2005.09.01. 00:00
Olvasói levelek
Utalványok a semmire
Bizonyára Önök is tudják, hogy a cégek, amennyiben tehetik, támogatják dolgozóikat utalványokkal az iskolakezdésre. Ez az utalvány ruházatra, tankönyvekre és taneszközökre váltható be. Csak és kizárólag. Nos, ebben az évben a tankönyveket akartam kifizetni ezekkel az utalványokkal, mivel 15 ezer forintról van szó. És most jön a feketeleves! Az iskolák nem fogadják el! Ugyanis tőlük sem fogadják el a kiadók, ahonnan a könyveket válogatják össze. A leforrázott anyuka kap könyvesboltcímeket, ahonnan szintén elküldik, mert ott sem fogadják el! Vagy csak a 19 könyvből például 7 darab van meg. Talán egy hónap múlva lesz. Minek adnak támogatást, ha nem lehet semmit kezdeni vele?
Kőváriné, Budapest
Budaörs: a látszat csal
A 2005. augusztus 25-én megjelent cikkük nyomán gondoltam rá, hogy néhány kérdést felteszek a tisztelt budaörsi cikk írójának és a tisztelt olvasóknak. Részben abból az okból kiindulva, hogy ha már ilyen cikket írt, bizonyára szét is nézett Budaörsön. Első kérdésem: letért-e a főútról mondjuk a helyi rendőrkapitányság melletti kis utcákba? Vagy a rendőrkapitányság mögötti domboldalon szétnézett-e? Jártam ezeken a területeken, és sajnos olyan földutakat találtam, amelyeket a nagyon elhanyagolt vidéki kisfalvakban láttam a rendszerváltás előtt 10–20 évvel. A főút és környéke, valamint az M7-es autópálya közötti terület, a lakótelep és környéke, nem mondom, szépen meg van csinálva, de az csak a látszat és a felszín. De mi van Budaörs másik oldalán? Senki nem nézett utána, hogy a bevásárlóközpontok milyen hatással voltak a helyi vállalkozásokra. Nekem is volt ott vállalkozásom, és most már kijelenthetem, hogy az Auchan áruház megnyitásával nagyon sok helyi vállalkozó ment csődbe, persze ezt senki nem vizsgálta eddig. Mint ahogy azt sem vizsgálták, hogy mindenki kártalanítva lett-e. A lakók igen, de a helyi vállalkozások nem.
Szépvölgyi Sándor vállalkozó Budapest (már nem budaörsi)
Inkább majmot!
A „Kampány indult a fővárosi kutyák piszka ellen” című cikkükre reflektálok. Budapesten minden ötödik lakosra jut egy kutya, Bécsben pedig minden huszonötödik lakosra. Ez azt jelenti, hogy a budapestiek életszínvonala sokkal magasabb a bécsiekénél, mert kutyát, hobbykutyát tartani városban, lakásban költséges dolog. Ne panaszkodjunk!. Javaslat: azok részére, akik ragaszkodnak a flanchoz, közlöm, hogy külföldön, egy nyaralóhelyen láttam úgynevezett úri hölgyeket korzózni a vállukon díszelgő kisebb élő majommal.
Szabó Klára, Budapest