Gyilkolt Sherlock Holmes kitalálója?

[caption id="" align="alignleft" width="179"] Sherlock Holmes története a mozinézőket is meghódította
[/caption]A hetvenöt éve halott szerzőt azzal gyanúsítják, hogy nemcsak ellopta barátjától egyik legsikeresebb könyve témáját, hanem „hálából” feleségét is elszerette, őt pedig megölette. Az orvosokból, irodalomtörténészből, pszichológusból álló nyomozócsoport ezen a héten próbál megegyezni az egyház képviselőivel, utána pedig a brit belügyminisztériumtól is engedélyt kér, hogy kihantolhassa Conan Doyle egykori barátjának, az 1907-ben elhunyt Bertram Fletcher Robinsonnak a holttestét. Végére akarnak járni annak a feltételezésnek, hogy a világ egyik legismertebb, klasszikus krimiszerzője maga is súlyos bűnügybe keveredett. Ami biztos: Doyle A sátán kutyája című világhírű könyvének témáját a dél-afrikai búr háború alatt megismert újságíró barátjától, Fletchertől kapta. Ezt Doyle a regény első megjelenésekor lábjegyzetben közölte is olvasóival, a további kiadásokban azonban ez a megjegyzés már nem szerepelt a könyvben.

A vizsgálódó szakértői csapat pszichológus tagja azt állítja, hogy nem csupán az ötlet, hanem maga a regény is Fletchertől származott. A háborús tudósító feltehetően azért adta oda Doyle-nak, hogy mondjon róla véleményt. Az író azonban sajátjaként adta el a könyvet, és amikor világsikert aratott vele, már nem volt ereje bevallani, hogy nem az övé a dicsőség. A helyzetet súlyosbította, hogy Doyle időközben bizalmas viszonyba került barátja feleségével is. A lelepleződéstől való félelmében szánhatta rá magát a szörnyű tettre: rávette szeretőjét, Fletcher feleségét, hogy az ölje meg a férjét túladagolt morfiummal. Az orvosi képzettségű Doyle jól tudhatta, hogy a mérgezés hasonló tünetekkel jár, mintha az áldozat tífuszban halt volna meg. A jól kifundált gyilkosság után ez került a halál okaként az újságíró halotti anyakönyvi kivonatába. Az viszont bizonyított, hogy abban az időszakban Angliában se közel, se távol nem volt tífuszjárvány. Doyle huszonhárom évvel élte túl barátját, irodalmi sikereiért lovaggá ütötték. Az utókor azonban, úgy tűnik, nem felejt.