Hírek

2005.09.21. 00:00

Öt év alatt kiizzadjuk a magyar eurót

A jegybankelnök reménytelennek tartja, hogy Magyarország 2010-ben bevezesse az eurót. Ez a jövő évi választások miatt valódi veszély.

Éber Sándor, Dreissiger Ágnes, Gyükeri Mercédesz

Az euró bevezetésének kérdésénél egy dolgot semmiképpen sem szabad mellékesnek tekinteni: ha mi nem tudjuk tartani a 2010-es dátumot, és a szomszédos országok ezt nálunk hamarabb teszik meg, úgy jelentős hátrányba kerülhet Magyarország. Szlovénia, Szlovákia, Csehország, Lengyelország és a balti államok is jobban állnak ebben a tekintetben, mint mi. Azon túl, hogy a csúszás instabil gazdaságpolitikát jelez, befektetői kockázattal is járhat. Ha ugyanis a szomszédos országok helyzete biztosabb, tőkebefektetési célpontként Magyarország leértékelődhet. Bartha Attila, a Kopint Datorg tudományos főmunkatársa szerint ez sajnos reális veszély. Mi ráadásul történelmi léptékkel mérve nem is olyan régen szabadultunk a diktatúrából, a felelős önálló gazdaságpolitikának nálunk még nincsenek olyan mély gyökerei, mint Svédországban vagy az Egyesült Királyságban, ahol szintén nincs euró. Emiatt számunkra különös jelentőséggel bírna az euró bevezetése. A közös pénz a következő előnyökkel járna:

Alacsonyabb kamat
Jelen pillanatban a helyzet a következő: ha valaki euróban vesz fel hitelt, azt forintban törleszti. Ha a forint árfolyama hirtelen meggyengül – amire a szakember szerint komoly esély van –, akkor jóval nagyobb törlesztőrészlettel kell számolnia az illetőnek. Euró alapú hitel esetén nem lenne árfolyamkockázat, azaz olcsóbb lenne a hitelfelvétel.

Alacsonyabb árak
A magyarországi helyzettől függetlenek lennének az árak, nem lehetne olyan gazdaságpolitikai „bakikat” csinálni, amelyek befolyásolnák az árakat. (Ilyen az alacsony forintárfolyam: a gyenge forint megdrágítja az elsősorban az euróövezetből beszerzett import termékeket is.) Azaz csak az olyan hatások érvényesülnének, amelyek más országokat sem hagynak érintetlenül, például az élelmiszerárak esetében az időjárás.

Kiszámíthatóság, stabilitás
A hazai politika húzd meg-ereszd meg játékának nem lenne hatása. Bartha Attila azonban hangsúlyozza, az euró bevezetése nem csodaszer, mindössze egy lehetőség arra, hogy lényegesen stabilabb gazdaságunk legyen. Ehhez viszont arra lenne szükség, hogy ne kreatív könyvelési technikákat használjunk, hanem a valós államháztartási adatokat tüntessük fel. A csalásokra jó példa Olaszország, ahol ügyeskedés és kiskapukeresés előzte meg az eurózónába való belépést.

Nincs esély az euró 2010-es magyarországi bevezetésére – állapította meg az elemzők többsége Joaquín Almunia bejelentése után. Az Európai Unió pénzügyi biztosa múlt pénteken Budapesten jelentette ki, hogy az autópálya-építés költségei az unió véleménye szerint részei a közkiadásoknak, így az idei államháztartási hiány a Brüsszel felé vállalt 4,7 százaléknál jóval magasabb lehet, akár 6 százalékra is rúghat. A jövőre tervezett 4 százalékos hiánycél így elérhetetlennek tűnik, s 2008-ra sem valószínű, hogy 3 százalék alá menne a deficit. Ez pedig követelménye a 2010-es euróátvételnek. A magyar könyvelési trükk így elvérzett. Az ügyeskedés lényege az volt, hogy az autópálya-építés feladatát az uniós módszertan szerint a költségvetésen belülre sorolt Nemzeti Autópálya Rt. (NA) átpasszolja a jelenleg büdzsén kívüli Állami Autópálya Kezelő Rt.-nek (ÁAK). A pénzügyi mágusok ettől azt várták, hogy a már megépült autópályák eladásakor bevétel folyik az államháztartásba, s csökkennek a kiadások. Az összeget az ÁAK kötvénykibocsátásból megtéríti a NA-nak.

