2005.06.02. 00:00
Radnai nem ölethette meg Borost
Radnai László röhejesnek tartja a szerb Szlobodan Sztojanovics vádját, miszerint ő ölette meg 1998. július 2-án Boros Tamást.
Munkát adott a kecskeméti maffiaper kettes számú védett és egyben koronatanúja a Nemzeti Nyomozó Irodának (NNI). A fegyvercsempészügy gyanúsítottja, majd a hatóságokkal együttműködő Szlobodan „Szlobó” Sztojanovics keddi vallomása során meghökkentő kijelentést tett. Két orosz bérgyilkosról beszélt, akikkel szerinte és a vád szerint Radnai László, az elsőrendű vádlott ki akarta végeztetni ellenlábasát. Méghozzá azért választotta az oroszokat, mert korábban már dolgoztatott velük. Dr. Fodor Endre bíró kérdésére, hogy hol, Szlobó rezzenéstelen arccal csak annyit mondott: velük ölette meg Boros Tamást.
– Egyelőre nem nyomoz a tanúvallomás miatt a rendőrség – tudta meg lapunk Horváczy Emesétől. Az NNI szóvivője úgy fogalmazott: vizsgálják az elhangzottakat, és ha megalapozottnak bizonyulnak az állítások, megteszik a szükséges lépéseket. Horváczy arra nem kívánt reagálni, hogyan ellenőrzik a vallomás valóságtartalmát. Úgy tudjuk, a BRFK sem vizsgálódik az ügyben, bár korábban hónapokon át elemezték az Aranykéz utcai merénylet aktáját, de néhány hónapja elvitte azt tőlük az NNI. Vélhetően számítottak arra, hogy új fejlemény merülhet fel az ügyben. Borost egyébként a nyomozás eddigi állása szerint a Meciar-kommandóként ismert szlovák bűnözői csoport robbantotta fel 1998. július 2-án. Három ártatlan ember is meghalt, több mint húszan, köztük külföldi turisták is megsebesültek.
– Csodálkozunk és röhejesnek tartjuk a tanú vallomását. Ez a momentum egyetlen rendőrségi jegyzőkönyvben sem volt benne. Védencemet nem is gyanúsították meg ezzel – mondta Holló Gábor, Radnai László védője. Aki szerint Szlobó vallomása „kerek hazugság”. Ráadásul Radnai nem is szervezhette volna meg Boros meggyilkolását, hiszen a merénylet időpontjában szintén letartóztatásban volt az Energol-ügy miatt. Csak 1998 decemberében szabadult.
– Gondolkozzunk logikusan. Ha igaz lenne a tanú vádja, akkor vajon mi szükség lett volna szerb közreműködőre, akivel a vád szerint C4-es robbanóanyagot akartak beszereztetni? Boros ügyében szlovák elkövetőket gyanúsítanak, és érdekes, hogy a vádirat is ismeretlen szlovák bérgyilkosokról beszél, míg a tanú oroszokról – érvelt Holló Gábor. A védő koncepciót sejt a váratlan fejlemények sora mögött. Szlobó arról is beszélt, hogy Szerbiában élő édesanyját telefonon magyarul megfenyegette valaki. Nem életszerű az állítása, hiszen a neve, Sztojanovics, olyan Szerbiában, mint nálunk a Kovács. Szlobó szerint a másik koronatanút, a szerb állampolgárságú, magyar nemzetiségű Sz. L.-t hétfőn álrendőrök akarták elrabolni. Az ügyvéd szerint ez sem stimmel, hiszen ha valakit el akarnak rabolni, elrabolják. Nem próbálják meggyőzni, hogy menjen velük. Korábban az első számú koronatanú, K. Árpád pedig azt találta állítani, hogy Radnai egy üzletemberen keresztül megfenyegette őt a börtönből, a közvetítőt azonban nem nevezte meg. Talán azért, mert nincs is, véli az ügyvéd.
– És akkor még azt nem is említettük, hogy Szlobó 1998–2002 között letartóztatásban volt. 2002 szeptemberében jött ki, hogy decemberben vissza is kerüljön. A jegyzőkönyvekben azonban 2003-ról beszél, mint aki akkor szabadult. Ráadásul utólag jött rá, hogy – 2002-ig más néven ült – mi az eredeti neve. Ha ebben nem pontos, akkor miért hinnénk el a többi állítását? Szavahihető egy ilyen tanú? – kérdezte Holló Gábor.
Boros „Óriás” Tamás titokzatos videovallomása
A rendőrség szerint is nagyon sok ellenséget szerzett magának a 90-es évek közepén Boros Tamás. Az „Óriás” becenevű vállalkozó 1997-ben a Pest Megyei Rendőr-főkapitányságon nyomozók és az ügyész előtt négyórás videovallomást tett. Többek között a Conti Car két tulajdonosát, Radnai Lászlót és Csüllög Zsigmondot, valamint az Energol Rt. szinte teljes vezérkarát vádolta meg olajos bűncselekmények elkövetésével. Ennek a vallomásnak köszönhető, hogy a kecskeméti per három vádlottja a még mindig folyó Energol-per vádlottja is. Egy vélt csalási ügyről is beszélt, amelyben Sz. Gábor ügyvéd íratta alá az adásvételi szerződést. Az ügyvéd szintén az Aranykéz utcai merényletben halt meg. Boros Pintér Sándort is megvádolta bizonyíték eltüntetésével, alaptalanul.