Kastélyok nőttek az erdő helyén

[caption id="" align="alignleft" width="140"] Már a hegytetőn is kastélyok állnak. A természet védelme nem szempont az építési engedélyek megadásánál.
[/caption]– Régen nem adtak volna ki enynyi építési engedélyt! Most meg egyre-másra nőnek ki a méregdrága kastélyok a hegyoldalon. Úgy látom, hogy a pénz sajnos már Solymáron is fontosabb a környezetvédelemnél – panaszkodik Rizner Attila, miközben a kétharmadáig már beépített Kerekhegyre mutat.
A paloták újdonsült birtokosai zömmel Budapestről települtek be a ma már közel tízezer lélekszámmal büszkélkedő nagyközségbe. Dolgozni még mindig a fővárosba járnak, de a szmog és a zaj miatt kimenekültek az olcsó telekárakkal és friss levegővel csábító agglomerációba, így Solymárra is. – Nem elég, hogy kiirtják az erdőket, a megsokszorozódott kocsiforgalom miatt már a csend is lassan ismeretlen fogalom errefelé. Egy szép napon egyszer majd arra ébredünk, hogy nem lesz hová kirándulni. A fiam pedig már nem tud a faluban házat venni, mert annyira felmentek az árak, hogy azt csak a jómódú pestiek tudják megfizetni – folytatja Rizner, aki harmincöt évvel ezelőtt maga is Szabolcsból költözött a Pilis és a Budai-hegység ormai közé.

Az agglomeráció csendje és levegője sok budapestit csábított a faluba. A betelepülők azonban zajt hoztak.

Az éremnek azonban két oldala van. Nemcsak az új lakók, hanem egyre több vállalkozás is Solymárt választja otthonául. A település határában rohamléptekben épül az Auchan új bevásárlóközpontja, ahol valószínűleg helyiek is munkahelyhez juthatnak. A község úthálózata is sokat javult az elmúlt években, amihez a betelepülők adóforintjai is kellettek.

– Egy éve vettem házat a Templom tér környékén, így nem tudom, milyen volt Solymár korábban. Budapest belvárosa után elég nagy váltás volt. Bár kicsit szokatlan, hogy nincsen mozi vagy színház a közelemben. Engem nem zavar, hogy az erdőből szakítanak ki új részeket. Ha engedéllyel teszik, akkor én nem látok benne semmi kivetnivalót – mondja Fodor Kristóf, aki éppen a Hunyadi Mátyás iskolába igyekszik kislányáért.

A helyi zeneiskola felszereltsége bármelyik irigyelt nyugat-európai társáéval gond nélkül felveszi a versenyt.

A gyerek igazán szerencsésnek mondhatja magát, hiszen az általános és zeneiskola felszereltsége bármelyik irigyelt nyugat-európai társáéval felveszi a versenyt. A Templom tér szépsége is ritkaságszámba megy, díszköves felületén vagány fiatalok köröznek biciklijükkel. Ami pedig kész csoda, hogy a köztéri ivókút tökéletesen üzemel.

Solymár amúgy ünnepre készül. Holnap kezdődik az évente hagyományosan ismétlődő, ezúttal négynapos búcsú. Helyszíne eltér a megszokottól, hiszen a sportpálya helyett idén a Templom tér lesz a rendezvények központja. A legnagyobb érdeklődés talán a szombati futóversenyt övezi, bár valószínűleg a hétfői sördélutánra is sok solymári szakít majd időt. Természetesen koncertekből sem lesz hiány, többek között fellép a görög zenét játszó Maskarades, valamint a Favágók együttes. A kicsik szórakozását arcfestés, bábjáték és óriáscsúszda biztosítja, míg a nagyobbak népi iparművészek kirakodóvásárán nézelődhetnek. A búcsút ünnepi szentmisék foglalják keretbe.

