Hírek

2005.07.30. 06:06

A világot átszövő hálózat

Afrika közepén, Zambiában találtak rá a londoni nagy merénylet valószínű értelmi szerzőjére. Oszama bin Laden emberéről van szó. Rómában és Londonban elfogták a július 21-i merénylet további három tettesét.

Csák Elemér – Gyulay Zoltán

[caption id="" align="alignleft" width="308"] Londonban átkutatták a földalatti két állomását
[/caption]Jóllehet a rendőrség óva int az elhamarkodott következtetésektől, az angol sajtó jelentései szerint a 30 éves Haroon Rashid Aswat volt a július 7-én több mint 50 halálos áldozatot követelő londoni terrortámadások feltételezett értelmi szerzője és titkos irányítója. A The Independent című napilap kikutatta, hogy 1974. szeptember 22-én született a Leeds melletti Dewsburyban. Még mindig ott élnek Indiából bevándorolt muzulmán szülei és nyolc testvére. Ők azonban az utóbbi tíz évben alig látták őt. Aswat állítólag már tíz éve harcos iszlámista. A jelentések szerint rendelkezik mindazokkal az ismérvekkel, amelyek egy nagy-britanniai al-Kaida-tagot jellemeznek: rendszeresen látogatta a hírhedt londoni Finsbury-mecsetet, Afganisztánban képezték ki Oszama bin Laden egyik terrortáborában, és ott találkozott is a terroristavezérrel. A The Times által idézett FBI-okmányok szerint 1999-ben egy Oregon állambeli vidéki birtokon radikális muzulmánok számára kiképzőtábort akart berendezni. Ebben együttműködött az időközben 10 évi szabadságvesztésre ítélt 38 éves Abdullah Kassirral. Ezt a tábort azonban sohasem tudták létrehozni – írja a The Times és más brit lapok.

Aswat a jelentések szerint tavaly egy radikális Korán-iskolában találkozott két olyan személlyel, aki később Londonban öngyilkos merényletet követett el. A július 7-i londoni robbantások előtt két héttel valószínűleg a dél-angliai Felixstowe kikötőben lépett be Nagy-Britanniába, és ott találkozott mind a négy merénylővel. Titkosszolgálati forrásokra hivatkozva a The Times azt írja, hogy Aswat szemelte ki a célpontokat a londoni merényletek számára. Csak néhány órával a terrorcselekmény előtt szállt fel ismét a Heathrow repülőtérről.

A múlt héten egy amerikait, név szerint a seattle-i James Ujaamát hallgatták ki Aswattal kapcsolatban. A muszlim hitre áttért Ujaamát 2002-ben azzal gyanúsították, hogy terrorista- kiképző tábort szervez egy muszlim vallási vezető megbízásából. A férfi bűnösnek vallotta magát, és együttműködést ígért a hatóságoknak. Az amerikai nyomozók nem árulták el, kaptak-e használható információkat Aswatról. A CNN ugyanakkor úgy értesült: Ujaama részletes vallomást tett a kiképzőtábor tervéről, és az említett prédikátort jelenleg a brit rendőrség tartja fogva gyilkosságra való felbujtás gyanújával. Egy másik segítőjét ráadásul lőfegyverrel való visszaélés miatt két éve ítélték el Svédországban – írja az AP. A Zambiában elfogott Aswatra már régen felfigyeltek az amerikai titkosszolgálatok. A CNN szerint a londoni merényletek előtt a CIA felkérte az egyiptomi hatóságokat, hogy tartóztassák le. Minthogy azonban Aswat brit útlevéllel rendelkezett, a kérést Nagy-Britanniába továbbították. Ezalatt a gyanúsított felszívódott.

