Hírek

2005.11.04. 00:00

A támogatásért valóban állást kell keresni a munkanélkülieknek

Az álláskeresők támogatási rendszerében november elsejétől bekövetkezett változásokat tegnap a megyei munkaügyi központokban ismertették.

Reggel-összeállítás

A bonyhádi Kis Miklós esztergályos, negyvenöt éves. Tavaly decemberben veszítette el munkahelyét. Már ez is megrázkódtatás volt a családnak, mondja. Aztán néhány hét múlva felesége is ugyanerre a sorsra jutott. Teljesen kilátástalannak tartották a helyzetüket. Az elmúlt közel egy évben Kis Miklós mindent megtett, hogy el tudjon helyezkedni. Több helyen kora, másutt a bejárás költségei miatt, megint máshol hosszú munkaviszonyban töltött évei miatt utasították el. A Tolna Megyei Munkaügyi Központ Bonyhádi Kirendeltségén regisztrált munkanélküliként, újabban álláskeresőként szerepel. Egy uniós támogatottságú, hat hónapos CNC-gépkezelői tanfolyamon tanul. Bízik abban, hogy ezzel a szakmával könnyebben elkel a munkaerőpiacon. Ha lehetősége lenne, mégis az alkotás örömét is adó, eredeti szakmájában helyezkedne el. Ha ezt nem is tudja biztosítani neki a munkaügyi tárca, a munkanélküli támogatási rendszer most hatályba lépett átalakítása révén legalább azt ígéri, hogy nagyobb eséllyel keres majd munkát ő és a legfrissebb, szeptemberi adatok szerint több mint 401 ezer álláskereső. Az új rendszert tegnap több megye munkaügyi központjában ismertették. Csizmár Gábor munkaügyi miniszter például a zalaegerszegiek előtt beszélt.

Csulik János közel érzi magához a munkanélküliek problémáját. A huszonéves fiatalember ugyanis Oroszlányban a Családsegítő Szolgálatnál dolgozik. A szociálpedagógusként végzett János szerint a munkanélküliek nincsenek kellőképpen motiválva az álláskeresésre. Családgondozóként azt tapasztalja, hogy a kényelmesebbek kiskapukat keresnek, és találnak is, így biztosítva mindennapi megélhetésüket. Az álláskeresési segély azonban jobban hajtaná azokat, akik dolgozni akarnak, és lehetőségeiket is megnövelné. A több helyre beadott önéletrajzok, pályázatok közül nagyobb eséllyel találnának munkát az álláskeresők. Mivel a pénzt csak az aktív munkakeresők kaphatnák meg, ez is sokat lendítene az elhelyezkedési kedven. Ha elveszítené a munkahelyét, élne ezzel a lehetőséggel – mondja János –, hiszen dolgozni mindenképpen kell, és az álláskeresési járadék segítséget nyújtana a munkakeresés időszakában. Csizmár Gábor is ezt az elemét emeli ki az új szabályozásnak. Ennek lényege, hogy az álláskeresőt is megpróbálják érdekeltté tenni abban, minél előbb megtalálja következő munkahelyét. A munkaügyi miniszter szerint az úgynevezett álláskeresési járadék éppen erre lesz jó, hiszen a munkanélküliség első hónapjaiban az eddiginél jóval több pénzt nyújt az érintetteknek, ami aztán fokozatosan csökken.

A változtatás fő oka az, hogy Magyarországon az aktív lakosság 40 százaléka nem dolgozik, és nem is keres munkát. A foglalkoztatás arányát tekintve hazánk az Európai Unió listájának utolsó helyén áll. Csizmár Gábor munkaügyi miniszter lapunknak úgy fogalmazott: az állam ugyan nem teremt munkahelyeket, de a munkaügyi központok modernizálódó hálózata és az álláskeresők fokozódó aktivitása segíthet az üres álláshelyek betöltésében. „Akkor kell a legnagyobb segítség, amikor az ember még friss munkanélküli. Az a tapasztalat, hogy minél több időt tölt valaki inaktívan, annál nehezebb viszszatalálnia a munkaerőpiacra” – mondta a miniszter. Arra célzott, hogy az eddigi szabályozás szerint sok munkanélküli kilenc hónapon át azonos összegű járadékban részesült, majd szociális segélyért folyamodott, később pedig feketemunkával vagy más forrásokból igyekezett eltartani magát. Csakhogy két–három év otthon ülés után (főként ha közben egyre több alkohol is fogy) egyre nehezebb a visszaút.