Ördöglyuk volt egykor

Solymár első lakói Krisztus születése előtt háromezer évvel a nagyközség fölé magasodó Ördöglyukban éltek. A falu első írásos nyoma 1266-ból való. Vára a szakemberek szerint a 14. század közepén épülhetett. Solymár a török háborúk alatt elpusztult, újraéledése a svábok 18. századi betelepülésének köszönhető. Fejlődése a kiegyezés óta tart.

– A főleg Budapestről történő betelepülésnek köszönhetően mára 9200-an élnek a településen. Ez a szám folyamatosan növekszik, várhatóan néhány éven belül elérjük a tízezret is.

– Nem akarnak nagyközségből várossá előlépni?

– Egyelőre még nem. Bár fejlettségi szintünk alapján már érdemesek lennénk a rangra, néhány feltételnek nem felelünk meg. A lakossági feladatok ellátását, mivel településünk nem központi hely, a tömegközlekedési kapcsolataink egyelőre nem biztosítják.

– Van–e a településen munkanélküli?

– Szerencsés helyzetben vagyunk. Mivel sok a kis- és középvállalkozás Solymáron, ezért egy százalék alatti a munkanélküliség. Természetesen a közeli fővárosban is sokan keresik a kenyerüket.

– Hogy áll a település úthálózata?

– Nem túl jól. Saját kezelésű belterületi útjainknak csak a fele aszfaltozott, egyelőre még nem összközművesített, így aszfaltozni nincs értelme. A fennmaradó részt két-három éven belül teljesítjük.

– Mennyi pénzük van évente?

– Az éves költségvetésünk 1,2 milliárd forint. Ötven százaléka állami támogatás, a másik fele saját forrás. Mintegy 300 millió forint folyik be iparűzési és egyéb helyi adóból. Ez az összeg azonban kevés, 90 millió jut a különböző fejlesztésékre.

– Melyek a legégetőbb gondok?

– Első helyen van a csatornázatlanság. Minél hamarabb el kell tüntetni a földutakat, mert azok kátyúzásánál nincs nagyobb pénzkidobás. Ehhez azonban a lakosság anyagi támogatására is szükség van.

– A főleg Budapestről történő betelepülésnek köszönhetően mára 9200-an élnek a településen. Ez a szám folyamatosan növekszik, várhatóan néhány éven belül elérjük a tízezret is.

– Nem akarnak nagyközségből várossá előlépni?

– Egyelőre még nem. Bár fejlettségi szintünk alapján már érdemesek lennénk a rangra, néhány feltételnek nem felelünk meg. A lakossági feladatok ellátását, mivel településünk nem központi hely, a tömegközlekedési kapcsolataink egyelőre nem biztosítják.

– Van–e a településen munkanélküli?

– Szerencsés helyzetben vagyunk. Mivel sok a kis- és középvállalkozás Solymáron, ezért egy százalék alatti a munkanélküliség. Természetesen a közeli fővárosban is sokan keresik a kenyerüket.

– Hogy áll a település úthálózata?

– Nem túl jól. Saját kezelésű belterületi útjainknak csak a fele aszfaltozott, egyelőre még nem összközművesített, így aszfaltozni nincs értelme. A fennmaradó részt két-három éven belül teljesítjük.

– Mennyi pénzük van évente?

– Az éves költségvetésünk 1,2 milliárd forint. Ötven százaléka állami támogatás, a másik fele saját forrás. Mintegy 300 millió forint folyik be iparűzési és egyéb helyi adóból. Ez az összeg azonban kevés, 90 millió jut a különböző fejlesztésékre.

– Melyek a legégetőbb gondok?

– Első helyen van a csatornázatlanság. Minél hamarabb el kell tüntetni a földutakat, mert azok kátyúzásánál nincs nagyobb pénzkidobás. Ehhez azonban a lakosság anyagi támogatására is szükség van. Már a hegytetőn is kastélyok állnak. A természet védelme nem szempont az építési engedélyek megadásánál. -->