A Rodolfo hagyományait követő könyvelési cselre a Magyar Nemzeti Bank alelnöke, Szapáry Gyula hívta fel az unió figyelmét az EU-országok pénzügyminisztereinek manchesteri tanácskozásán. Az Eurostat egyébként csak jövő augusztusban, az idei költségvetésről szóló jelentésünk leadásakor foglalkozott volna az elszámolási kérdésekkel. A jegybank képviselője, Missura Gábor szerint erre azért volt szükség, hogy megismerhessék az unió álláspontját. „Teljesen reménytelennek látszik az euró 2010-es bevezetése, s ez nincs öszszefüggésben a magyar autópálya-építésekkel kapcsolatos állami kiadások elszámolásával” – jelentette ki Járai Zsigmond, aki a csúszásért a kormányt tette felelőssé. A jegybank elnöke szerint azonnali és mélyreható változásokra van szükség az államháztartásban, s meg kell fékezni az eladósodás ütemét. A kormány az első sokk után úgy nyilatkozott, hogy lesz magyar euró 2010-ben, s az autópálya-építéseket sem állítják le. A Pénzügyminisztérium szerint az ügy statisztikai kérdés. Joaquín Almunia ígéretet tett arra, hogy az unió szükség esetén konkrét támogatást is nyújt a zökkenőmentes csatlakozáshoz.

Az unió egyetlen egy tagországot sem sürget az euró bevezetésére. Veres János pénzügyminiszter megígérte Almuniának, hogy 2008-ra 3 százalék alá csökken a hiány. Ha a 2010-es dátum ugrik, könnyen lehet, hogy ez nem csak egy, hanem több éves csúszást jelent majd – vélekedik Bartha Attila. Magyarországon megdrágulhat az államadósság finanszírozása, meginoghat a forint árfolyamának stabilitása. Mindez azt eredményezheti, hogy a jelenleginél rosszabb külső körülmények között, megingott bizalom mellett kellene teljesíteni a feltételeket. A jövő évi választásokkal is számolva úgy tűnik, a 2006-os év sokkal inkább az adócsökkentési verseny, mintsem a kiadások lefaragásának versenye lesz a két politikai oldal között. Amenynyivel jövőre túllépjük a hiánycélt, anynyival többet kell 2007-ben levenni a kiadásokból, azaz ez lesz a döntő év. Bartha Attila szerint félő, hogy a 2010-es csatlakozást csak úgy tudjuk tartani, ha egy egyszeri, nagymértékű megszorítás következik. Ez pedig komoly társadalmi feszültségekhez vezethet. Európai elemzők szerint is jelentős összegek lefaragásával érhető el 2010-ben az euró. Ehhez 800-900 milliárd forintot kellene megtakarítani.

A dánoknak nem hiányzik

„Azokban az országokban van a gazdaság a legjobb helyzetben, ahol az eurót nem vezették be” – utalt Dánia, Svédország és Nagy-Britannia példájára Galló Béla politológus, aki a Baloldali Értelmiségi Társaság nyilatkozatának alírói között szerepel. A társaság arra szólította fel Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt, ne hajszolják az euró mielőbbi bevezetését. „Az euró bevezetése után várható egy egyszeri inflációs lökés, leépítik a szociális, jóléti intézkedéseket, és restriktív gazdaságpolitikát gyakorolnak, amit egy magát szociáldemokratának valló kormány nem vállalhat fel” – vélte Galló Béla.

Az aláírók szerint semmi és senki nem kötelezi Magyarországot az euró gyors bevezetésére, s ezért támogatásokat sem vonhatnak meg tőlünk. „Egyáltalán nem történik tragédia, ha két-három évet csúszik az euró bevezetése, addig, amíg az unión belüli vitatott kérdések el nem dőlnek” – hangoztatta a politológus.

Kérdések és válaszok a pénzcseréről

Mi az euró bevezetésének menete?

