2005.06.29. 00:00
Langyos sör a Dunán
2400 forintért 55 percig lehet sétahajózni a Dunán, miközben egy ötnyelvű géphang minimál módon közli, hogy bal kéz felé a budai Vár látható.
[caption id="" align="alignleft" width="320"] Tízből nyolc vendég külföldi a Leányfalu fedélzetén, nekik olcsó a csaknem tízeurós viteldíj
[/caption]A Vigadó téren a jegypénztáros „Nem vagyok gépírónő, lassan írom a számlát!” megjegyzése után jóval rosszabbra számítottunk, mint amit a folyamon haladva tapasztaltunk.
A Leányfalu névre keresztelt huszonéves hajó kétfős személyzettel vág neki a napi tíz menetnek. – Ha nem jön össze egy útra minimum négy fizető vendég, akkor kimarad a járat, de nem aggódunk. Utasaink nyolcvan százaléka külföldi, az augusztus minden évben telt házas – mondja Székvári Albert (30), a hajó vezetője. A személyzet másik fele, Kalfman Zoltán (28) gépkezelő egy személyben felszolgál, mosogat és kezeli az idegenvezető automatát. – Az utasok változnak, de az utunk monoton – meséli unottan, de segítőkészen.
[caption id="" align="alignleft" width="320"] Székvári Albert (30) a Duna legfiatalabb hajóskapitánya
[/caption]A majdnem tízeurós viteldíjban benne van egy üdvözlőital is. Lehet választani, hogy langyos sört vagy langyos szénsavas üdítőt iszogatunk a hidak alatt haladva. Mindezek ellenére a fedélzeten napfürdőzők serényen forgatják fejüket a géphang utasításaival összhangban. Pici moraj csak akkor hallható, amikor a masina angolul is közli, hogy negyven kiló aranyat is felhasználtak a parlament építésekor. Ez a szolgáltatás kellemes csemege, hiszen turistaszempontból nézve kevesebb tuti dolog van Pesten, mint lágy szellőben ringatózni a várost kettészelő folyamon.