A brit főváros rendőrfőnöke péntek este szerényen közölte, hogy július 21. óta ez volt a legsikeresebb napjuk. Londonban nagy erőkkel folytatódtak a rendőrség antiterrorista-akciói. A város nyugati részén, Notting Hillben több utcát is lezártak. Szemtanúk több kisebb robbanásról, valamint golyóálló mellénybe öltözött, géppisztolyokkal és gázmaszkokkal fölfegyverzett rendőrökről számoltak be. A Westbourne park környékén mesterlövészek helyezkedtek el, és gyújtógránátokat is bevetettek. A rendőrség hivatalosan is megerősítette, hogy a „fontos” razzia összefüggésben áll a július 21-i merényletekkel. A BBC megszakítva adását arról számolt be, hogy Landbroke Grove-nál egy lakást körülkerítettek, s két elkövetőt letartóztattak. Egyes hírek szerint egyikük a 27 esztendős Muktár Szaid Ibrahim, akinek lakásán a házkutatás során nagy mennyiségű robbanóanyagot találtak. Őrizetbe vettek egy harmadik gyanúsítottat, valamint a Liverpool Street-i metrómegállóban két asszonyt is. Kihallgatása azonban lassan halad. A szomáliai születésű Jaszin Hasszán Omar a vallomástétel közben gyakran kér szünetet. A BBC este bejelentette, hogy Rómában elfogták a harmadik merénylőt is.

A pakisztáni elnök közölte, hogy kiutasítják az iszlám vallási iskolákban tanuló külföldieket. Pervez Musarraf azt is mondta, hogy Pakisztán ezután nem ad nekik vízumot. Az iszlámábádi kormány adatai szerint ezernégyszáz külföldi tanul jelenleg vallási iskolákban. A pakisztáni biztonsági erők több száz embert tartóztattak le a július 7-i merényletek után, mivel kiderült, hogy a feltételezett elkövetők pakisztáni származásúak, és ketten közülük iszlám vallási iskolába jártak Pakisztánban.

Egy mindent átitató, évszázados eszme

Az iszlámizmus, más néven az iszlám fundamentalizmus eszméje egy iszlám állam létrehozását, az iszlám jog és bíráskodás, a sarija bevezetését és a Mohammed és az első négy kalifa normáihoz, azaz a gyökerekhez való visszatérést tartja minden hívő fő feladatának. A „fundamentalista” (usuli) kifejezés azokat a tudósokat jelentette, akik tanulmányaikban megfogalmazták az iszlám jog alapjait (fundamentumait). A jelenség a 20. századból származik. Haszán al-Banna 1928-ban alapította meg Egyiptomban a Muszlim Testvériséget a Nyugat hanyatló befolyásával szemben, hogy az iszlám befolyás segítségével egyfajta szociális hálót alakítson ki. A Nyugatot a gyarmatosítás, a keresztes háború, a keresztény küldetés mint idegen nevelési forma – röviden: kulturális megszállás – terjesztőjének tartotta, amely az iszlám általános megsemmisítését tűzte ki célul. A hatvanas években kiszélesedett a szélsőséges iszlámisták befolyása, akik a jelen kort dzsahílijának, azaz a tudatlanság korának tartották, és célul tűzték ki a dzsihádot, azaz a szent háborút, hogy Allah uralkodására létrehozzák az iszlám államot. A nyolcvanas évektől kezdődően kiszélesedett az iszlám csoportok által elkövetett erőszak, céljukat merényletekkel és emberrablásokkal kívánják elérni. Az iszlámizmust különböző eszközök szolgálják: a családokon belül az iszlám törvények az irányadók, s kötelező az eszme terjesztése.A jelenség a 20. századból származik. Haszán al-Banna 1928-ban alapította meg Egyiptomban a Muszlim Testvériséget a Nyugat hanyatló befolyásával szemben, hogy az iszlám befolyás segítségével egyfajta szociális hálót alakítson ki. A Nyugatot a gyarmatosítás, a keresztes háború, a keresztény küldetés mint idegen nevelési forma – röviden: kulturális megszállás – terjesztőjének tartotta, amely az iszlám általános megsemmisítését tűzte ki célul. A hatvanas években kiszélesedett a szélsőséges iszlámisták befolyása, akik a jelen kort dzsahílijának, azaz a tudatlanság korának tartották, és célul tűzték ki a dzsihádot, azaz a szent háborút, hogy Allah uralkodására létrehozzák az iszlám államot. A nyolcvanas évektől kezdődően kiszélesedett az iszlám csoportok által elkövetett erőszak, céljukat merényletekkel és emberrablásokkal kívánják elérni. Az iszlámizmust különböző eszközök szolgálják: a családokon belül az iszlám törvények az irányadók, s kötelező az eszme terjesztése.

