Emlékművek helyett művészet

– A felsőoktatás fejlesztési programja, amelyet tavaly indított el az oktatási tárca, 2008-ig alapjaiban újítja meg az intézményeket – mondta el Magyar Bálint oktatási miniszter lapunknak. – Az egyetemek, főiskolák országszerte új oktatási épületekkel, előadótermekkel, könyvtárakkal és diákszállókkal gyarapodnak, illetve korszerűsítjük a meglévőket is. Erre a célra magánberuházókat kerestek, akik felépítik az épületeket, amelyeknek húsz évig kezelői, üzemeltetői is lesznek. A tárca bérelni fogja tőlük az új épületeket. – Az új vagy megújuló intézményeket kortárs képzőművészeti alkotásokkal kívánjuk díszíteni. Erre a célra az egész beruházás összegének egy százalékát, mintegy 1,73 milliárd forintot szánunk. Eddig 400 millió forint áll rendelkezésünkre, így még az idén négy-öt pályázatot írunk ki. A pályázati kiírást és az alkotások megrendelését szakmai zsűri végzi – ismertette a miniszter. Magyar Bálint azt is hozzátette, a zsűri tagjai közé olyan szakembereket választottak, akiknek szakmai múltja biztosítékot jelent az alkotások elbírálásánál: – Arra is ügyeltünk, hogy a kurátorok között ne legyen képzőművész, hogy a részrehajlás legkisebb gyanúja se merülhessen fel.

– A minisztérium remek ötlettel állt elő – vélte Fitz Péter művészettörténész, a zsűri tagja. – Az elmúlt húsz évben minden köztéri, közösségi létesítménybeli művészeti megrendelés „emlékmű” volt. Ezek helyett értékes kortárs művészetre költenek. A kurátori bizottság anyagilag nem érdekelt, tehát igazi szakmai döntéseket hozhatunk. Tiszteletdíjunk mintegy havi százezer forint, de ezt nem a beruházási pénzből, hanem a tárca keretéből folyósítják.

Az is garanciát nyújt a műalkotások minőségére, hogy nem az intézményi, egyetemi vezetők, hanem a magánberuházó a megrendelő. Így nem fordulhat elő, hogy a dékán ősi tudósok portréit – újabb emlékműveket – rendeljen a műalkotásokra fordítható összegből. Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy az egyetemi ifjúság együtt él majd a műalkotással, felfedezi, megszokja és megismeri a kortárs műveket. – A művészek közvetett támogatásáról van szó – magyarázta Fitz Péter. – Mivel egy műre legfeljebb 100 millió forintot adhatunk, végre kiírhatunk nemzetközi pályázatot is, amelyre eddig nem volt anyagi keret. Persze, lesz meghívásos pályáztatás is. Tízmillió forintos összeghatárnál nincs értelme óriás pályázatokat kiírni, ilyen esetben tíz művészt kérünk fel terveik beadására.

Az első futamidő mindössze két év – hallottuk a zsűri tagjától. – Az építésznek, belsőépítésznek végig együtt kell működnie a kiválasztott művésszel. Mivel ennyire szoros a határidő, egymás mellett, egy időben készül a beruházás és a mű, egy művész legfeljebb egy alkotást lesz képes elkészíteni, ez is kizárja a „kaszálás” lehetőségét – állította a művészettörténész.

A szakmai zsűri tagjai:

FABÉNYI JÚLIA, a Műcsarnok főigazgatója

FITZ PÉTER, a Fővárosi Képtár (Kiscelli Múzeum) igazgatója, Ferenczy-díjas

N. MÉSZÁROS JÚLIA, a Győr Városi Múzeum igazgatója

NÉRAY KATALIN zsűrielnök, a Ludwig Múzeum igazgatója, Széchenyi-díjas

VARGHA MIHÁLY építész, építészkritikus, az Építészfórum főszerkesztője

VÁRKONYI GYÖRGY, a pécsi Janus Pannónius Múzeum munkatársa, a PTE Művészeti Karának adjunktusa

FITZ PÉTER, a Fővárosi Képtár (Kiscelli Múzeum) igazgatója, Ferenczy-díjas

N. MÉSZÁROS JÚLIA, a Győr Városi Múzeum igazgatója

NÉRAY KATALIN zsűrielnök, a Ludwig Múzeum igazgatója, Széchenyi-díjas

VARGHA MIHÁLY építész, építészkritikus, az Építészfórum főszerkesztője

VÁRKONYI GYÖRGY, a pécsi Janus Pannónius Múzeum munkatársa, a PTE Művészeti Karának adjunktusa -->