A miniszterséget nem érezte hatalomnak

[caption id="" align="alignleft" width="240"] Csillag István szeret dolgozni, tanulni, és szereti a versenyt. Ezért bárhova veti az élet, ezek határozzák meg a munkáját - fotó: Darnay Katalin
[/caption]- Azt hiszem, önt nagyon sokan a Medgyessy-kormány gazdasági minisztereként ismerték meg. Ez volt szakmai karrierjének a csúcsa, vagy úgy érzi, hogy bankelnökként, most is a helyén van?
- Szerénytelenség nélkül állíthatom, hogy mindig a helyemen vagyok. A Kádár rendszerben az életem három betű körül zajlott: gmk. Ugyanis a Pénzügyminisztérium főosztályvezetőjeként a magángazdaság liberalizálásáért felelős tárcaközi munkabizottságnak voltam a vezetője, 1981-82-ben. Ez volt a kisszövetkezetek, a gazdasági munkaközösségek, a leányvállalatok kora. Amikor a kereskedelmi törvény alvó rendelkezéseit használtuk fel arra, hogy jogilag is teret adjunk a magángazdaság megjelenésének. A PM-ben közel 14 évet töltöttem el. A barátaim azonban a Pénzügykutatási Intézetben dolgoztak, és magam is mindig oda vágytam. Így bár államigazgatási dolgozóként, de úgy éreztem, hogy szakmailag velük kell felvennem a versenyt, ezért ugyanúgy írtam cikkeket, tanulmányokat, mintha kutató lennék. Tehát amikor 1986-ban valóban átmentem dolgozni a kutatóintézetbe, ez sem jelentett komolyabb változást. A – ha úgy tetszik – hatalmi ambícióimat ugyanis addigra kiélhettem abban, hogy az összes állami vállalat igazgatójának a jövőjét meghatározta a PM-ben általam vezetett részleg munkája. A miniszterséget pedig, 2002-ben, amikor kineveztek, nem hatalomnak éreztem, hanem szolgálatnak.

- Amit azonban nem önként hagyott abba 2004-ben, hiszen a napi sajtóban nyomon lehetett követni, miként követelte az ön fejét koalíciós partnerétől Medgyessy Péter. Igaz, hamarosan ő sem volt már miniszterelnök…
- Medgyessy Péternek két dolgot köszönhetek. Egyrészt soha nem tudtam volna meggyőzni a barátaimat 1987-ben, a Pénzügykutatási Intézetben, hogy át kellene alakulnunk magánkutató intézetté, ha Medgyessy, mint pénzügyminiszter, ebben nem segít. De azzal, hogy a „Fordulat és reform” tanulmány megjelentetése miatt, meg azért, hogy elnyerje Kádár János jóindulatát egyszerűen megszüntette az intézetet, és mi pedig munkanélküliek lettünk, már nem hagyott más választást. S valószínűleg életformát váltottam tavaly, amikor otthagyva a miniszterséget, rádöbbentem, hogy a lányommal is kéne egy kicsit foglalkozni, és nyitottabb szemmel járni a világban, mint tettem azt napi tíz-tizenkét óra munka mellett.

- Mennyiben kíván más szemléletet a vezetés akkor, ha egy kutatóintézetben, az államigazgatásban, vagy mint jelenleg, egy bank élén áll valaki?
- A vezetés inkább személyiség függő. Én szeretek dolgozni, tanulni, és szeretem a versenyt. Ezért bárhova vet az élet, ezek határozzák meg a munkámat és a vezetési stílusomat. A legfőbb hibám azonban a türelmetlenség. Ezért bárhol vagyok vezető, adott időegység alatt többet szeretnék elérni, mint ami ott szokásos. Például a gazdasági tárcánál, amikor odakerültem, átlagosan 36 napba telt, míg egy kiadott feladatról a kész jelentés aláírásra visszakerült az asztalomra. Amikor eljöttem, 17-18 napba. Itt a bankban azt a két-három hetet szeretném lerövidíteni egyre, ami a között telik el, hogy az ügyfél jelentkezik az igénnyel, és megkötjük vele az exportfinanszírozási szerződést. Hiszen ha húzódik a döntés, az alatt elúszik az üzlet.

