Jól jár-e a Sándor-palota lakója?

Hivatalba lépéséig, a hátralévő egy hónapra is ideiglenes védelmet kap Sólyom László leendő köztársasági elnök. A jelenlegi jogszabály ugyan csak a hivatalban lévő közjogi méltóságok biztosításáról rendelkezik, de a belügyminiszternek jogában áll elrendelni az azonnali védelmet. Az őrzés intenzitása Sólyom Lászlón is múlik, kérhet teljes 24 órás védelmet, de kevésbé szigorú biztosítást is. A védelem mellett hivatali idejére egyéb kiemelkedő juttatásokra is jogosult a mindenkori államfő. Jelenleg havi fizetése  megközelíti a bruttó 1,4 millió forintot. Ezenkívül minden évben 13. havi juttatást kap. Természetesen az államfőt is megilleti a szabadság, fáradalmainak kipihenésére egy évben negyven nap áll rendelkezésére. Ezt a kormány központi üdülőjében, Balatonöszödön is eltöltheti, ám mind a szállásért, mind az ellátásért fizetnie kell.

Az államfő hivatali idejének öt éve alatt köteles igénybe venni a köztársasági elnöki rezidenciát, amely jelenleg a XII. kerületi Béla király úti épületkomplexumban van. Itt úgynevezett zártcélú távközlőhálózat működik, amely biztosítja az államügyek intézésének teljes zavartalanságát. Ugyanakkor Mádl Ferenc kiköltözése után valószínű, hogy Sólyom Lászlónak már új rezidenciát kell keresni, mivel a jelenlegit még korábban megvette egy bank, amely a területen lakóparkot szeretne építeni.

A köztársasági elnöknek két – személyi, illetve hivatali célra szolgáló – személygépkocsi jár. Hivatalos külföldi kiküldetései esetén ő és kísérete teljes ellátmányt kap, sőt szükség esetén, külön repülőgépet is biztosítani kell neki. Az állam minden esetben első osztályra szóló jegyet vált a köztársasági elnöknek, bármilyen járműről legyen szó. A mindenkori államfőt hivatali ideje lejárta után is több juttatás illeti meg. Ha legalább két évet töltött el Magyarország első embereként, kérésére lakás jár neki, amely halála esetén özvegye tulajdonába kerül, majd később visszaszáll az államra. A lakásnak legalább három lakószobát kell tartalmaznia. Sofőrrel gépkocsihasználat is megilleti leköszönése után.

Hivatali munkájával kapcsolatban érdemes megjegyezni, a tényleges hatalommal alig rendelkező köztársasági elnök olyan gyenge jogosítványokkal bír, amellyekkel alig tudja befolyásolni érdemben a napi politikai életet. Pozíciója inkább jelképes, szimbolikus. Az államfő a nemzet egységét hivatott megtestesíteni, amolyan pártok felett álló méltóság. A magyar elnök, reprezentatív szerepén túl, általánosnak mondható jogkörökkel bír. Például részt vehet és felszólalhat az Országgyűlés és a parlamenti bizottságok ülésein, törvényt kezdeményezhet, indítványozhatja népszavazás kiírását. A legjelentősebb politikai fegyvernek tartják azt a jogosítványát, amely szerint alkotmányos aggály esetén nem kötelező aláírnia a parlament által elfogadott törvényeket, hanem visszaküldheti azokat az Országgyűlésnek, vagy pedig kontrollt kérhet az Alkotmánybíróságtól. Ezzel számos esetben élt Mádl Ferenc leköszönő államfő is, aki így a kormány számára több fontos törvény hatályba lépését akadályozta meg. Gondoljunk csak a gyűlöletbeszéd elleni törvényre, a kórháztörvényre stb. A kifogásokat a taláros testület minden esetben jogosnak ítélte.

Az államfő súlytalansága abban is megmutatkozik, hogy legtöbb döntéséhez kormányfői vagy miniszteri ellenjegyzés szükséges. Ilyen például a nemzetközi szerződések kötése, a törvényben meghatározott címek, érdemrendek, kitüntetések adományozása, kinevezés, előléptetés. Egyébként az államfői státusz jogi kereteinek kidolgozói annak idején azért döntöttek a gyenge hatalmi jogosítványok mellett, mert úgy vélték, hogy egy közvetlenül választott, erős hatáskörű elnök veszélyes lehet egy mély demokratikus hagyományokkal még nem rendelkező országban. Ezek után sokak számára érthetetlennek tűnik az a politikai harc, amely az államfői választásokat kísérték. Megfigyelők úgy vélik: a pártok már a jövő évi választási kampány főpróbáját tartották meg. Csakhogy azon kívül, hogy a sikeres taktika megerősítheti az államfőt állító pártok szavazóbázisát, egy másik fontos kérdésben is dönt jövőre a tegnap megválasztott köztársasági elnök. 2006. május 16-án jár le ugyanis az egyik legvitatottabb közjogi tisztségviselő, Polt Péter legfőbb ügyész szolgálati ideje. Kérdés, hogy a mostani MSZP–SZDSZ többségű Országgyűlés vagy az új parlament dönthet a kormánykoalíció által sokat támadott közjogi méltóság utódjáról. Ez pedig attól függ, hogy 2006 áprilisára vagy májusára írja-e ki a következő parlamenti választást az új államfő.

forintot fizetett ki. -->