környzetkárosítást elkerülve hajtsák végre. A negyedik, hogy ne formális, hanem valódi párbeszédet folytasson a minisztérium a helyi lakossággal.

Az Orbán-kormány tette a felajánlásokat

„A NATO-nak tett felajánlások az Orbán-kormány alatt születtek meg. Juhász Ferenc honvédelmi miniszter nem a Horn-kabinetet bírálta, amikor hétfőn a felajánlásokkal kapcsolatban történelmi hibáról beszélt” – mondta el lapunknak Bocskai István. A Honvédelmi Minisztérium szóvivője arra emlékeztetett, hogy az 1999-es NATO-csatlakozás előtti közvetlen tárgyalásokon, illetve már a szövetség tagjaként tette az akkori kormány a felajánlásokat. Ezekből többet vissza kellett mondani, mivel azokat nem tudtuk, vagy nem volt érdemes teljesíteni.