- Ez az elnök feladata?
- A hatásköröm szerint talán nem, hiszen csak stratégiai kérdésekkel kellene foglalkoznom, de engem érdekel minden eset, ami az igazgatóság elé kerül.

- Melyek az idei év legfontosabb feladatai az Eximbanknál?
- Az Eximbank életében a 2005. esztendő több területen hozott újdonságot. Ez az első teljes év az Európai Unión belül, aminek következtében jó néhány termékünk már nem alkalmazható tovább. Ilyenek az egy éven belüli, refinanszírozási hitelek. Ezek helyét az egyes ügyfelek számára közvetlenül nyújtott, és egy évnél hosszabb lejáratú új hitelek váltják föl. Természetesen fokozatosan, mert van egy türelmi idő, amíg az exportőrökkel meg tudjuk ezeket ismertetni, illetve rájövünk, hogy mik az igényeik. Az év másik feladata ugyanis az ügyfeleinknek és az egyes ügyfelek, mint exportőrök közötti kapcsolatoknak a megismerése.

Banktörténet

Az Eximbank Rt. szakosított pénzintézet, az MFB (Magyar Fejlesztési Bank Rt.) Cégcsoport tagja. Feladata a magyar vállalkozások exportügyeleteinek elősegítése, finanszírozása, kedvezményes hitelekkel, garancia- és kockázat-megosztási szolgáltatásokkal. A magyar állam jelentős befolyással bíró tulajdonosa a banknak. Alaptőkéje 10,1 milliárd forint.

Hitelfelvételei mögött készfizető kezesként a magyar állam költségvetése áll. Az Eximbank küldetése, hogy javítsa a magyar áruk és szolgáltatások versenyképességét. Egyrészt a magyar hitelintézeteknek nyújtott szolgáltatásai révén, másrészt a magyar exportőrök illetve külföldi vevőik számára közvetlenül nyújtott konstrukciókkal. A bank 2004-ben 95,02 milliárd forintértékben folyósított hitelt, aminek a 77 százalékát más hitelintézeten keresztül, 23 százalékát közvetlenül a vállalatoknak.

- Miért kell az ügyfeleket most megismerni, hiszen az Eximbank már mintegy tízéves?
- Mert az ügyfeleink és igényeik is megváltoztak, illetve mert vannak új ügyfeleink. Többek között az olyan hagyományos ágazatokban, mint az orvosi műszergyártás vagy az élelmiszeripar, az a jellemző, hogy az egykori hagyományos, patinás partnereinket időközben vagy felszámolták – például a Medicort -, vagy új termékekkel jelentkeznek, mint a Glóbusz -, ám helyükbe új, kisebb, és már komplex exportot segítő szolgáltatásokat igénylő vállalkozások léptek. Egy vadonatúj terület viszont számunkra például a külföldi lakásépítés, illetve a fővállalkozók finanszírozása. Magyarországon a jelzálogpiac fejlettebb, mint például Oroszországban vagy Romániában, és ezt felhasználva fel tudunk ajánlani külföldön szerveződő jelzálogbankoknak tanácsadást és refinanszírozást, amennyiben a lakásokat ezekben az országokban magyar vállalatok építik.

- További újdonság az Eximbank életében, hogy egy éve az MFB Cégcsoport tagja lett. Mit jelent ez a gyakorlatban?
- A cégcsoporthoz tartozás előnye, hogy - amennyiben az ügyfelek hozzájárulnak – a bankcsoport tagjai „kézről-kézre” adhatják őket. Vagyis, ha a tárgyalások során kiderül, hogy az adott vállalatnak nem exporthitelre lenne szüksége, hanem inkább eszközfejlesztésre, ahhoz pedig mondjuk hosszabb lejáratú beruházási kölcsönre, akkor szinte egy már nálunk kialakított javaslattal át tudjuk irányítani az MFB-hez. Vagy fordítva, ha ott a hitelezett beruházás révén exportképes kapacitás jön létre, akkor hozzánk küldhetik, hogy segítsünk bejutni a kiszemelt piacra.

