Hírek

2005.07.19. 00:00

Vizsgálóbizottságosdi: kampányeszköznek nem jók

A Szerző a Political Capital Institute elemzője

Az elmúlt években mindenki hozzászokhatott ahhoz, hogy a vizsgálóbizottságokban nem az igazság kiderítésén fáradoznak a képviselők, hanem politikai kampányt folytatnak annak érdekében, hogy a célba vett személyt vagy pártot hiteltelenné tegyék a közvélemény előtt. Sok újdonságot az Orbán család vagyongyarapodását vizsgáló bizottságtól sem várt senki, annak célja az volt, hogy az MSZP – Orbán Viktor valóban tisztázásra szoruló szőlőügyét felhasználva – kínos helyzetbe hozza és védekezésre kényszerítse a Fidesz elnökét. A szocialisták azonban végzetesnek tűnő hibát követtek el azzal, hogy a korábban több esetben jogerősen elítélt Molnár Lászlót állították a vizsgálóbizottság élére. Az elmúlt 15 év parlamentarizmusának történetében így az MSZP lett az első párt, amelynek sikerült az általa kezdeményezett vizsgálóbizottsággal sarokba szorítania önmagát.

Mindez persze nem függetleníthető a Fidesz stratégiájától, amely kezdettől fogva arra irányult, hogy a nyilvánosság előtt hiteltelenné tegye az Orbán elleni vizsgálatot. Ezt szolgálta a kivonulás a bizottságból, a szőlőügyet kirobbantó hetilap újságírójának megtámadása, a Molnár-ügy, és a Gyurcsány–Apró érdekkört vizsgáló ellenbizottság létrehozása, amely azonban eddig csak annyival tudott több eredményt felmutatni az Orbán-bizottságnál, hogy nem vált határozatképtelenné idő előtt.

A jelenlegi vizsgálóbizottságosdi tehát Orbán ügyével kezdődött, de a politika botrányra botránnyal válaszoló logikája szerint a Gyurcsány-bizottság felállításával folytatódott. Ettől kezdve a két bizottság egymáshoz képest volt értelmezhető, és többé nem az ügyek játszották a főszerepet, hanem az a párharc, hogy melyik bizottság lesz képes majd valami eredményre jutni, ami ebben az esetben azt jelenti, hogy egyik vagy másik bizottsággal kapcsolatban kialakul-e olyan közhangulat, ami bűnösséget vagy ártatlanságot visz a nyilvánosságba. Emiatt felértékelődött az is, ahogyan a bizottságok a napi munkájukat végezték: ki jelent meg a bizottságok előtt és mit nem mondott, kik nem jelentek meg és mit üzentek. Mivel azonban a tapasztalat azt mutatja, hogy a bizonytalan szavazók az ügyeket általánosítva az egész politikai elitet elítélik, a törzsszavazók pedig nem bizonytalanodnak el, a bizottságok kampányeszközként történő használata is megkérdőjeleződik. Kérdőjel még van azonban több is: az Alkotmánybíróság határozata alapján a parlamenti vizsgálóbizottságok alkotmányellenesen működnek. Ennek kivizsgálására vajon mikor alakul vizsgálóbizottság?

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kemma.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!