2005.07.13. 00:00
Százmilliárdos fejlesztések
Akik már eltervezték nyaralásukat, az esős idő ellenére aligha mondják azt le. Ha egy család kempingezni szeretne a Balatonon, akkor ehhez 150–200 ezer forintra van szüksége a külön szolgáltatások igénybevételével.
[caption id="" align="alignleft" width="115"] A balatoni vendégéjszakák több mint felét kempingben töltik a turisták
[/caption]Árnyas és napsütötte helyeken kialakított parcellák, ápolt környezet, a közös helyiségekben új, komfortos vizesblokk – ezek jellemzik 2005-ben a balatoni kempingeket. Továbbá internet, hűtőrekesz- és mosógépbérlés. A táborhelyen belül vagy a közelben tollaslabda- és teniszpálya, minigolf és rexasztal, az európai uniós normáknak megfelelően felszerelt játszótér. Kulturált büfé, étterem és élelmiszerbolt. Szauna, élményfürdő csúszdákkal, búvártanfolyam, és egyéb vízi sportok. A szabadtéren és a gyermekklubban naponta érdekes programok. Akadálymentesített stég. Fantázia vagy valóság? Ez a színvonal még nem minden magyar tengerparti kempingre igaz.
A legnagyobb balatoni kempingben, a fürediben már megtalálhatók ezek a szolgáltatások, és nagy részüket a siófoki, zamárdi kempingek is kínálják, majd nemsokára Balatonszemesen, és egy-két éven belül további, mintegy húsz helyen. A balatoni kempingek nagy részét működtető Siotourt és Balatontouristot ugyanis a közelmúltban egyetlen nagy cégcsoport, az SCD Balaton Holding vette meg. Az új tulajdonos pedig az idén csaknem százmilliárd forintos beruházási programba fogott bele, fele-fele arányban a tó mindkét partján. A cél ugyanis az, hogy belátható időn belül ismét annyian töltsék itt a nyarat, mint tíz évvel ezelőtt. Amihez
a jelenlegi forgalmat meg kell duplázni.
Még egy jelentős változás: míg korábban a balatoni fejlesztések elsősorban a külföldieknek szóltak, a mostaniak inkább a hazai vendégeknek. Nem véletlenül, hiszen a belföldi turizmus az utóbbi egy-két évben elkezdett dinamikusan fejlődni. A mai belföldi vendégek azonban legalább olyan igényesek, mint a külföldiek. A hetvenes évek nosztalgiája és a lángossütő helyett kényelemre, divatos programokra tartanak igényt, amiért hajlandók pénzt áldozni. Egyre többen mennek el év közben is egy-egy hosszabb hétvégére pihenni, és a nyári, illetve a téli pihenés sem szorítkozik a korábban jellemző egy-két hétre. Ezért szeretné az SCD a tervezett új létesítményekkel – például télen-nyáron használható fedett fürdőkkel, az egészséges életmódra jellemző szolgáltatásokkal – meghoszszabbítani a balatoni idényt: a jelenlegi másfél-két hónapról egész nyárra, majd távlatilag egész évre.
Tavaly az összes balatoni vendégéjszakáknak több mint a felét töltötték kempingben a turisták. Ha egy család, két felnőtt és két 2–14 éves gyerek tíz napig kempingezni szeretne idén a Balaton partján, akkor (az étkezésen kívül!) 150–200 ezer forintra van szüksége. Ebből a terület bérléséért fizetendő alapdíj – attól függően, hogy sátorban vagy lakókocsiban lakik-e, 60-70 négyzetméternyi vagy ennél nagyobb területet szeretne-e – naponta 1000–3500 forint. Plusz még hozzá jön a személyek után fizetendő napi díj, 800–1500 Ft/fő, ez gyerekeknek 2–14 éves korig általában 40 százalékkal olcsóbb. Illetve vannak még az egyéb alapszolgáltatásokért (például az áramért napi 500–600 Ft) fizetendő különdíjak, no meg a turisztikai adó (napi mintegy 300 forint). Ez így együtt 60 ezer forint alatt a legkisebb, legkevésbé felszerelt kempingben sem úszható meg tíz napra a családnak. A nagyobb kempingekben azonban mintegy 100–110 ezer forint.
A déli (ez az olcsóbb) és az északi part között is jelentősek az árkülönbségek. Az alapdíjakhoz jön még a szórakozás, amelyre legalább ennyit kell szánni. Mivel a balatoni kempingek szinte kivétel nélkül közvetlenül a vízparton találhatók, strandbelépőre nem kell gondolni. Viszont a csónakért, vízibicikliért, vízisíért és egyebekért már külön kell fizetni, óránként több ezer forintot. Csakúgy, mint a sportpályákért – egy óra teniszpálya-használat például 800–1800 forint – vagy a wellness-szolgáltatásokért.
A kicsik bezárnak, helyükbe tőkeerős cégek lépnek
Szakemberek szerint a Balaton idegenforgalma és vonzereje évek óta gyengül. Ennek egyik jele, hogy sorra zárnak be a balatoni településeken a halasok, lángos- és palacsintasütők. A kevés vendég miatt nem éri meg kinyitni. A bódék eltűnését sokan nem bánják, hiszen csak szebb lesz nélkülük a városkép vagy a part. A mai vendégek többsége pedig – akik, ha szám szerint kevesebben is vannak, de egyenként többet költenek – inkább vágyik kulturált éttermekre, kávézókra, mint az állva, zsírpapírból vagy műanyag tányérról bekapható falatokra. A most megkezdett balatoni fejlesztések azonban csak mintegy 15–20 év alatt térülnek meg. Így a csődbe jutott, egykor „aranybányát” jelentő balatoni kisvállalkozásokat rövid időn belül a tőkeerős, nagy cégek váltják fel a magyar tenger partján.
a halasok, lángos- és palacsintasütők. A kevés vendég miatt nem éri meg kinyitni. A bódék eltűnését sokan nem bánják, hiszen csak szebb lesz nélkülük a városkép vagy a part.
A mai vendégek többsége pedig – akik, ha szám szerint kevesebben is vannak, de egyenként többet költenek – inkább vágyik kulturált éttermekre, kávézókra, mint az állva, zsírpapírból vagy műanyag tányérról bekapható falatokra.
A most megkezdett balatoni fejlesztések azonban csak mintegy 15–20 év alatt térülnek meg. Így a csődbe jutott, egykor „aranybányát” jelentő balatoni kisvállalkozásokat rövid időn belül a tőkeerős, nagy cégek váltják fel a magyar tenger partján. A balatoni vendégéjszakák több mint felét kempingben töltik a turisták -->