Hírek

2005.06.06. 00:00

Szili? Sólyom? Vagy valaki más?

Ma – és feltehetőleg holnap – választ államfőt az Országgyűlés. A szavazás, ha nem változnak az álláspontok, Sólyom Lászlónak kedvez.

Tibay Gábor

[caption id="" align="alignleft" width="300"] Valószínűleg csak holnap este, a harmadik választási forduló után dől el, Szili Katalin, Sólyom László, esetleg valaki más lesz-e a Sándor-palota új lakója
[/caption]Ha a parlament végül Sólyom Lászlót választja elnökké, a politikai elemzők szerint komoly koalíciós válsághoz vezethet: nem tartják elképzelhetetlennek azt sem, hogy a kudarc miatti egymásra mutogatás után végül fel is bomolhat a kormánykoalíció. Pedig Gyurcsány Ferenc kormányának a következő választásig egyértelműen szüksége van a minél nagyobb támogatásra, már csak a száz lépés programjának emlegetett módosítócsomag-sorozat végrehajtása érdekében is. Amennyiben a baloldalnak nem sikerül államfőt választania – állítják többen –, az az MSZP–SZDSZ egyértelmű választási vereségét alapozza meg 2006-ban. Arról nem is beszélve, hogy a szocialisták közül többen azt a következtetést vonhatják le: Hiller István pártelnök nem lobbizott megfelelően a baloldali párt érdekeiért. A párton belül – információink szerint – erősödik az a csoport, amely az esetleges kudarcot kihasználva Hiller István fejét követeli majd. A szocialisták közül sokan nem tartják ugyanis elfogadhatónak, hogy – értelmezésük szerint – az SZDSZ az MSZP fölé kerekedett, ráadásul úgy, hogy kompromisszumképtelenségével nem ért el semmit, sőt, éppenséggel a jobboldalt segíti fontos győzelemhez. Annyi biztos, hogy a pártok az utolsó pillanatig próbálják befolyásolni a közvéleményt és egymást – teszik ezt úgy, hogy az álláspontok lényegében hetek óta változatlanok. Mivel a nyilatkozatok nem egy esetben ellentétesek a választási matematikával, többen titkos megállapodásokat sejtenek a háttérben.

Deutsch Tamás, az Országgyűlés fideszes alelnöke a hét végén azt a kérdést tette fel: Gyurcsány Ferenc támogatja-e Szili Katalin államfővé választását vagy meg akarja-e buktatni a szocialista jelöltet. A politikus utalt arra, hogy egyes értesülések szerint Gyurcsány Ferenc titkos politikai háttéralkut kötött a szabad demokratákkal, és egyáltalán nem lenne ellenére, ha az Országgyűlés elnöke végül elvérezne az államfői székért vívott csatában. Azt is tudni vélik: a kormányfő az államfőválasztás első fordulója után – amelyben a nyilvánossággal közölt véleményekkel ellentétben a szocialisták szerint is alulmarad Szili – maga jelenti be, hogy nem támogatja tovább az eddig jelölt MSZP-s politikust.

A szocialisták – természetesen – cáfolják az értesüléseket, továbbra is hangsúlyozva: nincs vészforgatókönyv, az egyedüli jelölt Szili Katalin. Batiz András kormányszóvivő rosszindulatú találgatásnak és spekulációnak nevezte a Deutsch által mondottakat. Nyakó István, a szocialisták szóvivője azt tette hozzá: „komoly politikus nem ül fel kósza pletykáknak”, egy komoly párt pedig nem reagál ilyen pletykák alapján összetákolt politikai támadásokra. Lendvai Ildikó, az MSZP frakcióvezetője úgy nyilatkozott: nem hinné, hogy a baloldal az államfőválasztással kapcsolatban szétverné, tönkretenné saját magát. Azzal kapcsolatban, hogy a szocialistáknak  vészforgatókönyve lenne, azt mondta: „nincs olyan edző, aki úgy küldené versenyzőjét a pályára, hogy nem baj, ha nem sikerül, van itt egy másik versenyző is”. Lendvai továbbra is puszta találgatásnak minősítette azt, hogy az MSZP-nek lenne Szili Katalin mellett egy másik, meg nem nevezett jelöltje is.