Belügyi együttműködés Közép-Európában

Hat közép-európai ország belügyminiszterei tanácskoznak Grazban, hogy kijelöljék a következő időszak együttműködésének irányait. Magyarország, Ausztria, Csehország, Lengyelország, Szlovákia és Szlovénia tárcavezetői – köztük Lamperth Mónika belügyminiszter – az osztrák uniós elnökség idejére készített úgynevezett Bécsi Terveket is megvitatták. Meghívottként részt vett a tanácskozáson a román belügyminiszter, Vasile Blaga is, aki a fórum országainak segítségét, támogatását kérte a romániai csatlakozási felkészüléshez. A magyar szerepvállalás a közös határ miatt kiemelkedően fontos. A Schengen-tagság nemcsak Magyarország, hanem Románia számára is cél. „Nekik először nyilván uniós taggá kell válni, és utána Schengen-taggá. Ezt a folyamatot szeretnénk mi összehangolni” – nyilatkozta Lamperth Mónika. A tanácskozáson szó esett a tanúvédelmi programról is.A Schengen-tagság nemcsak Magyarország, hanem Románia számára is cél. „Nekik először nyilván uniós taggá kell válni, és utána Schengen-taggá. Ezt a folyamatot szeretnénk mi összehangolni” – nyilatkozta Lamperth Mónika. A tanácskozáson szó esett a tanúvédelmi programról is.

Széles körben terjed az al-Kaida ideológiája

A terror árnyéka című könyv szerzője, az angol Jason Burke azt hangsúlyozza, hogy „szeptember 11. óta az al-Kaida ideológiájának egyre intenzívebb terjedését láthatjuk, ami – még akkor is, ha a szervezet akcióképessége csökkent – megkönynyítette önkéntesek toborzását”. A szakadatlanul üldözött, a különböző híradások szerint esztendők óta súlyos beteg, az afganisztáni–pakisztáni határon bujdosó Oszama bin Ladennek bizonyosan nincs már jelentős műveleti kapacitása – vélik a szakértők, de hozzáteszik: voltaképpen nincs is rá szüksége. „Továbbra is halálos veszélyt jelent, mert rendelkezik az övéihez hasonlatos szavak és gondolatok ihletésének iszonyatos hatalmával” – mondja Brian Jenkins amerikai terrorszakértő. „Üzenetével, amelyben egy vég nélküli szent háborúra biztat egy sátánként lefestett ellenséggel szemben, változatlanul nagy hatású kommunikátornak mutatkozik, aki képes arra, hogy híveit rávegye önmaguk feláldozására”. Számos elemző, köztük a nagy tekintélyű, londoni székhelyű Stratégiai Tanulmányok Nemzetközi Intézete tagjai úgy vélik, Irak amerikai megszállása és az erőszak, amelyet maga után vont, tovább könnyítette az al-Kaida számára újabb emberek toborzását. Az intézet becslése szerint ma több mint 60 országban legalább 18 ezer „dzsihádista” áll harcra készen. A US Army War College jelentésében James Bliss amerikai ezredes 36 millió dollárra taksálja a hálózat évi költségvetését.Számos elemző, köztük a nagy tekintélyű, londoni székhelyű Stratégiai Tanulmányok Nemzetközi Intézete tagjai úgy vélik, Irak amerikai megszállása és az erőszak, amelyet maga után vont, tovább könnyítette az al-Kaida számára újabb emberek toborzását. Az intézet becslése szerint ma több mint 60 országban legalább 18 ezer „dzsihádista” áll harcra készen. A US Army War College jelentésében James Bliss amerikai ezredes 36 millió dollárra taksálja a hálózat évi költségvetését.

