Hírek

2005.09.08. 00:00

Törvény nincs, rablás van

A politikusok már nem is beszélnek a bankbiztonság javításáról. A rendőrség és a Bankszövetség nem vár tovább.

Szemán László

[caption id="" align="alignleft" width="320"] A megtámadott pénzintézet teljes adatbankjára szüksége van a rendőrségnek ahhoz, hogy jó eséllyel és gyorsan tudjon cselekedni
[/caption]A nyolc ártatlan ember életét követelő móri mészárlást követően még a politikusok számára is fontos lett a bankbiztonság kérdése. Kiderült, hogy a támadást elszenvedő Erste Bank minden érvényes törvényt, szabályozást betartott, a fiók biztonsági berendezései megfeleltek az előírásoknak. A szakemberek szerint azonban egy olyan kamera, amely csak egyenként és képkockánként rögzíti az ügyféltérben látottakat, édeskevés bűnüldözési vagy bűnmegelőzési szempontból. A móri bankfiókban pedig éppen ilyen kamera volt. Az élénk közéleti, szak- és politikusi vita éppen fél évig tartott. Elkészült egy, a bankbiztonsági előírásokat pontosan szabályozó, a minimális elvárásokat megszigorító törvénytervezet, amely aztán egyszerűen eltűnt. Azóta is kideríthetetlen, hogy melyik minisztériumban melyik alkalmazott, vezető fiókja mélyén veszett nyoma. Pedig törvény hiányában csak beszélni lehet a megoldandó kérdésekről. Például arról, hogy látható és fegyveres legyen-e a biztonsági őr vagy sem. Vagy hogy előírás legyen a folyamatosan működő, nagy felbontású, színes videokamera, amelynek felvételét rögzítik vagy sem.

Az ORFK és a Bankszövetség vezetői mindenesetre tíz hónapja, megelégelve a törvény hiányát, együttműködési szerződést kötöttek egymással. A szerződés értelmében a rendőrség folyamatosan elemzi a pénzintézetek elleni rablásokat, és ajánlásokkal él a pénzintézetek felé a megelőzés érdekében. A Bankszövetséghez tartozó pénzintézetek pedig az ajánlások alapján megteszik a szerintük is szükséges intézkedéseket. Tíz hónap után első alkalommal tegnap értékelték az együttműködést. Csendes László, az ORFK bűnmegelőzési és esélyegyenlőségi osztályának vezetője adott tájékoztatást a témákról. Tárgyaltak a pénzintézetekben alkalmazandó technikáról, arról, hogy változtatni kellene az eddigi gyakorlaton, és a legmodernebb rejtett kamerákkal kellene felszerelni a fiókokat. A biztonsági őrök szerepe ismét téma volt. A tanácskozás résztvevői egyetértettek abban, hogy a biztonsági őröknek elsősorban megelőző szerepük lehet, de nem feltétlenül úgy, hogy fegyveresen láthatóan jelen vannak az ügyféltérben.

Jobb megoldás lehet, ha a fegyveres őrről táblán adnak tájékoztatást az ügyfeleknek – és a rablóknak –, csakúgy, mint a rejtett biztonsági kamerákról. A szakértők többsége szerint nagyobb visszatartó ereje lenne a rejtett „erődemonstrációnak”, mint a jelenlegi nyílt megoldásnak. Ugyancsak tárgyaltak a pénzről magáról, hogy mennyi készpénz legyen egy-egy bankfiókban, és hogy a támadásjelzőket össze kell kötni a trezorok időzáraival. Támadás esetén a páncélszekrények azonnal zárnának. Hangsúlyt kapott a riasztás egységesítése is. Ma ugyanis van még olyan biztonsági cég, amelynek a diszpécserközpontja másik településen van, mint a riasztóval ellátott intézet. A riasztás ellenőrzése így eléggé nehézkes.

Komáromi Endre, az ORFK Bűnügyi és Közlekedésrendészeti Főosztályának vezetője bejelentette: megkezdik a rendőrségi ügyeletek egységesítését és modernizálását. Elsőként a megyei rendőr-főkapitányságok ügyeletein hozzák létre azt a számítógépes fogadóterületet, melyre a pénzintézetek rácsatlakozhatnak, és fiókjaik számos paraméterét felhelyezhetik a védett honlapra. Riasztáskor az ügyeletes kikeresi a megtámadott fiók adathalmazát, amelyből a pontos címen, a megközelíthetőségen túl még a nyílászárók minőségét és elhelyezkedését is megtudhatja. Az információk alapján azonnal kellő rendőri erőt csoportosíthat át a helyszínre.

Ezek is érdekelhetik