2005.07.12. 00:00
Magyar hallgatás a SoKo Bunda botrányairól
Hiába vizsgálja német–magyar kormányközi vegyesbizottság a német munkaügyi razziák ügyét, egyelőre csak annyit lehet tudni a SoKo Pannonia és a SoKo Bunda akciókról, hogy nem magyar ügyről van szó. Németországban a hatóságok az elmúlt években 400 ezer feketemunka elleni razziát tartottak, s ezek sorában a magyar cégeket érintő vizsgálatok is megtalálhatók. Tavaly a Pannonia akció során 24 magyar és 33 német állampolgár ellen indult eljárás, s ezeknek több mint fele vádemelés nélkül megszűnt.
Az idén áprilisban SoKo Bunda néven elhíresült munkaügyi ellenőrzés során a német vámkommandó 134 lakást és 21 magyarországi telephelyet ellenőrzött, s ennek nyomán 26 magyar állampolgár ellen folyik vizsgálat. Hiába találkozott Budapesten a magyar és a német fél képviselője, egyelőre szinte semmit sem hoztak nyilvánosságra. A magyar cégek németországi munkavállalásának legalább a jogi alapjait tisztázni lehetett. Eszerint a német munkaerőpiacon az a cég, amelyik Magyarországon nem tevékenykedik, nem jelenhet meg. Mert ha igen, akkor az tiltott mukaerő-átengedésnek minősül. Az államközi szerződések nem teszik lehetővé a magyar vállalkozásoknak, hogy munkaerőt vigyenek ki. Egy céget akkor lehet tiltott munkaerő-átengedéssel megvádolni, ha munkavállalója munkaidejét és bérezését is maga határozza meg, de közterheket nem fizet utána a német szabályok szerint. A szövetségi nyomozók túlkapásai miatt a károsult cégek kártérítési igénnyel léphetnek fel.
