Hírek

2005.08.10. 00:00

Szigorítás és eladói trükkök

Tíz napja hatályba lépett a teljes dohányreklám-tilalom. A fogyasztókat gyakran megtévesztő fogások tárháza továbbra is igen bő.

Kaszás Erzsébet

[caption id="" align="alignleft" width="320"] Mihez képest igaz a hívogató felirat az árleszállításról? Gyakran érdemes megnézni, igaz-e az állítás. (Képünk illusztráció.)
[/caption]E hónaptól alkalmazandó Magyarországon is az Európai Parlament irányelve – még 2003-ban született –, amely tiltja a dohányáru reklámozását az írott sajtóban, a rádióban és az interneten. Eszerint dohánygyárak nem szponzorálhatnak nemzetközi kulturális és sportrendezvényeket sem. (Nálunk kivétel a Forma–1, amely a már futó szerződés lejártáig miniszteri felmentést kaphat a tilalom alól.) A Világbank tanulmánya szerint a reklámtilalom hét százalékkal csökkentheti a dohányzást.

A fogyasztóvédelem minden évben előre megadott menetrend szerint vizsgálja a reklámokat, ezen belül kiemelten az azokban elhangzott állítások valódiságát. Több esetben szabtak ki bírságot – 100 és 400 ezer forint között - a reklámozókra, és szólították fel őket, hogy szüntessék meg a szabálytalanságokat. Egy italgyártó azért fizetett, mert egy kiadvány címlapján hűtőgépek reklámjának álcázva jelentek meg italok. A gyógyszergyártók esetében a leggyakoribb kifogás, hogy a reklámok nem a törvényben előírt méretben vagy nem a háttérből kiemelve tartalmazzák a készítmények kockázatát. Büntettek vényköteles gyógyszerek reklámozása miatt is.

A hiper- és szupermarketek gyakran jelentik ki, hogy az ő termékük a legjobb vagy a legolcsóbb. A versenyhivatali eljárásban ezek rendre megbuknak, mert nem tudják (általában nem is lehetséges) alátámasztani állításukat. Általános probléma, hogy a hirdetésekben félreérthetően tüntetik fel az akciós árakat. Figyeljünk oda az olyan apróságokra, mint hogy valamenynyi forinttól, „akár” ennyi és ennyi forint, illetve, hogy az adott árajánlat milyen feltételek teljesülésekor érvényes, például az első száz vevőnek, vagy a készlet erejéig. Gyakori fogás – épp a minap tapasztaltuk az egyik nagy lánc üzletében –, amikor sosem volt árat áthúzva hirdetik akciósnak azt az ellenértéket, amelyen egyébként is forgalmazzák a terméket.

Régóta tiltott az úgynevezett bújtatott reklám, amikor filmben villan fel a termék vagy szolgáltatás, és a néző anélkül kívánja meg, hogy ez tudatosodna benne. Ezt a módszert Magyarországon, sőt Európában nem is igen alkalmazzák. Ahogy az egy másodperces reklámot sem, ami  ezekben a hetekben jelent meg nálunk. Ez nem esik a tiltott
kategóriába, mert már tudatosan érzékelhető, és egy reklámblokkban hangzik el.

Bővülő világpiac

A világ GDP-jének csaknem egy százalékát a reklámbevételek adják. Az internetes reklámokra egyre többet költenek, ezt elsősorban a televíziók érzik meg – derül ki a Zenith Optimedia nemzetközi piackutató intézet felméréséből. Még két év múlva is a tévének jut a hirdetési büdzsék átlag 37,8 százaléka. Az újságok aránya 29,3 százalékra tehető, az internetes reklámköltés kétszámjegyű növekedésre számíthat, és 2007-re 4,4 százalékos részesedése lehet.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kemma.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kemma.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!