Magánélet

Csillag István a magánéletét miniszterként se tárta fel a nyilvánosság előtt, védve szeretteit, és ezen most se szeretne változtatni. Ami nem titok, hogy minél több időt próbál velük tölteni.

Család: egyetemet végzett nagy fia és 12 éves a lánya, a felesége pedig biztos háttér, és szakmabeli.

Hobbi: stratégiai játékok, ha van rá ideje

Szakmai múlt

Csillag István 1974-ben diplomázott az ELTE Jogtudományi Karán. A Pénzügyminisztérium Államigazgatási Szervezési Intézetében kezdte pályafutását, majd 1976-ban a Pénzügyminisztérium osztályvezetője lett. 1986-tól egy évig a Pénzügykutató Intézet tudományos tanácsadója, 1987 óta a Pénzügykutató Rt. ügyvezető igazgatója és vezérigazgató-helyettese. Elnöke a Magyar Közgazdasági Társaság gazdaságelméleti és gazdaságpolitikai szakosztályának.

Kutatási területe a vállalati szervezési rendszer decentralizálása, a magánvállalkozások élénkítése, a tulajdonreform és a privatizáció, az államháztartás működése, pénzügyi rendszere. Dolgozott privatizációs tanácsadóként is. 2002 május 27-től 2004. októberéig gazdasági és közlekedési miniszter. Jelenleg az Eximbank elnöke.

Család: egyetemet végzett nagy fia és 12 éves a lánya, a felesége pedig biztos háttér, és szakmabeli.

Hobbi: stratégiai játékok, ha van rá ideje Szakmai múlt Csillag István 1974-ben diplomázott az ELTE Jogtudományi Karán. A Pénzügyminisztérium Államigazgatási Szervezési Intézetében kezdte pályafutását, majd 1976-ban a Pénzügyminisztérium osztályvezetője lett. 1986-tól egy évig a Pénzügykutató Intézet tudományos tanácsadója, 1987 óta a Pénzügykutató Rt. ügyvezető igazgatója és vezérigazgató-helyettese. Elnöke a Magyar Közgazdasági Társaság gazdaságelméleti és gazdaságpolitikai szakosztályának.

Kutatási területe a vállalati szervezési rendszer decentralizálása, a magánvállalkozások élénkítése, a tulajdonreform és a privatizáció, az államháztartás működése, pénzügyi rendszere. Dolgozott privatizációs tanácsadóként is. 2002 május 27-től 2004. októberéig gazdasági és közlekedési miniszter. Jelenleg az Eximbank elnöke. Banktörténet Az Eximbank Rt. szakosított pénzintézet, az MFB (Magyar Fejlesztési Bank Rt.) Cégcsoport tagja. Feladata a magyar vállalkozások exportügyeleteinek elősegítése, finanszírozása, kedvezményes hitelekkel, garancia- és kockázat-megosztási szolgáltatásokkal. A magyar állam jelentős befolyással bíró tulajdonosa a banknak. Alaptőkéje 10,1 milliárd forint.

Hitelfelvételei mögött készfizető kezesként a magyar állam költségvetése áll. Az Eximbank küldetése, hogy javítsa a magyar áruk és szolgáltatások versenyképességét. Egyrészt a magyar hitelintézeteknek nyújtott szolgáltatásai révén, másrészt a magyar exportőrök illetve külföldi vevőik számára közvetlenül nyújtott konstrukciókkal. A bank 2004-ben 95,02 milliárd forintértékben folyósított hitelt, aminek a 77 százalékát más hitelintézeten keresztül, 23 százalékát közvetlenül a vállalatoknak. Csillag István szeret dolgozni, tanulni, és szereti a versenyt. Ezért bárhova veti az élet, ezek határozzák meg a munkáját - fotó: Darnay Katalin -->