Épületroncs a Belváros szívében

[caption id="" align="alignleft" width="137"] A turisták azt hiszik, háborús emlék a félig lebontott épület. A város szégyenfoltjáról az útikönyben nem írnak.
[/caption]Nem földrengés és nem is gázrobbanás miatt néz ki siralmasan az egykori Országos Rendező Iroda (ORI) helye. Az épületet már a felismerhetetlenségig lerombolták a munkagépek. A látvány önmagáért beszél: negatív turistalátványosság a város szívében. Emellett nem csak esztétikailag hagy nyomot a fővárosiakban. Nem is olyan régen a maradványból egy hatalmas kődarab zuhant a térre. – Már nem is tudom, mióta kell bámulni ezt a borzalmat. Gyakran látom, hogy a turisták ezt a rondaságot fényképezik a téren. Nagy szégyen a fővárosnak. Komolyan mondom, tisztára olyan, mint Szarajevó a bombázás után – mondta feldúltan a Reggelnek egy környékbeli lakó. A lebontott, romos terület hatalmas részt vesz el a térből. A fehér, több méter magas kerítés ormótlan betontalpakon próbálja eltitkolni az állapotokat.

Az egyik szomszédos banképület legfelső lépcsőjéről azonban jól látható, mi is zajlik a kerítésen túl. Azaz mi nem zajlik. Egyetlen munkagép árválkodik a helyszínen, az is mozdulatlan. Vagyis egyelőre nem történik semmi. Az építtetőktől nem kaptunk túl sok információt. – A bontási munkálatok egyelőre állnak. Azt nem áll módomban közölni, hogy ennek mi az oka. A nyár folyamán azonban lebontásra kerül a még megmaradt épületrész is. Várhatóan a jövő év második felére felépül az új komplexum – mondta a Reggelnek az ING Ingatlanfejlesztési Kft. munkatársa.

Az V. kerületi Polgármesteri Hivatal eljáró hatóságként szerepel az ügyben. Azaz megadta a bontási és az építési engedélyt. A téren lévő nagy tábla szerint a bontási munkálatok már tavaly októberben megkezdődtek. Nem túl bíztató azonban, hogy az „eltűntetést” tavaly december 3-ig be kellett volna fejezni. Vagyis eddig több mint fél évet csúszott a terv.

Katerina és Klémen Szlovéniából érkezett Budapestre. Tanácstalanul méregették az egykori ORI helyét. Sőt, az információs füzetükben azt keresték, hogy hátha olvashatnak valamit a romok történetéről. – Szerintem nem túl szerencsés, ha ez még sokáig így marad. Be akartunk ülni a Gerbeaud–ba. De őszintén szólva inkább mást választok, mert bosszantana, ha ezt a rémséget látnám. Egyébként Budapest nagyon szép – mondta lapunknak Katerina.

Az egykori irodaház helyén a tervek szerint egy üvegpalota épül. A főváros döntése alapján harmincezer négyzetméteres ház épül. A tízemeletes épület otthont ad nyolc lakásnak is, az ötödik és a hatodik szinten. Állítólag már az összes gazdára is talált. Csaknem hétezer négyzetmétert kereskedelmi vállalatok foglalnak el. Olyan nemzetközi divatruházati cégek bérelnek majd helyiségeket, amelyek eddig még nem voltak jelen Magyarországon. A parkolási nehézségekre tekintettel többszintes mélygarázs is épül, összesen 250 férőhellyel. Az üvegpalota tervezésénél fontos szempont volt, hogy tükrözze a tér elegáns, nagyvilági hangulatát.

Alapítványi kézben volt

A Vörösmarty tér 1. szám alatti épület a Művészeti és Szabad Művelődési Alapítvány tulajdonában volt. A szervezetet a művelődési miniszter hozta létre. Az alapítvány művészeti célú hasznosításra kapta meg a Pesti Vigadó épületének használati jogát és a Vörösmarty téri irodaház tulajdonjogát. Az alapítvány feladata az épületek hasznosítása és üzemeltetése volt.

A Vörösmarty tér 1. szám alatti épület a Művészeti és Szabad Művelődési Alapítvány tulajdonában volt. A szervezetet a művelődési miniszter hozta létre. Az alapítvány művészeti célú hasznosításra kapta meg a Pesti Vigadó épületének használati jogát és a Vörösmarty téri irodaház tulajdonjogát. Az alapítvány feladata az épületek hasznosítása és üzemeltetése volt. A turisták azt hiszik, háborús emlék a félig lebontott épület. A város szégyenfoltjáról az útikönyben nem írnak. -->