Hírek

2005.08.18. 00:00

Az erőszak erőszakot szül

Két napot kaptak a Gázai övezetben élő zsidó telepesek a kiköltözésre. A határidő lejárt.

Gyulay Zoltán

A kiköltözésre megszabott kedd éjféli határidő után az izraeli hadsereg hozzálátott az erőszakos kiköltöztetéshez. Mintegy ötven, katonákkal teli busz érkezett az övezetet Izrael déli részével összekötő kiszufimi határátkelőn át; a konvojban daruskocsik, rendőrségi és mentőautók is voltak. A rendőrség Morag kiürítésére készülődött. Szerda délutánra valamelyest enyhült a helyzet. Órákig tartó tárgyalások után egy óvodába bezárkózott asszonyok késznek mutatkoztak, hogy gyermekeikkel buszra szálljanak. A biztonsági erők megtisztították az utat egy zsinagógához is, ahol a kivonulás ellenzői elbarikádozták magukat.
A Gázai övezetben tegnap még mintegy négyezer telepes tartózkodott. Több telepet az ott lakók önként hagytak el. Letaglózva és könnyek között érkeztek Kiszufimba. „Hogyan éreznétek magatokat, ha föl kellene adni a házaitokat?” – kiáltotta egy nő a katonáknak. A rendőrségnek és a katonaságnak sok helyen kellett erőszakot alkalmaznia a zsidó telepesek ellenállása miatt. A biztonsági erők kihurcolták őket házaikból, miközben az érintettek hevesen szidalmazták a rendőröket és a katonákat. Neve Dekalimban, az ellenállás fellegvárában több mint ezer tiltakozó gyűlt össze a két zsinagógát övező területen. A katonák átvágták a kerítéseket, haladásukban azonban gátolták őket a tiltakozók és az általuk felgyújtott autógumik. Hétfőtől egyébként a Gázai övezet hivatalosan le van zárva, és területén nem tartózkodhatnak izraeli civilek. Az övezettől délre, az egyiptomi határhoz vezető úton polgári járművek nem közlekedhetnek. Élelmiszer-szállítmányok, autóbuszok, páncélozott járművek és csapatszállítók érkeztek a két katonai táborba, ahol mintegy ötvenezer biztonsági ember tölti az éjszakákat. A katonai egységek a telepesek távozása, illetve eltávolítása után kiürítik az iskolákat és a zsinagógákat is, valamint áttelepítenek mintegy ötven sírt is.
Ciszjordániában egy szélsőséges izraeli agyonlőtt két palesztint, három másikat megsebesített. A tettest őrizetbe vették.

A telepek története

A megszállt területeken élő zsidó telepesek múltja 1967-ig, a hatnapos háborúig nyúlik vissza. A meghódított területeken – a Gázai övezetben, Ciszjordániában és Kelet-Jeruzsálemben – az arab–izraeli konfliktus után megkezdődött az izraeliek beköltözése. A hebroni Palace szálló látványos elfoglalásával 1968-ban a feléledő vallásos-nemzeti mozgalom arra kényszerítette a kormányt, hogy engedélyezze az erőszakos benyomulásokat. Ennek eredményeként jött létre elsőként Kirjat Arba, amely napjainkban is a betiltott, szélsőségesen rassziszta Kach párt fészke.

A telepeseket különböző okok vonzották. Elsősorban Tel-Aviv és Jeruzsálem közelsége, és az ingázás lehetősége tette a telepeket vonzóvá, így aztán gyorsan növekedtek. Ezzel szemben a távolabbi hegyvidékeken új otthont keresők indokai főként vallásiak voltak: „Ez Isten akarata. A Tórában is az áll, hogy ez a mi földünk”. Ömlött a támogatás, utak épültek, Izrael gondoskodott a biztonságról. Ugyanakkor a Likud kormányzása idején, 1982-ben, a Sinai-félsziget kiürítésekor került az első telep fölszámolására.

Saron és jövője

A keményvonalasnak tartott Ariel Sa-ron izraeli arculatával nehezen egyeztethető össze a kivonulás.

A politikus legkeményebb bírálói a nacionalista táborból származnak. Saron tart is az ultraortodox zsidók merényletétől, ezért csőre töltött pisztolyt tart a párnája alatt.

A kivonulást a koalíciós partner, a baloldali Munkáspárt feltétel nélkül támogatja.

Ez a baloldali rokonszenv azonban pillanatok alatt elillanhat. Saron elé újabb feladat tornyosul: a koalíció megmentése. A munkáspárt Nobel-békedíjas vezére, Simon Peresz ugyanis a békefolyamat folytatását szorgalmazza, s ebben kulcsszerepet játszik Jeruzsálem jövendő jogállásának a kérdése. A miniszterelnök pártja, a Likud egy éven belül újabb kihívás előtt áll, viszont híveinek csak egyharmada kész Saronra adni a szavazatait, miközben riválisa, Benjamin Netanjahu a voksok bő felére számíthat.