A jelenség a 20. századból származik. Haszán al-Banna 1928-ban alapította meg Egyiptomban a Muszlim Testvériséget a Nyugat hanyatló befolyásával szemben, hogy az iszlám befolyás segítségével egyfajta szociális hálót alakítson ki. A Nyugatot a gyarmatosítás, a keresztes háború, a keresztény küldetés mint idegen nevelési forma – röviden: kulturális megszállás – terjesztőjének tartotta, amely az iszlám általános megsemmisítését tűzte ki célul.

A hatvanas években kiszélesedett a szélsőséges iszlámisták befolyása, akik a jelen kort dzsahílijának, azaz a tudatlanság korának tartották, és célul tűzték ki a dzsihádot, azaz a szent háborút, hogy Allah uralkodására létrehozzák az iszlám államot. A nyolcvanas évektől kezdődően kiszélesedett az iszlám csoportok által elkövetett erőszak, céljukat merényletekkel és emberrablásokkal kívánják elérni. Az iszlámizmust különböző eszközök szolgálják: a családokon belül az iszlám törvények az irányadók, s kötelező az eszme terjesztése. Belügyi együttműködés Közép-Európában Hat közép-európai ország belügyminiszterei tanácskoznak Grazban, hogy kijelöljék a következő időszak együttműködésének irányait. Magyarország, Ausztria, Csehország, Lengyelország, Szlovákia és Szlovénia tárcavezetői – köztük Lamperth Mónika belügyminiszter – az osztrák uniós elnökség idejére készített úgynevezett Bécsi Terveket is megvitatták. Meghívottként részt vett a tanácskozáson a román belügyminiszter, Vasile Blaga is, aki a fórum országainak segítségét, támogatását kérte a romániai csatlakozási felkészüléshez. A magyar szerepvállalás a közös határ miatt kiemelkedően fontos.

A Schengen-tagság nemcsak Magyarország, hanem Románia számára is cél. „Nekik először nyilván uniós taggá kell válni, és utána Schengen-taggá. Ezt a folyamatot szeretnénk mi összehangolni” – nyilatkozta Lamperth Mónika. A tanácskozáson szó esett a tanúvédelmi programról is. Széles körben terjed az al-Kaida ideológiája A terror árnyéka című könyv szerzője, az angol Jason Burke azt hangsúlyozza, hogy „szeptember 11. óta az al-Kaida ideológiájának egyre intenzívebb terjedését láthatjuk, ami – még akkor is, ha a szervezet akcióképessége csökkent – megkönynyítette önkéntesek toborzását”. A szakadatlanul üldözött, a különböző híradások szerint esztendők óta súlyos beteg, az afganisztáni–pakisztáni határon bujdosó Oszama bin Ladennek bizonyosan nincs már jelentős műveleti kapacitása – vélik a szakértők, de hozzáteszik: voltaképpen nincs is rá szüksége. „Továbbra is halálos veszélyt jelent, mert rendelkezik az övéihez hasonlatos szavak és gondolatok ihletésének iszonyatos hatalmával” – mondja Brian Jenkins amerikai terrorszakértő. „Üzenetével, amelyben egy vég nélküli szent háborúra biztat egy sátánként lefestett ellenséggel szemben, változatlanul nagy hatású kommunikátornak mutatkozik, aki képes arra, hogy híveit rávegye önmaguk feláldozására”.

Számos elemző, köztük a nagy tekintélyű, londoni székhelyű Stratégiai Tanulmányok Nemzetközi Intézete tagjai úgy vélik, Irak amerikai megszállása és az erőszak, amelyet maga után vont, tovább könnyítette az al-Kaida számára újabb emberek toborzását. Az intézet becslése szerint ma több mint 60 országban legalább 18 ezer „dzsihádista” áll harcra készen. A US Army War College jelentésében James Bliss amerikai ezredes 36 millió dollárra taksálja a hálózat évi költségvetését. Londonban átkutatták a földalatti két állomását -->

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kemma.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kemma.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!