A rossz aktivitási mutató a kilencvenes évek öröksége. Főként a nehézipari leépítések idején mentek sokan előnyugdíjba, sokak leszázalékoltatták magukat. Ők akár már tíz éve is otthon ülnek, és semmi sem motiválta őket az álláskeresésre. A rendszer arra ösztönzi a munkanélkülit, hogy maga is vadássza az álláshirdetéseket, rendszeresen konzultáljon a munkaügyi központokkal, és ragadja meg a lehetőségeket. Később ugyanis nehezebb lesz a helyzet. Ha a három hónap nem jár eredménnyel, egy hat hónapos második periódus következik, amikor a minimálbér 60 százaléka a járulék. Ha szerencséje van az illetőnek, és végül állást talál, még egy kis „bónuszt” is kaphat, hiszen a hat hónap fennmaradó részére járó pénz felét egy összegben megkapja. Ha tehát gyorsan talál állást, egyfajta elhelyezkedési pénz is áll a házhoz, jó esetben akár 100 ezer forint – magyarázta Csizmár Gábor. Hogy a kapcsolat a munkaügyi központok és az álláskeresők között szorosabb legyen, megállapodást is kötnek a munkanélkülivel. Ebben annak is szerepelnie kell, hogy az állást kereső hogyan próbál munkához jutni – például megkeres néhány céget, önéletrajzot ír, és elküldi olyan munkáltatóknak, ahol reménye van foglalkoztatásra, esetleg álláshirdetést ad fel. Minderről be kell számolnia a munkaügyi központban.

Kulcsfontosságú emellett, hogy a szakképzés folyamatosan igazodjon a munkaerőpiac elvárásaihoz. Ezt a munkaügyi tárca saját felségterületén, a felnőttképzésben rugalmassá tudta tenni. Jó példa erre a Hankook gumiabroncsgyár Dunaújvárosba tervezett beruházása. Itt a munkaügyi tárca már felvette a kapcsolatot a dél-koreaiakkal, és igyekszik megtalálni a megfelelő képzettségű gárdát az új gyárnak.

Álláskeresési támogatás

A járadék folyósításának időtartama továbbra is az előző négy évben munkában töltött napok számától függ. A járadék folyósítása két szakaszra tagolódik. Az első szakasz három hónapig tart, ekkor a járadék összege a korábbi átlagkereset 60 százaléka, de legfeljebb a minimálbér 120 százaléka, vagyis idén 68 400 forint. Legkisebb összege a minimálbér 60 százaléka, ez most 34200 forint. A folyósítás második szakaszában a minimálbér 60 százaléka jár. Járadékra legfeljebb 270 napig számíthat az álláskereső. Ha a munkát keresőnek nincs elég munkaviszonya az előző négy évben ahhoz, hogy jogosulttá váljon a fenti támogatásra, akkor álláskeresési segély jár neki. Ez a minimálbér 40 százaléka, idén 22 800 forint.

Álláskeresési segély

Azoknak az érintetteknek jár, akik 180 nap álláskeresési járadékra szereztek jogosultságot, és a járadék folyósítási idejét kimerítették, de még nem találtak munkát. A segély folyósítási ideje 90 nap, ha azonban az álláskereső elmúlt 50 éves, akkor 180 nap. Álláskeresési segélyt lehet megállapítani azoknak is, akik az álláskeresővé válást megelőző négy éven belül rendelkeznek ugyan a 200 nap munkaviszonnyal, de a feltételek megváltozása után nem szereztek jogosultságot álláskeresési járadékra. Ők is 90 napig jogosultak a segélyre. Az eddig hatályos szabályozás szerint nyugdíj előtti munkanélküli segélyre jogosultak is igényelhetik az álláskeresési segélyt. Ők az öregségi nyugdíjjogosultság megszerzéséig hátralévő időszakra kaphatják a segélyt.

Bordács Istvánné öt éve dolgozott egy nyárlőrinci (Bács-Kiskun) gyümölcsfeldolgozó gépsora mellett. Elmondása szerint mindössze félóra gondolkodási időt kapott arra, hogy eldönthesse, letölti-e a felmondási időt a cégnél vagy közös megegyezéssel azonnal távozzon. A többiekkel együtt ő is a közös megegyezés mellett döntött. A 45 éves nő el sem tudja képzelni, hogy hol találhat munkát. Abban reménykedik, hogy Kecskeméten a lánya segítségével el tud majd helyezkedni.

Bodri Jánosnénak több mint 39 éves munkaviszonya van. Ugyanannál a cégnél, egy dél-alföldi gyümölcsfeldolgozóban dolgozott, csak a tulajdonosok váltották egymást. Műszakvezető volt, szeptember óta táppénzen van. Az elmúlt évtizedek három műszakos munkája az ízületeit tönkretette. Az üzem vezetője közölte vele, neki csak százszázalékos munkaerőre van szüksége, ezért a táppénz után nem számítanak a munkájára. Bodriné 54 éves, leszázalékolt lányát is segítenie kell.

