Hírek

2005.09.10. 00:00

Csáth Géza jelöletlen sírban fekszik

P. G.

[caption id="" align="alignleft" width="185"] Esterházy Péter elismeréssel szólt a nagy elődről, Csáth Gézáról
[/caption]Csáth Géza, író, zenekritikus és orvos halálának 86. évfordulóján emléktáblát avattak Budapesten. Marosits József alkotását egykori munkahelyén, az Elme- és Idegkórtani Kórház (ma
SOTE Pszichiátriai Klinika) kertjében helyezték el. Mielőtt öngyilkos lett, Csáth úgy rendelkezett, hogy halála után boncolják fel, és szívét, máját, agyvelejét adják át barátjának, Schuszter Gyulának. Az orvos már csak az agyvelejét kapta meg, amelyet a klinika kertjében ásott el. Ezt a régen elfeledett mozzanatot Kéner Balázs újságíró tárta fel. Kutatásai során felkereste Csáth még élő lányát, aki kérdésére megerősítette az információt.
A táblán az író arcképét és egy megtört fakeresztet ábrázoló emlékmű utal arra, hogy Csáth végrendeletében azt kérte: sírján fakereszt álljon, belevésve Weiner Leó Chopin emlékére írt művének utolsó öt ütemével. Végakarata nem teljesülhetett, mert mind a mai napig jelöletlen sírban nyugszik szülőhelyén, Szabadkán. Az emléktáblát Kéner Balázs állíttatta, és irodalmunk két jeles képviselője, Esterházy Péter és Tolnai Ottó leplezte le. Esterházy beszédében elmondta, Csáth olyan író, akit időnként elővesznek, majd megint elfelejtenek.
– Ritkán leplezek le emléktáblát, most viszont nagy örömmel teszem, mivel tisztelem Csáth írásait – mondta Esterházy. Beszédében Tolnai Ottó is méltatta az írót, és az irodalom régi adósságtörlesztésének nevezte az emléktábla állítását.  

Csáth Géza (Brenner József) (1887–1919)

Író, zenekritikus, orvos. Kosztolányi Dezső unokaöccse.

1901-től zenekritikákat, novellákat és karcolatokat írt

a Bácskai Hírlapba.

1908-tól a Nyugat rendszeresen közölte írásait.

1909-ben ideggyógyászként

a Maravcsik-klinika tanársegédje, majd több helyen dolgozott fürdő- és körorvosként.

1910-től egyre inkább a morfium rabjává vált.

1914–15-ben szolgálatot teljesített a szerb és az orosz fronton. Idegállapota miatt 1917-ben végleg leszerelték.

1919-ben idegileg összeomlott, lelőtte feleségét, majd öngyilkosságot követett el.

Zenekritikusként Kodály és Bartók első méltatói közé tartozott.

Főbb kötetei: A varázsló halála, Ismeretlen házban 1–2, Egy elmebeteg nő naplója, Elfeledett álom, Napló.

1901-től zenekritikákat, novellákat és karcolatokat írt

a Bácskai Hírlapba.

1908-tól a Nyugat rendszeresen közölte írásait.

1909-ben ideggyógyászként

a Maravcsik-klinika tanársegédje, majd több helyen dolgozott fürdő- és körorvosként.

1910-től egyre inkább a morfium rabjává vált.

1914–15-ben szolgálatot teljesített a szerb és az orosz fronton. Idegállapota miatt 1917-ben végleg leszerelték.

1919-ben idegileg összeomlott, lelőtte feleségét, majd öngyilkosságot követett el.

Zenekritikusként Kodály és Bartók első méltatói közé tartozott.

Főbb kötetei: A varázsló halála, Ismeretlen házban 1–2, Egy elmebeteg nő naplója, Elfeledett álom, Napló. Esterházy Péter elismeréssel szólt a nagy elődről, Csáth Gézáról -->

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kemma.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!