Elkoptatott gazdasági szlogenek

Az elmúlt hónapok során a kormány és ellenzék közötti politikai csatározások kevés kivételtől eltekintve alapvetően két területre koncentrálódtak: a szociális és gazdasági kérdések körére. Nem véletlen, hanem a politikai racionalitásnak megfelelő tudatos választásról van szó mindkét oldal esetében, hiszen a közvélemény-kutatások egybehangzó eredményei szerint az emberek számára egyfelől olyan szociális jellegű kérdések, mint a munkanélküliség vagy az otthonteremtés, másfelől egyes gazdasági témák, mint az államháztartás egyensúlya vagy az adóterhek mértéke, a kormányzati teljesítmény legfőbb fokmérői. Éppen ezért a választások közeledtével az ilyen típusú témák aránya érezhetően megnőtt a napirenden, a pártok között kibontakozó vetélkedés fő célja, hogy kormányzásra alkalmasabbnak mutassák magukat az ellenoldalnál.

Mindkét nagy párt számára nehezen megoldható problémát jelent, hogy a gazdaságpolitikai vitákban az érvelés alapjául szolgáló számok, statisztikai adatok az elmúlt hónapok során tökéletesen hiteltelenné váltak. Nemcsak azért, mert az emberek szemében a makrogazdasági adatok értelmezhetetlenek, hanem azért is, mert a politikai pártok kommunikációjukban egyszerűen elkoptatták azokat.

A Fidesz legújabb, gazdasági téren tett kezdeményezése a parlament költségvetési bizottságának rendkívüli összehívása, amelynek célja, hogy az országgyűlés visszavonja azt az MSZP által beterjesztett és szeptember elsejétől hatályba lépő jogszabályt, amely megítélésük szerint újabb járulékterheket róna a vállalkozókra. A nagyobbik ellenzéki párt közel egy hónapja már kezdeményezett egy négypárti találkozót a témában, de akkor az a másik három parlamenti szereplő távolmaradása miatt hamar lekerült a napirendről. Ezekkel a lépésekkel a Fidesz nyilvánvaló törekvése az volt, hogy a kormányzati munka bírálatát adva alkalmatlannak tüntesse fel a jelenlegi koalíciót, ami egy kétpólusú pártrendszer esetén egyben a másik pólus győzelmét feltételezi.

Az a tény azonban, hogy a Fidesz éppen a múlt héten nem vett részt annak a gazdaságpolitikai nyilatkozatnak az aláírásában, amely a közép-, hosszú távú gazdasági célokat illetően teremtett konszenzust, ellentmondásossá teheti a párt magatartását. Hogy a mostani kezdeményezés mekkora politikai haszonnal fog járni a fiatal demokraták számára, nagymértékben függ a többi párt magatartásától. Amennyiben a Fidesz ismét magára maradna kezdeményezésével, rövid időn belül harmadszor bomlana fel a hagyományos kormánypártok–ellenzéki pártok szembenállás.