- Az átvételhez teljesíteni kell a maastrichti kritériumokat. Ez többek között az infláció, az államadósság és az államháztartás bruttó nemzeti össztermékhez (GDP) mért hiány maximális szintjét is előírják. A legszigorúbban – a pénzcsere után is – a hiányt veszik: itt az engedélyezett szint a GDP három százaléka.

Mi lehet az átvétel legkorábbi időpontja?

- A kritériumok teljesítését két évig figyeli az EU. Az európai árfolyamrendszerben (ERM-II) töltött „próbaidő” alatt az euró-forint árfolyama kötött lesz. Ha tehát a kormány ma bejelentené csatlakozásunkat, akkor is csak 2007 végén fizethetnénk euróval.

Kimaradhat-e Magyarország az euróövezetből?

- Nem. Magyarország – hasonlóan a többi, velünk együtt csatlakozott országhoz – nem kapott felmentést, előbb-utóbb teljesítenie kell az átvétel feltételeit.

Mi történik a forinttal?

- A 2002 januári pénzcsere idején a tagországok általában egy-két hónapig engedélyezték a kettős pénzforgalmat, vagyis eddig lehetett a régi nemzeti és az új európai pénzzel fizetni. A visszajáró csak euró lehetett. A tapasztalatok szerint ennyi idő elég volt az átállásra.

Mi történik a forintban vezetett számlákkal?

- A forintban jegyzett szerződések, kölcsönök, számlák az átállás után automatikusan átállnak az euró-elszámolásra. Az átszámítás a korábban meghatározott árfolyam alapján történik, az ügyfeleket semmilyen költség nem terheli, és más kár sem éri.

Hogyan számítjuk ki az új árakat?

- Az euró-forint árfolyam rögzítése után kötelező lesz az árak feltüntetése mind euróban, mind forintban. Az eurót használó országok nagy részében még ma is mindkét pénznemben kiírják a termékek, szolgáltatások árait.

Az aláírók szerint semmi és senki nem kötelezi Magyarországot az euró gyors bevezetésére, s ezért támogatásokat sem vonhatnak meg tőlünk. „Egyáltalán nem történik tragédia, ha két-három évet csúszik az euró bevezetése, addig, amíg az unión belüli vitatott kérdések el nem dőlnek” – hangoztatta a politológus. Kérdések és válaszok a pénzcseréről Mi az euró bevezetésének menete?

- Az átvételhez teljesíteni kell a maastrichti kritériumokat. Ez többek között az infláció, az államadósság és az államháztartás bruttó nemzeti össztermékhez (GDP) mért hiány maximális szintjét is előírják. A legszigorúbban – a pénzcsere után is – a hiányt veszik: itt az engedélyezett szint a GDP három százaléka.

Mi lehet az átvétel legkorábbi időpontja?

- A kritériumok teljesítését két évig figyeli az EU. Az európai árfolyamrendszerben (ERM-II) töltött „próbaidő” alatt az euró-forint árfolyama kötött lesz. Ha tehát a kormány ma bejelentené csatlakozásunkat, akkor is csak 2007 végén fizethetnénk euróval.

Kimaradhat-e Magyarország az euróövezetből?

- Nem. Magyarország – hasonlóan a többi, velünk együtt csatlakozott országhoz – nem kapott felmentést, előbb-utóbb teljesítenie kell az átvétel feltételeit.

Mi történik a forinttal?

- A 2002 januári pénzcsere idején a tagországok általában egy-két hónapig engedélyezték a kettős pénzforgalmat, vagyis eddig lehetett a régi nemzeti és az új európai pénzzel fizetni. A visszajáró csak euró lehetett. A tapasztalatok szerint ennyi idő elég volt az átállásra.

Mi történik a forintban vezetett számlákkal?

- A forintban jegyzett szerződések, kölcsönök, számlák az átállás után automatikusan átállnak az euró-elszámolásra. Az átszámítás a korábban meghatározott árfolyam alapján történik, az ügyfeleket semmilyen költség nem terheli, és más kár sem éri.

Hogyan számítjuk ki az új árakat?

- Az euró-forint árfolyam rögzítése után kötelező lesz az árak feltüntetése mind euróban, mind forintban. Az eurót használó országok nagy részében még ma is mindkét pénznemben kiírják a termékek, szolgáltatások árait. -->

Ezek is érdekelhetik