Két évvel a megújulás után

[caption id="" align="alignleft" width="138"] Az úttestet és a járdát felújították, azonban a villamossínek feléhez hozzá sem nyúltak, ahogy a házakhoz sem
[/caption]Ferencváros rehabilitációs övezetében járunk. A főváros korszerűsítési törekvésein kissé még átsejlik az utca eredeti hangulata. A Nagyvárad tér felőli végéről indulva olyan, mintha egy néptelen városrész felé haladnánk. Néhány tíz méter után tűnnek fel az első szolgáltató helyiségek. Ügyvédi iroda, fogászat, borpatika. Viszonylag éles váltással érkezünk meg az igazi panelházas övezetbe. Tízemeletesek sorakoznak rendre, előttük hasonló rendszerben parkoló autók várják gazdáikat.

A járdát bokrok és fák szegélyezik, a fás szárú növényeket bádogpalásttal vették körbe. Ezeken különböző cégek hirdetik magukat. Az apró, lila virágos bokrok leginkább egy városi dzsungelre emlékeztetnek, amit évente egyszer sem érint gondoskodó kéz. Az út mentén terpeszkedő fák hasonlóan elhanyagolt képet mutatnak, friss facsonkok és a hozzájuk tartozó gallyak éktelenkednek közvetlenül a gyalogosút szomszédságában. – Olyan elhanyagolt az utca, mintha senkihez sem tartozna – árad a panasz Somfalvi Arankából. – Pedig nem kerülne sokba rendbe hozni. Csak a bokrokat kellene időnként megmetszeni, összesöpörni a lehullott faleveleket, ágakat. Se a házfelügyelők, se a kerület, se a közterület-fenntartó nem teszi meg. Ezért aztán érdemes volt annyi pénzt az utcára költeni! – mondja gúnyosan a harmincéves, vörös hajú nő.

Hosszas tervezés után, 2003 januárjában látott hozzá a fővárosi önkormányzat a háborús színteret idéző Haller utca megszépítéséhez. Az úttestet az 1800-as évek második felétől elavult és balesetveszélyes nagy kockakő fedte. Közepén százéves villamospálya futott, amely szintén megsínylette az idő múlását. Budapest önkormányzata csaknem másfél milliárd forintot fordított a Haller megújítására. A villamospálya Mester utca felőli részének korszerűsítésére 1,8 milliárd forintot költött a BKV Rt. A forgalmi sávokat új, korszerű aszfaltburkolattal látták el, a két szélen tágas parkolósávot alakítottak ki kockakőburkolattal. Az utca és a járda között új zöldfelületeket telepítettek, növényeket, fákat ültettek. Mindez 2003 novemberére készült el. A politikusok elégedetten csapták össze tenyerüket, a lakók bosszúságai azonban nem tűntek el nyomtalanul.

– Az utat felújították, de csak a régi villamospálya egy részét szedték fel. Nézze csak, milyen lassan halad át a szerelvény a Balázs Béla úti kereszteződésen – mutat a mintegy két kilométeres sebességgel döcögő járműre Horváth Zsolt. – Olyan rosszak itt a sínek, hogy ha gyorsabban menne, kisiklana. Elhiheti, itt lakom tíz éve ebben a tízemeletesben. Ráadásul az út is keskenyebb lett, ami lassítja a forgalmat – hőbörög a férfi, miközben apró fehér kutyája egy közeli fához rángatja dobermanhoz illő vehemenciával.

Más lakók régi piacukat siratják. Bár az okkersárga bádogtábla felirata szerint csupán hatvan métert kell megtenni a Haller piacig, valójában bármennyit mennénk, nem találnánk meg többé a 19. század végétől a nép igényeit szolgáló intézményt. Bár a helyét elfoglaló apartmanháztömb építésekor kialakítottak egy ideiglenes piacot, az utcabeliek szerint az is haldoklik.

Szilárdan áll azonban az utca elején a Szent István Kórház, kicsit távolabb a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet, a Ferencvárosi Művelődési Központ, a Baloldali Front klubhelyisége. Na és természetesen a Ferencvárosi park, rajta a katolikus templommal. Lehet, hogy a Halleren van még mit foltozgatni, de kevés utca büszkélkedhet parkkal, művházzal, parkolósávval, félig megújult villamossínekkel.

Védgátból lett utca

A Haller utca az egykori Ferencvárosi Védgát nyomvonalán halad. Neve 1951-től a rendszerváltásig Hámán Kató volt. Ezen időpont előtt mai jelével emlegették, 1900-tól 1946-ig Gróf Haller János szerepelt az utcatáblákon. Az 1870-es években Franzstadter Schütz Dammnak hívták. Közelében állt a régi görög és ferencvárosi temető. A mai rendőrség mellett a Fuchs-féle laktanya, vele szemben egy mészégető terült el.