Nulla türelem a szennyezőknek

[caption id="" align="alignleft" width="320"] A rengeteg szemetet ma már csak a regionális szemétlerakók képesek elnyelni. Előbb-utóbb a bányák is megtelnek, ha nincs megfelelő újrahasznosítási program.
[/caption]– Miért épp most szánta el magát a tárca erre a lépésre?
– Nem a tárca szánta el magát, hanem a kormány, hisz a környezetvédelem kormányzati közügy. A tárca legfeljebb ötszáz ellenőrt lenne képes mozgósítani, ám a mostani összefogással, a rendőrök, a vámosok, a polgárőrök, a tűzoltók, a katasztrófavédelem embereinek bevonásával több tízezren vesznek részt az ellenőrzésekben. Meggyőződésünk ugyanis, hogy az elmúlt években elszaporodott környezetkárosító esetek akkor szoríthatók vissza, illetve előzhetők meg, ha az ellenőrzések rendszeresebbé és következetesebbé válnak.

– S persze akkor, ha a hatósági fellépés elrettentő büntetésekkel is párosul, nem?
– A büntető törvénykönyv szigorítása már a parlament asztalán fekszik. S a tervezett szigorítás szerint nem csupán a veszélyes hulladékkal a környezetet és természetet károsítókat fenyegeti börtön, hanem a települési hulladékot „elhagyókat” is. Az előbbiért három, utóbbiért két évet lehet kapni. Hasonlóképp szabadságvesztést vonhat maga után az ózonkárosító anyagokkal történő visszaélés.

– A veszélyes anyaggal a természetet károsítók eddig is rács mögé kerülhettek.
– A régi Btk. paragrafusai alapján ki lehetett bújni a felelősségre vonás alól. A törvénymódosítás nyomán viszont  a bíróságok dolga egyszerűbb lesz, s akárcsak az orvhalászat, a környezetszennyezés is büntethető lesz.

– Hogyan képzelik a zöld kommandó munkáját?
– Úgy, hogy az ellenőrzések lényegében az ország egész területét, mind a hét régiót lefedjék. Az első állomás az észak-magyarországi lesz, Nógrádban 13, Hevesben 12, Borsodban 15 telephelyre terjed ki. A rendkívüli környezetszennyezéssel járó ipari balesetek okai között ugyanis a jogszabályi és a technológiai előírások megszegése egyaránt fontos szerepet játszott. Az illegális hulladéklerakás már a szándékos cselekmények közé sorolható.

– Velük szemben hirdették meg a zéró tolerancia, vagyis a nulla türelem elvét?
– Tarthatatlan, hogy az utak és az erdők szemétlerakóvá váljanak. A tét hatalmas. Az emberek életéről, egészségéről van szó. A társadalom nagy többsége tiszta környezetet akar, s ezért egy felelős kormánynak mindent el kell követnie.

– Ha az elmúlt évtizedet nézem, ez nem sikerült… A környezetszennyezés óriási méreteket öltött. Ön nem így látja?
– Ebben vitatkoznék. A szocialista nagyipar tönkrement, ami igen jó hatással volt a természeti környezetre. A nagyüzemi mezőgazdaság kapcsán is csökkent a környezet terhelése. A városok levegőjében kevesebb a kén- dioxid és a szálló por. A szennyvíztisztításban és a csatornázásban óriási programok indultak el. Ezekben az években valamennyi magyar város szennyvizének tisztítása megoldódik. A Balaton állapota összehasonlíthatatlanul jobb lett. Persze az is igaz, hogy a motorizációnak köszönhetően a nitrogén-oxid szennyezés drámaian emelkedett, s az ózonszennyezés is. Ezenkívül a rengeteg műanyag hatalmas problémát jelent a természet számára, 1,2 milliárd műanyag palackkal nem képes megbirkózni a természet.

– Az ásványvíz-forgalmazók épp most fordultak panasszal Brüsszelhez a termékdíj miatt. Mi erről a véleménye?
– Az Európai Bizottság elutasítja beadványukat. Az unió álláspontja ugyanis az, hogy a gyártóknak éppúgy felelősségük van a környezet védelmében, mint a fogyasztóknak. Azt a kárt, amelyet ők okoznak a műanyag palackokkal, meg kell fizetniük. Erről szól a termékdíj. A környezet védelmében vissza kell térni az újrahasznosítható csomagoláshoz.
 
– Mennyi pénz jut ma nálunk környezetvédelemre?
– A tárca költségvetése nem azonos a környezetvédelemre fordított kiadásokkal. Én például a tavalyi év legnagyobb eredményének tartom a matrica bevezetését az M5-ös autópályán. Azóta ugyanis a teherautók visszatértek az autópályára, nem szennyezik a környező településeket. Ebben az évben egyébként százhetvenmilliárd forintot fordítunk környezetvédelmi fejlesztésekre.

Szennyezünk, tehát vagyunk

Magyarország talán legnagyobb, de mindenképpen legelhúzódóbb környezetszenynyezése a nagytétényi Metallochémia telepén történt. A 80 év alatt felhalmozódott sok százezer köbméter kohósalak elszállítása 12 milliárdba került. Óriási kárt okozott öt éve a tiszai ciánszennyezés. Egyelőre megoldatlan a paksi atomerőmű kiégett celláinak ártalmatlanítása.

Bán Károly Szennyezünk, tehát vagyunk Magyarország talán legnagyobb, de mindenképpen legelhúzódóbb környezetszenynyezése a nagytétényi Metallochémia telepén történt. A 80 év alatt felhalmozódott sok százezer köbméter kohósalak elszállítása 12 milliárdba került. Óriási kárt okozott öt éve a tiszai ciánszennyezés. Egyelőre megoldatlan a paksi atomerőmű kiégett celláinak ártalmatlanítása. A rengeteg szemetet ma már csak a regionális szemétlerakók képesek elnyelni. Előbb-utóbb a bányák is megtelnek, ha nincs megfelelő újrahasznosítási program. -->