Hírek

2005.08.17. 00:00

Elutasítják a gagyi élelmiszert a boltok

Véget érhet a 160 forintos párizsi és virsli korszaka, ha megvalósul az a megállapodás, amit Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter kötött a multinacionális kereskedelmi láncok képviselőivel tegnap.

Bán Károly

A miniszter kódex létrehozását szorgalmazza, amelyben szabályoznák a termelőktől, a feldolgozóktól és a kereskedőktől elvárható piaci magatartást. A kormány nem tud beavatkozni a gazdaság folyamataiba, de Gráf szerint a piac felügyeleténél több feladata van. Az állam annyit tehet – tudtunk meg részleteket Dékány András szóvivőtől –, hogy hatékonyabban ellenőrzi, a piacra juttatott termékek megfelelnek-e a magyar élelmiszerkönyvben foglalt szabványoknak. A kereskedelmi láncok eltökéltek abban, hogy ne engedjenek be olyan árukat az üzletekbe, amelyek gyanúsan olcsók, de felhívták arra is a figyelmet, hogy ez kisebb mértékű áremelkedéssel jár. Az ilyen áruk – hangsúlyozták –, amelyek sokszor nem felelnek meg az élelmiszer-biztonság követelményeinek, nem az élelmiszerláncokban bukkannak fel elsősorban.

– A beszállítói viszonyokban időnként balkáni állapotok uralkodnak – mondta a szóvivő a kereskedőkkel történt találkozó után. A termelők gyakran egymást is kijátsszák azért, hogy piacra jussanak. Nincs szó tehát beszerzési ár alatti értékesítésről – amit a törvény is tilt –, amikor megjelenik a 29 forintos dinnye az üzletekben. Ezt például egy őstermelő kilónként 20 forintért kínálta a bevásárlóközpontoknak. Ugyanakkor – véli a miniszter, aki szerint a termelők, a gazdák között is akadnak „árulók” – ezek az állapotok tönkreteszik a hazai termelőket, mert sokszor önköltségi ár alatt kellene áruikat értékesíteniük, ha nem akarják, hogy a nyakukon maradjon.

Gráf József minisztersége alatt megszaporodtak az élelmiszer-ellenőrzések, s az élelmiszerbotrányok is, mert az ellenőrzések nyomán szigorú büntetések is születtek. A Lidl szentendrei áruházát például két hétre be is zárták. A nagy bevásárlóközpontokban forgalmazott élelmiszerek 90-95 százaléka magyar beszállítóktól származik, nem igaz tehát, hogy az olcsóbb külföldi élelmiszerek kiszorítják a hazai termékeket a polcokról. A miniszter által szorgalmazott – és a kereskedők által támogatott – etikai kódex azt is tartalmazná, hogy ha egy termék azonos áron beszerezhető a magyar piacon is, akkor a kereskedelmi láncok azt vásárolják meg. Hasonló etikai kódex egyébként több európai uniós országban van, így például Hollandiában, Németországban és Angliában is. A tárcának nem lesz büntetési lehetősége a kódexet megsértőkkel szemben, de évente pontozással értékelik a szabályok betartását, s ennek eredményét közzéteszik. Gráf József szerint a nyilvánosság jelentős visszatartó erőt jelenthet.  

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kemma.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!