A szabad demokraták a legutolsó pillanatig sem engednek: Kuncze Gábor pártelnök az SZDSZ hét végi országos tanácsának tisztújító ülése után azt mondta: a tanács „nagyon erősen támogatja” a parlamenti frakció döntését, miszerint a szavazólapokat ugyan felveszik, majd vissza is adják, ilyen módon nem vesznek részt az államfőválasztáson. Kuncze leszögezte: a párt arra kéri a frakció tagjait, vessék alá magukat a döntésnek és viselkedjenek egységesen. Lapzártánkig még egyetlen szabad demokrata képviselő sem kérte felmentését a képviselőcsoport határozata alól. Kuncze Gábor azonban vélhetően nem tartja kizártnak, hogy valami módon elmozdulhassanak a koalíciós partnerek a holtpontról: mint fogalmazott, feltehetően az első forduló után nyílik meg a politika mozgástere. Ha pedig az SZDSZ tartja magát elhatározásához és nem szavazza meg Szilit, ez csak annyit jelenthet, hogy a pártelnök új koalíciós jelölt indításában bízik. Erről azonban az MSZP szabályzata alapján csak a szocialisták rendkívüli kongresszusa dönthet, amelynek összehívását a legutolsó pillanatig cáfolta a párt.

Az esélyek latolgatása során Áder János, a Fidesz frakcióvezetője egy televíziós műsorban azt mondta: ha mindenki úgy szavaz, ahogyan azt ígérte, akkor számításai szerint Sólyom László a harmadik fordulóban három szavazatnyi előnnyel fog győzni. Áder János szerint az sem zárható ki, hogy az első forduló eredménytelensége után a koalíciónak sikerül egy másik jelölt személyében megállapodnia. Áder azonban úgy véli, ez sem jelent az MSZP-nek és az SZDSZ-nek teljes biztonságot: még ha a vita elcsendesedik is, továbbra is kérdés, hogy a szocialista frakció minden tagjának szavazatát megkapja-e ez az új jelölt.

Az államfőt június 6-án és 7-én legfeljebb három fordulóig tartó procedúra során választja meg a parlament. Az első két körben a voksok kétharmadát és még egy szavazatot kell begyűjtenie a nyertesnek, míg a harmadik fordulóban elég az egyszerű többség is. Hogy lesz harmadik forduló, szinte biztos: a koalíciós pártoknak még egy esetleges megegyezés után sincs meg a kétharmados többségük, az ellenzék viszont szilárdan felsorakozott jelöltje mellett. A pártoknak lehetőségük van arra, hogy a választás első fordulója után új jelöltet állítsanak. A szocialisták mindeddig tagadták, hogy erről szó lehet, még azután is, hogy az SZDSZ jelezte: a két korábbi szocialista jelöltet, Glatz Ferencet és Bárándy Pétert nem tartanák elfogadhatatlannak.

Az állás Sólyom Lászlónak kedvez: ha mindenki úgy szavaz, ahogy azt bejelentette, Szili Katalint csak a 178 MSZP-képviselő támogatja. Az SZDSZ felveszi, majd vissza is adja szavazólapjait, azaz nem választja egyik jelöltet sem. Amennyiben néhány képviselőjük mégis a szavazáson való részvétel mellett dönt, az Szili esélyeit javíthatja. Ettől függetlenül a Sólyom Lászlóra várhatóan leadandó 186 ellenzéki voks (a Fidesz 169, az MDF 8, a független képviselők 9 szavazata) a volt Ab-elnököt juttathatja az államfői székbe. Két független honatya, Körömi Attila és Balogh Gyula nem támogatja Sólyomot, igaz, Szilire sem szavaznak majd.

Eddigi elnökválasztások

1990. augusztus 3. – Göncz Árpádot választja elnökké az Országgyűlés. A szavazáson a leadott 310 voksból 295 szólt Göncz Árpád mellett, mindöszsze 13 képviselő szavazott ellene. A két legnagyobb párt, az MDF és az SZDSZ állapodott meg Göncz elnökségében – az SZDSZ jelöltje lehetett a nyertes, cserébe a kétharmados törvényekkel kapcsolatos módosítások megszavazásáért.

1995. június 19. – A hivatalban levő Göncz Árpáddal szemben Mádl Ferenc indult. A titkos szavazáson az abszolút többségben lévő MSZP–SZDSZ koalícióból 259-en szavaztak Göncz Árpádra, míg Mádl Ferenc 76 szavazatot kapott.

2000. június 5–6. – A Fidesz–FKGP–MDF kormánykoalíció képviselői Mádl Ferencet javasolták államfőnek. Az első és második fordulóban Mádl nem kapta meg a szükséges kétharmados többséget. A harmadik fordulóban Mádl Ferencet végül 243 igen és 96 nem szavazattal választották elnökké.

