Új államfő akár szerdán is lehet

[caption id="" align="alignleft" width="320"] Kuncze Gábor nem tart attól, hogy az államfőválasztás miatt az MSZP kemény magja kezdeményezi a koalíció felmondását. Az SZDSZ elnöke hétfőig már nem tervez találkozót a miniszterelnökkel.
[/caption]– Mikor beszélt utoljára négyszemközt Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel?
– Sokat beszélek a miniszterelnökkel, különösen most, ahogy alakul a száz lépés programja. Négyszemközt másfél héttel ezelőtt találkoztunk, de ha arra kíváncsiak, hogy felvetődött-e az államfőválasztás, akkor nemmel tudok válaszolni. Annál is inkább, mivel a kormányfő egyértelművé tette, hogy nem avatkozik be a jelölési folyamatba.

– Hétfőig tervez négyszemközti találkozót Gyurcsánnyal?
– Mivel az államfőválasztásra céloznak, a válaszom: nem.

– Hétfőn milyen érzésekkel megy majd be a parlamentbe?
– Ahogy eddig is tettem. Amióta képviselő vagyok, mindig jó érzéssel megyek be.

– Van bármilyen változás az SZDSZ politikájában a köztársasági elnök megválasztásával kapcsolatban? Sok forgatókönyvről hallunk.
– Nincs változás. Az SZDSZ nem voksol. A forgatókönyvekkel pedig nem foglalkozom, ahogy nem veszek részt neveket megtippelő versenyben sem.

– Ha Mécs Imre vagy bármelyik szabad demokrata képviselő szavazni akar Szili Katalinra, megteheti?
– A frakció felmentést adhat, de ilyen kérés még nem érkezett. Azt látom, ilyen esetben a túlnyomó többség úgy döntene, hogy legyen egységes az álláspontunk. Igaz, előfordulhat olyan eset is, hogy valaki nem veti alá magát a frakciófegyelemnek. Ennek a későbbiekben természetesen különböző következményei lennének.

– Milyenek?
– Ezt most nem tudom megelőlegezni, de feltehetően figyelembe venné a frakció, illetve a párt, amikor majd összeállítjuk az országos listát a 2006-os országgyűlési választásra.

– Szili Katalint pártkötődése miatt nem tartják megfelelő jelöltnek. A korábbi MDF-es kötődésű Sólyom Lászlót esetleg igen?
– A jelenlegi megosztott közéletben azt szeretnénk, ha olyan köztársasági elnököt választanának, aki képes megfelelni annak az alkotmányban is rögzített elvárásnak, hogy megtestesíti a nemzet egységét. Egy párthoz kötődő politikus erre nagyobb nehézségek árán képes, ha egyáltalán képes. Ezért javasoltuk, hogy ne legyen pártpolitikus a jelölt, még akkor sem, ha jelenleg nem visel párttisztséget. Sólyom László az Alkotmánybíróság első elnöke volt, őt nem lehet pártpolitikusként kezelni. Más kérdés, hogy az egyikük baloldali beállítottságú, a másik pedig konzervatív.

– Akkor miért nem szavaznak Sólyom Lászlóra?
– A frakció többsége úgy ítélte meg, hogy a koalíciós partnerrel szemben az ellenzékkel öszszefogva köztársasági elnököt választani az íratlan szabályok durva megsértése lenne. Ezt az SZDSZ el akarja kerülni.

– Sokan ezt megfutamodásként értékelik. Dávid Ibolya MDF-elnök azt mondta, hogy ők a liberális gondolkodásúak helyett is voksolnak – természetesen Sólyomra.
– Dávid Ibolyának még elég sokat kell dolgoznia azon, hogy képes legyen a liberális szavazókat megnyernie. Először például értenie kell a focihoz…

– Lát arra esélyt, hogy végül mégis lesz közös MSZP– SZDSZ-jelölt?
– Továbbra sem zárom ki ezt a lehetőséget.

– Informálisan sem egyeztetnek hétfőig a koalíciós partnerrel?
– Nincs egyeztetés! Az MSZP kínosan ügyel arra, hogy az első fordulóig semmilyen olyan jelzést ne adjon, amely álláspontjuk megváltozását jelentené. Az első fordulót követően, ha szükséges, megnyílik a politikai cselekvés tere. Kérdés, hogy él-e majd ezzel az MSZP.

– Kedd helyett szerdán is lehet folytatni a voksolást?
– Az alkotmány erre lehetőséget ad.

– És ez lehetőséget ad az MSZP-nek egy rendkívüli kongresszus összehívására.
– Nem adok tanácsokat az MSZP-nek.

– Ha az ellenzék jelöltje győz a voksoláson, annak leszxkövetkezménye a koalíciós együttműködésben?
– A koalíciót kormányzásra kötöttük, s az államfőválasztás ezt nem érinti. Vagyis ilyen jellegű problémával nem számolok. Más kérdés, hogy érezzük az MSZP-n belüli feszültséget és az SZDSZ-szel szembeni bizonyos ellenérzéseket is – főleg vidéken. Ennek oka, hogy az MSZP-n belül erősen gerjesztették a hangulatot. A pártvezetőknek ezt a választásokig hátralevő időben kezelniük kell. Hiszen nem szabad elfelejteni: egy sikeres 2006-os választási szereplés attól is függ, hogy a koalíciós pártok bizonyos időszakokban miként tudnak együttműködni.