Hajdú Katalin az egyetem elvégzése után egy évig volt munkanélküli. Később középiskolai tanárként egy helyi kollégiumban helyezkedett el az egri fiatal. Ez – két és fél év után – október 28-ig tartott. Biztató jelet nem lát, de – mint mondja – a munkadók korrektek, legalább visszajelzik: nem tudják foglalkoztatni. Az Államigazgatási Főiskolán másodéves Katalin részt venne a munkaügyi szervezet által támogatott képzésen. Abban bízik, hogy az államigazgatásban talál állást.

Hernás Katalin örül is az új szabályozásnak, meg nem is. Mivel jelenleg nincs munkája a tatabányai lánynak, örömmel kihasználná a lehetőséget, viszont továbbtanulna. Ezzel azonban nehézkessé teszi a munkakeresést, hiszen néhány hónapra nem szívesen vesznek fel alkalmazottat. Jó ötletnek tartja, hogy folyamatosan be kell számolni a munkaügyi központban, mert ezzel kiszűrhetők a visszaélések. Katalin örül a juttatás megemelt összegének is, hiszen még a szüleire támaszkodik.

Álláskeresési segély Azoknak az érintetteknek jár, akik 180 nap álláskeresési járadékra szereztek jogosultságot, és a járadék folyósítási idejét kimerítették, de még nem találtak munkát. A segély folyósítási ideje 90 nap, ha azonban az álláskereső elmúlt 50 éves, akkor 180 nap. Álláskeresési segélyt lehet megállapítani azoknak is, akik az álláskeresővé válást megelőző négy éven belül rendelkeznek ugyan a 200 nap munkaviszonnyal, de a feltételek megváltozása után nem szereztek jogosultságot álláskeresési járadékra. Ők is 90 napig jogosultak a segélyre. Az eddig hatályos szabályozás szerint nyugdíj előtti munkanélküli segélyre jogosultak is igényelhetik az álláskeresési segélyt. Ők az öregségi nyugdíjjogosultság megszerzéséig hátralévő időszakra kaphatják a segélyt. Bordács Istvánné öt éve dolgozott egy nyárlőrinci (Bács-Kiskun) gyümölcsfeldolgozó gépsora mellett. Elmondása szerint mindössze félóra gondolkodási időt kapott arra, hogy eldönthesse, letölti-e a felmondási időt a cégnél vagy közös megegyezéssel azonnal távozzon. A többiekkel együtt ő is a közös megegyezés mellett döntött. A 45 éves nő el sem tudja képzelni, hogy hol találhat munkát. Abban reménykedik, hogy Kecskeméten a lánya segítségével el tud majd helyezkedni.

Bodri Jánosnénak több mint 39 éves munkaviszonya van. Ugyanannál a cégnél, egy dél-alföldi gyümölcsfeldolgozóban dolgozott, csak a tulajdonosok váltották egymást. Műszakvezető volt, szeptember óta táppénzen van. Az elmúlt évtizedek három műszakos munkája az ízületeit tönkretette. Az üzem vezetője közölte vele, neki csak százszázalékos munkaerőre van szüksége, ezért a táppénz után nem számítanak a munkájára. Bodriné 54 éves, leszázalékolt lányát is segítenie kell.

Hajdú Katalin az egyetem elvégzése után egy évig volt munkanélküli. Később középiskolai tanárként egy helyi kollégiumban helyezkedett el az egri fiatal. Ez – két és fél év után – október 28-ig tartott. Biztató jelet nem lát, de – mint mondja – a munkadók korrektek, legalább visszajelzik: nem tudják foglalkoztatni. Az Államigazgatási Főiskolán másodéves Katalin részt venne a munkaügyi szervezet által támogatott képzésen. Abban bízik, hogy az államigazgatásban talál állást.

Hernás Katalin örül is az új szabályozásnak, meg nem is. Mivel jelenleg nincs munkája a tatabányai lánynak, örömmel kihasználná a lehetőséget, viszont továbbtanulna. Ezzel azonban nehézkessé teszi a munkakeresést, hiszen néhány hónapra nem szívesen vesznek fel alkalmazottat. Jó ötletnek tartja, hogy folyamatosan be kell számolni a munkaügyi központban, mert ezzel kiszűrhetők a visszaélések. Katalin örül a juttatás megemelt összegének is, hiszen még a szüleire támaszkodik. -->

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kemma.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!