Hírek

2005.08.19. 00:00

Orosz–kínai partraszállási gyakorlat

Első alkalommal tart közös hadgyakorlatot Kína és Oroszország. Kérdés, hogy a szoros katonai együttműködés mennyire jelenti katonai és gazdasági szövetség kezdetét.

Csák Elemér

Az orosz Távol-Keleten kezdődtek, és most az északkelet-kínai Sandon-félszigeten folytatódnak a manőverek. A hadihajók, a robotrepülőgépek, a deszantosok és a gyalogosok feladata az, hogy „közösen felkészüljenek a terrorizmus, az extrémizmus és a szeparatizmus elleni harcra”. Így fogalmaz a Szinhua hivatalos hírügynökség, és a külföldi elemzők lázasan igyekeznek kitalálni, mit takarnak – és mit lepleznek – az idegen szavak. Cselekménye szerint a hadgyakorlat annak a próbája, miként tud segítséget adni a két ország annak
a szomszédjának, ahol etnikai zavargások veszélyeztetik az államrendet. Ehhez partra szállnak, de még stratégiai bombázókat is bevetnek, hogy – úgymond – megakadályozzák a felforgatók tengeri mozgását.
A hadgyakorlaton a technika mellett 10 ezer katona vesz részt.
A közleményben szereplő szeparatizmus (különválás) szó Tajvanban keltett nyugtalanságot; attól tartanak, hogy Kína igyekszik megszerezni az orosz támogatást a szigetország bekebelezéséhez. Hasonló véleményen van Alekszandr Golc moszkvai szakíró. Véleménye szerint Peking igyekszik felhasználni Moszkvát Tajvannal kapcsolatos hatalmi játékához. „A kínaiak növelik katonai jelenlétüket
a térségben. Oroszország részéről pedig főleg fegyverkereskedelemről van szó.”
Dmitrij Kormilicin Kína-szak-értő úgy véli: Kína valóban a tajvani kérdést akarja mindenáron bekapcsolni diplomáciájába, Oroszország számára azonban más a tét: fel kívánja használni a kínai kártyát arra, hogy érvényesítse érdekeit Közép-Ázsiában. A térségben „Kína és Oroszország érdekei nagyon hasonlók: a fennálló helyzet megőrzése és harc az amerikai nyomulással szemben”.
A China Timesnak adott interjúban Ni Le-cong katonai szakértő kijelentette: „A közös hadgyakorlat magyarázata az, hogy az országaink közötti megértést fejezi ki, és üzenet a szomszédos államok számára: mindketten ugyanazzal a fenyegetéssel nézünk szembe”. A The Washington Post olyan véleményeket idéz, amelyek szerint a katonai együttműködés szorosabbá tétele elsősorban az orosz fegyvereladások növelését szolgálja. Moszkva szeretne atom-tenger-alattjárókat és stratégiai bombázókat eladni. Alekszandr Golc hozzáteszi: az orosz fél azért siet, hogy megköthesse az üzletet még azelőtt, hogy az Európai Unió feloldja a Kína elleni fegyverkereskedelmi embargót.
A két nagyhatalom érdekei még egy síkon találkoznak – állapítják meg elemzők. A kínai gazdaság fejlődése egyre több energiát igényel. Adva van a lehetőség, hogy a kőolajszükségletet részben orosz forrásból fedezzék.

Der Spiegel: erőfitogtatás a két ország célja

A hadgyakorlat célja az elemzők egybehangzó véleménye szerint erőfitogtatás az USA-val szemben – írja a német lap. Júliusban Moszkva és Peking nyilatkozatot adott ki, amelyben bírálják a globális politikai kérdések növekvő kisajátítását és szorgalmazzák a többpólusú világrendet. Ezt követően a két állam stratégiai partnerségnek nevezi szorosodó kapcsolatait.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kemma.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kemma.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!