Életképes-e Gáza?

Mindössze néhány kupaknyi sitt marad hátra a telepesek házaiból, ha az egy hónapos zárlat után az izraeli biztonsági erők is kivonulnak Gázából. Tizenegy évvel azt követően, hogy az övezet először vívta ki az önrendelkezést, a palesztinoknak mindent elölről kell kezdeniük. Az infrastruktúrából alig maradt meg valami. Az izraeli légierő ipari üzemeket, utakat, vadonatúj – részben EU-pénzekből finanszírozott – repülőtereket bombázott.

Nyitott határok nélkül a Gázai övezet életképtelen. „Gondoskodnunk kell a határátkelőkről” – vélekedik Mazen Szunokrot palesztin gazdasági miniszter. Békeidőkben Gázából százezer palesztin gondoskodott Izraelben a megélhetéséről. Az intifáda kirobbanása után a határ hónapokig zárva volt, s Izrael csak tízezer palesztin munkavállalót engedett be. „Az egyedüli megoldásnak egy 3–5 méterre a földbe mélyedő összekötőút mutatkozik, amelynek építése esztendőkig eltarthat”

– mondja a miniszter. Addig az izraeli biztonsági szolgálat által kísért szállítókonvojok fognak ingázni a Gázai övezet és Ciszjordánia között.

Néphadsereget szerveznek

Vita folyik a palesztin kormánypárt, a Fatah és a szélsőséges iszlámista Hamász között, kit illessen a babér az izraeli kivonulásért. A vita mögött hatalmi harc húzódik. „Ma Gáza, holnap Jenin, holnapután Jeruzsálem” – jellemezte Mahmúd Abbász miniszterelnök a Hamász politikáját. „A mi fegyvereinkkel győztünk” – vetette ellen a szervezet vezetője. Faruk Kaddumi, a Fatah Tuniszban élő vezetője hazatér Gázába, hogy az autonómiahatóságok és az ellenzék katonai erőit „néphardseregben” egyesítse.

Négy alapkérdés

1. Hány telepesnek kell Izraelbe visszatérnie?

A kiköltözés a Gázai övezetben huszonegy telepen nyolcezer zsidót érint. Távoznia kell Ciszjordánia északi részéről, négy kisebb településről további ötszáz izraelinek is.

2. Hová mehetnek a telepesek?

- Néhányuk izraeli városokban és kibucokban találnak új otthonra, mások a Gázai övezet határán a kifejezetten a számukra emelt épületekbe költözhetnek. Néhány telepes vonakodik, hogy elfoglalja új lakóhelyét: a házak minőségét bírálják. Minden telepescsalád 200–300 ezer dollár (mintegy 40–60 millió forint) kárpótlásban részesül.

3. Mi történik a telepesek házaival?

A kiköltözés befejezése után az izraeli csapatok a telepesek házait lerombolják. Ez az izraeli konzervatívok nyomására történik. A palesztinok egyetértettek ezzel, mert a barakkokat, bungalókal többemeletes házakkal kívánják pótolni. Izrael a veszélyes anyagokat – mint például az azbeszt is – eltávolítja.

4. Ki lesz a felelős az övezet biztonságáért?

A felelősséget a palesztin rendőrség fogja viselni. Az izraeli hadsereg minden eshetőségre készen a Gázai övezet határán marad, hogy a légteret és a partot ellenőrizze.

A határidő lejárt. Gyulay Zoltán A telepek története A megszállt területeken élő zsidó telepesek múltja 1967-ig, a hatnapos háborúig nyúlik vissza. A meghódított területeken – a Gázai övezetben, Ciszjordániában és Kelet-Jeruzsálemben – az arab–izraeli konfliktus után megkezdődött az izraeliek beköltözése. A hebroni Palace szálló látványos elfoglalásával 1968-ban a feléledő vallásos-nemzeti mozgalom arra kényszerítette a kormányt, hogy engedélyezze az erőszakos benyomulásokat. Ennek eredményeként jött létre elsőként Kirjat Arba, amely napjainkban is a betiltott, szélsőségesen rassziszta Kach párt fészke.

