Hírek

2005.09.14. 00:00

Jog a békés célú atomhoz

A felek álláspontja ugyan nem közeledett, de már az is eredmény, hogy Kínában folytatódnak a hatoldalú megbeszélések Észak-Korea atomprogramjáról.

Gyulay Zoltán

A hatoldalú tárgyalások Észak-Korea vitatott atomprogramjáról kedden Pekingben folytatódtak. A megbeszélések augusztus elején kézzelfogható eredmények nélkül megszakadtak, miután az Egyesült Államok elfogadhatatlannak nevezte Phenjan törekvéseit az atomenergia polgári hasznosítására. A tanácskozás fonalát eredetileg már augusztus végén újra föl kellett volna venni, de Dél-Korea és az Egyesült Államok közös hadgyakorlata miatt az északi országrész az időpontot lemondta.

A hatoldalú tárgyalások résztvevője Észak- és Dél-Korea mellett Kína, Japán, Oroszország és az Egyesült Államok. Az egyeztetések célja, hogy Észak-Koreát rávegyék atomprogramja felfüggesztésére, cserébe Phenjan gazdasági segítséget és biztonsági garanciákat kapna. Az északi országrész azonban továbbra is mereven ragaszkodik a magenergia polgári célú hasznosításának jogához. „Ezt a jogot sem elvenni nem lehet, sem mások jóváhagyása nem szükséges hozzá” – jelentette ki kedden az észak-koreai tárgyalóküldöttség vezetője, Kim Kje Gvan, mielőtt a megbeszélések színhelyére, a kínai fővárosba utazott volna. „Ha Washington ennek a jognak a gyakorlásában megakadályozna bennünket, azt egyeztetés nélkül elutasítanánk – fűzte hozzá Kim. – Ráadásul országunk már rég nem egy atomfegyvermentes Koreai-félszigeten él.” Ugyanakkor Szong Min Szun dél-koreai külügyminiszter-helyettes mindkét fél részéről nagyobb rugalmasságot szorgalmazott. Kim erre utalva közölte, hogy Phenjan „rendesen részt vesz a megbeszéléseken, s ha kell, a kért rugalmasságot fogja tanúsítani”.

Pervez Musarraf pakisztáni elnök mindeközben a The New York Timesnak adott nyilatkozatában kijelentette, hogy egy atomcsempész-hálózat nagy valószínűséggel egy tucat centrifugát szállított Észak-Koreának nukleáris fegyver létrehozására alkalmas urán gyártásához. A pakisztáni atombomba „atyjaként” ismert atomszakértő, A. Q. Kan csaknem két esztendőn át tartó kikérdezése során azonban nem sikerült olyan nyomra bukkanni, amely bizonyítaná, hogy bombagyártáshoz szükséges, Kínából származó berendezések jutottak volna Phenjan birtokába. Kan 2004 elején beismerte, hogy az iszlámábádi kormány tudta nélkül a kérdéses technikát Irán, Líbia és Észak-Korea tudomására hozta.

Kevés a megegyezés esélye Iránnal

Mahmúd Ahmadinedzsád iráni elnök ma New Yorkban, az ENSZ Közgyűlésén új javaslatokat tesz országa vitatott atomprogramjával kapcsolatban a megoldásra. Az elnök teheráni indulása előtt sajtótájékoztatón közölte, hogy nem engednek a nemzetközi nyomásnak, de biztosítékokat kíván nyújtani, hogy a programot kizárólag békés célokra fordítják. Irán azonban továbbra is el fogja utasítani az urándúsítás leállítását Iszfahánban. Teherán ugyancsak zordan elvetette az Európai Uniónak a megoldásra vonatkozó javaslatait is.

A tartós vita a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség hétfőn Bécsben megkezdődő őszi ülésszakán is téma lesz. A testület az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé idéztheti Iránt, és büntetőintézkedéseket hozhat az ország ellen. Különösen az Egyesült Államok veti Teherán szemére, hogy atomfegyver létrehozására készül. Irán a vádat természetesen tagadja.

Kínában folytatódnak a hatoldalú megbeszélések Észak-Korea atomprogramjáról. Gyulay Zoltán Kevés a megegyezés esélye Iránnal Mahmúd Ahmadinedzsád iráni elnök ma New Yorkban, az ENSZ Közgyűlésén új javaslatokat tesz országa vitatott atomprogramjával kapcsolatban a megoldásra. Az elnök teheráni indulása előtt sajtótájékoztatón közölte, hogy nem engednek a nemzetközi nyomásnak, de biztosítékokat kíván nyújtani, hogy a programot kizárólag békés célokra fordítják. Irán azonban továbbra is el fogja utasítani az urándúsítás leállítását Iszfahánban. Teherán ugyancsak zordan elvetette az Európai Uniónak a megoldásra vonatkozó javaslatait is.

A tartós vita a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség hétfőn Bécsben megkezdődő őszi ülésszakán is téma lesz. A testület az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé idéztheti Iránt, és büntetőintézkedéseket hozhat az ország ellen. Különösen az Egyesült Államok veti Teherán szemére, hogy atomfegyver létrehozására készül. Irán a vádat természetesen tagadja. -->

Ezek is érdekelhetik