– A jelenlegi helyzetben kizártnak tartja, hogy előrehozott választásokat tartsanak?
– Ha az MSZP egyes vezetői esetleg előrehozott választásokban gondolkodnának, akkor nem az SZDSZ-t fogják nézni, hanem a közvélemény-kutatási eredményeket. Ez alapján viszont a szocialistáknak nem áll érdekükben az előrehozott választás. Ráadásul nagy érték a politikai stabilitás, a rendszerváltozás óta minden kormány kitöltötte a ciklusát.
 
– Az SZDSZ-nek az elvek fontosabbak, vagy a koalícióban maradás?
– Az a helyes a politikában, ha egy párt jól körülhatárolt elvrendszer mentén alakítja ki az álláspontját, különben úgy tűnne, hogy csakis a hatalomban maradás a cél.

– Köztudottan könnyű beleszeretni a hatalomba. Mi van, ha valaki kilép belőle?
– Nyugodtan mondhatom, mivel érintett vagyok (a Horn-kormányban belügyminiszterként dolgoztam), hogy semmilyen törést nem okoz az emberben, ha kikerül a hatalomból. Inkább nagy megkönnyebbüléssel jár.

– Az SZDSZ-nek is volt szerepe, hogy Medgyessy Péter lemondott. Hogyan értékeli az új, a Gyurcsány-kormányban eltöltött nyolc hónapjukat?
– Az új kormány sokkal dinamikusabban dolgozik, mint elődje. Gyurcsány Ferenc visszahozta az MSZP számára az esélyt. Úgy ítélem meg, hogy a Száz lépés programjának végrehajtása tovább erősítheti a koalíció pozícióit. Vagyis érdemes volt vállalni azokat a kockázatokat, amelyek a kormányfőváltással jártak.

– Sokak szerint a Száz lépés nem más, mint ad hoc ötletek gyűjteménye. 
– Ez nem igaz. A program jelentős része új elemeket tartalmaz, igaz, számos javaslat már régóta napirenden szerepel.

– A bejelentések előtt konzultálnak önökkel?
– Igen, a programpontokat politikailag is megvitatjuk.

– Az SZDSZ megemésztette már az érettségibotrányt?
– Nem, mert megemészthetetlen. Képtelen helyzet ugyanis, hogy valakik megszerzik a tételeket, majd felrakják az internetre – kifejezetten ártó szándékkal, a botrány kedvéért.

– Politikát sejt a háttérben?
– Ezt nem mondom, de az ügy tanulságait levonjuk, s olyan rendszereket alakítunk ki, amelyek kizárják az ilyen eseteket.

– Vagyis biztonságban érzi Magyar Bálint oktatási miniszter bársonyszékét?
– Igen. Az eddigi vizsgálatok is azt támasztották alá, hogy a minisztérium nem követett el olyan végzetes hibát, amely lehetővé tette a tételek kiszivárogtatását. S ne feledjék, a kormány 24 órán belül biztosította, hogy az érettségivel ne legyen gond.

– De addig itt a jövő heti államfőválasztás. Ön szerint lesz kedden új államfő?
– Lesz. Kedden vagy szerdán.

Kuncze Gábor

Született: 1950. november 4-én, Pápán

Felesége: Fellegi Katalin, 1979 óta

Tanulmányok: az Ybl Miklós Építőipari Műszaki Főiskolán diplomázik 1974-ben, majd 1985-ben végez a Karl Marx Közgazdaság-tudományi Egyetemen

Politikai karrier: a rendszerváltozásig nem volt párttag. 1990-ben az SZDSZ támogatásával indul a választáson, azóta országgyűlési képviselő. 1992-től a szabad demokraták tagja. 1994-től 1998-ig a Horn-kormány belügyminisztere. Jelenleg az SZDSZ elnöke és frakcióvezetője.

Felesége: Fellegi Katalin, 1979 óta

Tanulmányok: az Ybl Miklós Építőipari Műszaki Főiskolán diplomázik 1974-ben, majd 1985-ben végez a Karl Marx Közgazdaság-tudományi Egyetemen

Politikai karrier: a rendszerváltozásig nem volt párttag. 1990-ben az SZDSZ támogatásával indul a választáson, azóta országgyűlési képviselő. 1992-től a szabad demokraták tagja. 1994-től 1998-ig a Horn-kormány belügyminisztere. Jelenleg az SZDSZ elnöke és frakcióvezetője. Kuncze Gábor nem tart attól, hogy az államfőválasztás miatt az MSZP kemény magja kezdeményezi a koalíció felmondását. Az SZDSZ elnöke hétfőig már nem tervez találkozót a miniszterelnökkel. -->