A telepeseket különböző okok vonzották. Elsősorban Tel-Aviv és Jeruzsálem közelsége, és az ingázás lehetősége tette a telepeket vonzóvá, így aztán gyorsan növekedtek. Ezzel szemben a távolabbi hegyvidékeken új otthont keresők indokai főként vallásiak voltak: „Ez Isten akarata. A Tórában is az áll, hogy ez a mi földünk”. Ömlött a támogatás, utak épültek, Izrael gondoskodott a biztonságról. Ugyanakkor a Likud kormányzása idején, 1982-ben, a Sinai-félsziget kiürítésekor került az első telep fölszámolására. Saron és jövője A keményvonalasnak tartott Ariel Sa-ron izraeli arculatával nehezen egyeztethető össze a kivonulás.

A politikus legkeményebb bírálói a nacionalista táborból származnak. Saron tart is az ultraortodox zsidók merényletétől, ezért csőre töltött pisztolyt tart a párnája alatt.

A kivonulást a koalíciós partner, a baloldali Munkáspárt feltétel nélkül támogatja.

Ez a baloldali rokonszenv azonban pillanatok alatt elillanhat. Saron elé újabb feladat tornyosul: a koalíció megmentése. A munkáspárt Nobel-békedíjas vezére, Simon Peresz ugyanis a békefolyamat folytatását szorgalmazza, s ebben kulcsszerepet játszik Jeruzsálem jövendő jogállásának a kérdése. A miniszterelnök pártja, a Likud egy éven belül újabb kihívás előtt áll, viszont híveinek csak egyharmada kész Saronra adni a szavazatait, miközben riválisa, Benjamin Netanjahu a voksok bő felére számíthat.

Életképes-e Gáza? Mindössze néhány kupaknyi sitt marad hátra a telepesek házaiból, ha az egy hónapos zárlat után az izraeli biztonsági erők is kivonulnak Gázából. Tizenegy évvel azt követően, hogy az övezet először vívta ki az önrendelkezést, a palesztinoknak mindent elölről kell kezdeniük. Az infrastruktúrából alig maradt meg valami. Az izraeli légierő ipari üzemeket, utakat, vadonatúj – részben EU-pénzekből finanszírozott – repülőtereket bombázott.

Nyitott határok nélkül a Gázai övezet életképtelen. „Gondoskodnunk kell a határátkelőkről” – vélekedik Mazen Szunokrot palesztin gazdasági miniszter. Békeidőkben Gázából százezer palesztin gondoskodott Izraelben a megélhetéséről. Az intifáda kirobbanása után a határ hónapokig zárva volt, s Izrael csak tízezer palesztin munkavállalót engedett be. „Az egyedüli megoldásnak egy 3–5 méterre a földbe mélyedő összekötőút mutatkozik, amelynek építése esztendőkig eltarthat”

– mondja a miniszter. Addig az izraeli biztonsági szolgálat által kísért szállítókonvojok fognak ingázni a Gázai övezet és Ciszjordánia között. Néphadsereget szerveznek Vita folyik a palesztin kormánypárt, a Fatah és a szélsőséges iszlámista Hamász között, kit illessen a babér az izraeli kivonulásért. A vita mögött hatalmi harc húzódik. „Ma Gáza, holnap Jenin, holnapután Jeruzsálem” – jellemezte Mahmúd Abbász miniszterelnök a Hamász politikáját. „A mi fegyvereinkkel győztünk” – vetette ellen a szervezet vezetője. Faruk Kaddumi, a Fatah Tuniszban élő vezetője hazatér Gázába, hogy az autonómiahatóságok és az ellenzék katonai erőit „néphardseregben” egyesítse. Négy alapkérdés 1. Hány telepesnek kell Izraelbe visszatérnie?

A kiköltözés a Gázai övezetben huszonegy telepen nyolcezer zsidót érint. Távoznia kell Ciszjordánia északi részéről, négy kisebb településről további ötszáz izraelinek is.

2. Hová mehetnek a telepesek?

- Néhányuk izraeli városokban és kibucokban találnak új otthonra, mások a Gázai övezet határán a kifejezetten a számukra emelt épületekbe költözhetnek. Néhány telepes vonakodik, hogy elfoglalja új lakóhelyét: a házak minőségét bírálják. Minden telepescsalád 200–300 ezer dollár (mintegy 40–60 millió forint) kárpótlásban részesül.

3. Mi történik a telepesek házaival?

A kiköltözés befejezése után az izraeli csapatok a telepesek házait lerombolják. Ez az izraeli konzervatívok nyomására történik. A palesztinok egyetértettek ezzel, mert a barakkokat, bungalókal többemeletes házakkal kívánják pótolni. Izrael a veszélyes anyagokat – mint például az azbeszt is – eltávolítja.

4. Ki lesz a felelős az övezet biztonságáért?

A felelősséget a palesztin rendőrség fogja viselni. Az izraeli hadsereg minden eshetőségre készen a Gázai övezet határán marad, hogy a légteret és a partot ellenőrizze. -->

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kemma.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kemma.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!