2005.09.24. 00:00
Kristály lesz a keresztből, de vörös marad
Rombusz lehet a Vörös Kereszt és a Vörös Félhold nemzetközi segélyszervezet jelképe. A Vörös Kristály szimbólumról még ebben az évben kell döntenie a kongresszusnak, 192 ország képviselőjének részvételével.
A probléma nem új keletű. Többször előfordult, hogy egyes országok egyházi – keresztény és iszlám – jelképet láttak a keresztben és a félholdban. Irán hosszú ideig követelte a Vörös Oroszlán és a Vörös Nap bevezetését. Japán sinto szimbólumot akart, Izrael viszont hatágú csillagot.
A zsidó állam nem utolsósorban a jelképvita miatt csak megfigyelői státussal rendelkezik a nemzetközi segélyszervezetben. A vallási tartalmat nem hordozó rombuszt Izrael elfogadható kompromiszszumnak tekinti, de „hazai használatra” a jövőben is a Dávid-csillagot szeretné megtartani.
Több keresztény egyház megértéssel fogadja az új szimbolika tervét, s nem lát benne keresztényellenességet.
A rombusz az egyik legrégibb jelkép, s elsősorban az ember számára érthetetlen természeti jelenségekről alkotott elképzeléseket fejez ki.
A neolittól a rombusz a női kezdet, a termékenység jele.
A középkorban a kereszténység és az iszlám számára a négyzet a földgolyót fejezte ki, a ráhelyezett rombusz pedig az eget, a mennyországot, illetve annak oltalmát. A finnugor népeknél
a rombusz a védelem jelképe.
Az udmurt nők ma is ilyen motívumot hímeznek díszes előkéjükre, hogy megoltalmazza őket a szemmel veréstől és a gonosz szellemektől.