2005.06.07. 00:00

Szemüveget a vásárlónak!

A hazai szemüvegek általában jók, de minőségi hibák előfordulnak. A vevő jobban jár, ha valahogy megállapodik a kereskedővel. A jogszabály nem a vásárlót védi. A békéltető testület gyors eljárása is eltarthat 90 napig. A bíróságé pedig még tovább.

Horváth K. József

[caption id="" align="alignleft" width="250"] A piacgazdaság lényege volna, hogy a kereskedők igyekezzenek a vevők kedvében járni, csak így érhetik el, hogy holnap is náluk vásároljanak
[/caption]A szemüveget rendeltetésszerűen kell használni, azaz nem egy kézzel, hanem két kézzel kell föl-, illetve levenni, mondta olvasónknak a látszerész. Ezzel utasította vissza a reklamációt, noha 70 ezer forintos szemüvegből kopott ki a menet, esett ki a csavar. Előzőleg a Fotex Bartók Béla úti üzletében többször javították a terméket, a végeredmény mégis ez lett. Az üzletben nem voltak hajlandók bevizsgálásra elküldeni a szemüveget.

A Fotex vevőszolgálati vezetője, Szabó Mariann nem ismerte a konkrét ügyet, de nem tartja kizártnak, hogy az üzletben helyesen jártak el. Jelezte, újravizsgálják az esetet. Alapelvük ugyanis, hogy minden vitás ügyet lehetőleg házon belül megoldjanak. Éppen ezért termékeikkel nagyon ritkán fordulnak szakvéleményért az akkreditált testülethez. A szemüvegnek általában szinte minden eleme cserélhető vagy javítható. Ha mégis hatósági bevizsgálásra van szükség, elfogadják a szakmai testület véleményét.

Siklósi Máté, a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség helyettes szóvivője egyébiránt jó minőségűnek tartja a hazai forgalmazású szemüvegkereteket. Ahhoz képest, hogy évente több százezer szemüveget adnak el, kevés a minőségi kifogás. A Fotex, az Ofotért és a Vision Express üzleteiben a két év szavatossági időt egy év jótállási időre és egy év szavatossági időre bontják. Ha a keret és a lencse együttes értéke meghaladja a tízezer forintot, tartós fogyasztási cikknek minősül, és egy év a jótállás. A jótállás és a szavatosság között annyi a különbség, hogy az első évben a forgalmazónak kell bizonyítania, hogy jó minőségű terméket adott el. A második évben pedig a vásárlón a bizonyítási kényszer, hogy a termék nem volt megfelelő minőségű a vásárláskor sem, noha ő rendeltetésszerűen használta. Ha e vizsgálatra a vásárlástól számított hat hónapon belül kerül sor, az eljárást a kereskedőnek kell kezdeményeznie, s a költségeket is neki kell viselnie. Szabálysértést követ el az a kereskedő, aki nem vállalja hat hónapon belül ezt a terhet. Más kérdés, ha például a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség vagy más vizsgálati joggal felruházott szerv megállapítja a panasz megalapozottságát, a kereskedőnek akkor sem kötelező azt a figyelembe venni. Magyarán nem köteles a vételárat vagy annak egy részét visszafizetni a reklamáló vevőnek. A vizsgálat általában harminc napon belül befejeződik.

Napjainkban leggyakrabban a Magyar Optikai Ipartestület végzi ezt a munkát. A főfelügyelőség is legtöbbször hozzájuk irányítja a reklamációkat. Ilyenkor három szakértő, egymástól függetlenül vizsgálja meg a szemüveget. Szerencsére az előforduló hibákat jól lehet azonosítani. Ha például egy keret eltörik, viszonylag pontosan meg lehet állapítani, hogy a „baleset” gyártási hiba, az anyagban fellépő belső feszültség miatt következett-e be vagy valaki egyszerűen leejtette vagy ráült. Másként törik az üveg az előbbi esetben, amit műszer jól kimutat. A dioptria-hibákat is jól be lehet határolni, hiszen ennek következtében a vevő nem lát olyan tökéletesen, ahogy a szemorvosnál a próbalencsén át látott.

Ha a szakvélemény kiadása után sincs egyezség, akkor jogorvoslatért az úgynevezett békéltető testülethez lehet fordulni, illetve a bírósághoz. Előbbi előnye, hogy díjmentes. Tagjait az állam fizeti. Határozatát a panasz benyújtásától számítva legkevesebb 30, legfeljebb 90 nap alatt hozza. Ha egyezség születik, az ugyanolyan jogerővel bír, mint a bírósági döntés. Ha egyezség nincs, de a kereskedő aláírja az alávetési nyilatkozatot, akkor azt vállalja, hogy eleget tesz a vásárló kéréséhez képest kisebb kötelezettségnek. Ha nem írja alá az alávetési nyilatkozatot, akkor a békéltető testület ajánlást ad ki, ebben az általa megfelelőnek látott teljesítésre hívja fel a kereskedőt.

Ha a kereskedő nem tesz eleget az abban foglaltaknak, akkor a területileg illetékes fogyasztóvédelmi felügyelőség nyilvánosságra hozhatja a nevét. Akkor kötelező a közzététel, ha az eset az állampolgárok széles körét érinti. Függetlenül a békéltető testület eljárásától, a vevőnek mindenkor joga van bírósághoz fordulni – mondja Baranovszy György, a budapesti békéltető testület elnöke. Ha az igazságszolgáltatás a vevőnek, a felperesnek ad igazat, akkor az eljárás költségeit az alperessel megfizettetik. Az utánajárás kínjait azonban nem lehet megtéríteni.

Legtöbbször az optikai ipartestület vizsgál

Szitáné Hosszú Ágnes, a Magyar Optikai Ipartestület irodavezetője elmondta, a szervezet fölállította a közgyűlése által választott etikai bizottságát is. Ezt a fórumot akkor hívják össze, ha úgy érzik, a bevizsgálás után is maradt még konfliktus a kereskedő és a vásárló között. Volt, hogy a vevő ahhoz sem járult hozzá, hogy a kereskedő megjavítsa a szemüveget. Ilyenkor előfordult, hogy az etikai bizottság valamelyik – a szakmában szaktekintélynek számító – tagja hozta rendbe a szemüveget.