Évtizedes gyakorlata van az államigazgatásban

Szili Katalin

1956. május 13-án született a Somogy megyei Barcson. A Janus Pannonius Egyetemen szerzett jogi diplomát. 1981–1985 között Pécs Megyei Jogú Város Tanácsa vb-hivatal igazgatási osztályán, majd 1986–1992-ig a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóságnál, illetőleg a Környezetvédelmi Felügyelőségnél dolgozott hatósági vezetőként. Az MSZMP, majd az MSZP tagja. 1992–94 között Pécsett önkormányzati képviselő. 1993–1994 májusáig, országgyűlési képviselővé választásáig az Országgyűlés Hivatalában a Magyar Szocialista Párt frakciójának szakértője volt. 1994 óta Pécs MSZP-s országgyűlési képviselője. A Horn-kormány idején a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium politikai államtitkáraként dolgozott. 1998–2002-ig az Országgyűlés alelnöke, 2002 óta elnöke. 2000–2004-ben az MSZP elnökhelyettese. Férje statikusmérnök. Két fogadott gyermeke van.

Több nyelven tanít az elismert szaktekintély

Sólyom László

1942. január 3-án született Pécsett. 1964-ben ott végezte el a jogi egyetemet, majd bírósági fogalmazóként kezdett dolgozni. 1966-tól a jénai egyetem jogi fakultásán, a polgári jogi tanszéken tanársegéd volt, s a német polgári jogból is doktorált. 1969–83-ban az MTA Állam- és Jogtudományi Intézetében, 1970–75-ben az Országgyűlési Könyvtárban tudományos kutató, 1983-tól az ELTE jogtudományi karának polgári jogi tanszékén egyetemi tanár, 1996-tól a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára. 1989-től az Alkotmánybíróság elnökhelyettese, 1990–98-ban első elnöke volt. 1987-ben a Magyar Demokrata Fórum alapító tagja, 1989-ben elnökségi tagja volt (később kilépett a pártból), és tevékenyen részt vett az Ellenzéki Kerekasztal munkájában is. Német, angol és francia nyelven beszél. Felesége tanárnő. Két felnőtt gyermeke van.

1995. június 19. – A hivatalban levő Göncz Árpáddal szemben Mádl Ferenc indult. A titkos szavazáson az abszolút többségben lévő MSZP–SZDSZ koalícióból 259-en szavaztak Göncz Árpádra, míg Mádl Ferenc 76 szavazatot kapott.

2000. június 5–6. – A Fidesz–FKGP–MDF kormánykoalíció képviselői Mádl Ferencet javasolták államfőnek. Az első és második fordulóban Mádl nem kapta meg a szükséges kétharmados többséget. A harmadik fordulóban Mádl Ferencet végül 243 igen és 96 nem szavazattal választották elnökké. Évtizedes gyakorlata van az államigazgatásban Szili Katalin

1956. május 13-án született a Somogy megyei Barcson. A Janus Pannonius Egyetemen szerzett jogi diplomát. 1981–1985 között Pécs Megyei Jogú Város Tanácsa vb-hivatal igazgatási osztályán, majd 1986–1992-ig a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóságnál, illetőleg a Környezetvédelmi Felügyelőségnél dolgozott hatósági vezetőként. Az MSZMP, majd az MSZP tagja. 1992–94 között Pécsett önkormányzati képviselő. 1993–1994 májusáig, országgyűlési képviselővé választásáig az Országgyűlés Hivatalában a Magyar Szocialista Párt frakciójának szakértője volt. 1994 óta Pécs MSZP-s országgyűlési képviselője. A Horn-kormány idején a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium politikai államtitkáraként dolgozott. 1998–2002-ig az Országgyűlés alelnöke, 2002 óta elnöke. 2000–2004-ben az MSZP elnökhelyettese. Férje statikusmérnök. Két fogadott gyermeke van. Több nyelven tanít az elismert szaktekintély Sólyom László

1942. január 3-án született Pécsett. 1964-ben ott végezte el a jogi egyetemet, majd bírósági fogalmazóként kezdett dolgozni. 1966-tól a jénai egyetem jogi fakultásán, a polgári jogi tanszéken tanársegéd volt, s a német polgári jogból is doktorált. 1969–83-ban az MTA Állam- és Jogtudományi Intézetében, 1970–75-ben az Országgyűlési Könyvtárban tudományos kutató, 1983-tól az ELTE jogtudományi karának polgári jogi tanszékén egyetemi tanár, 1996-tól a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára. 1989-től az Alkotmánybíróság elnökhelyettese, 1990–98-ban első elnöke volt. 1987-ben a Magyar Demokrata Fórum alapító tagja, 1989-ben elnökségi tagja volt (később kilépett a pártból), és tevékenyen részt vett az Ellenzéki Kerekasztal munkájában is. Német, angol és francia nyelven beszél. Felesége tanárnő. Két felnőtt gyermeke van. Valószínűleg csak holnap este, a harmadik választási forduló után dől el, Szili Katalin, Sólyom László, esetleg valaki más lesz-e a Sándor-palota új lakója -->

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kemma.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kemma.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!