2005.06.28. 00:00
Harmincháromból lesz a kettő?
A kormány adót csökkentő reformígéretére az ellenzék válasza: nem most kellene nekilátni, hiszen eddig 33-szor adót emeltek. Összességében nem emelkedett az adóterhelés az elmúlt három évben – állítják a szakértők.
Az elmúlt három évben megvalósult adóváltozásokat elsősorban az Európai Unióhoz történt csatlakozásból fakadó kötelezettségek okozták. Az adóemeléseket tartalmazó lista másik nagy csoportja nem több, mint az értékkövetést szolgáló intézkedés, így például a gépjármű súlyadójának változása. A maradék egy-két adóemelés pedig nemzetgazdasági szempontból fontos, mivel kiemelt gazdaságpolitikai célt szolgál.
A listában is szereplő innovációs járulékot például nem kell szeretni, de kutatás-fejlesztési tevékenységet végeznünk kellene, hiszen jelenleg a nemzeti jövedelemnek mindössze egy százalékát fordítjuk erre. Egyébként, amelyik cégnek van saját kutatás-fejlesztési tevékenysége, annak nem kell innovációs adót fizetnie – összegez Pitti Zoltán tudományos kutató, a Corvinus Egyetem oktatója. Akit adószakértőként arra kértünk, hogy értékelje azt a 33 (többek szerint 32) tételt, amelyet a Fidesz, mint a kormány által 2003-tól napjainkig megvalósított adóemelést, összegyűjtött. Erre hivatkozott egyébként Orbán Viktor volt miniszterelnök is a lapunknak adott interjúban (2005. június 17.), amikor 3 év alatt 33 adót emelő változásról beszélt.
A sor a jövedéki adó megemelésével kezdődött: 2002-ről 2003-ra a cigaretta szálankénti adója 4,20 forintról nőtt 4,95 forintra, a vágott dohányé 32 százalékról 33 százalékra. Majd több termék esetében megszüntették vagy korlátozták az általános forgalmi adó levonhatóságát, például az irodaként szolgáló lakások felújításakor a telefonszámlák esetében. 2004-ben egyebek között az egészségügyi járulék emelkedett 3 százalékról 4 százalékra, és megszűnt a befektetésiadó-hitel. Az áfakulcsok is megváltoztak: megszűnt a 0 százalékos, és 12-ről 15-re nőtt a kedvezményes kulcs. Emelkedett a súlyadó, az örökösödési illeték. Új adónemek születtek, mint a levegő-, a víz- és a talajterhelési díj, az energiaadó, az innovációs járulék. Az idei évre vonatkozó, kedvezőtlen változások közül néhány: a fogyasztási adót felváltotta a regisztrációs díj; nőttek a cégbejegyzéssel, tulajdonszerzéssel, a bírósági eljárásokkal kapcsolatos illetékek. Az osztalékadó 20-ról 25 százalékra emelkedett. Belépett a 4 százalékos vállalkozói járulék stb.
Sok-e vagy méltányolható tehát 3 év alatt 32–33 adóemelés? Összességében hogyan hatottak ezek a változások a lakosságra és a vállalkozásokra, a magyar gazdaságra? „Az ilyen összeállítások csak akkor vehetők figyelembe, ha hozzátesszük, hogy a vizsgált időszakban: emelkedett-e a fizetett közterhek aránya a nemzeti jövedelem (GDP) százalékában; az emelkedéssel együtt milyen tehercsökkentő intézkedések születtek; az adóváltozások között mi volt az európai uniós tagságból fakadó kötelezettség, s mi volt az önkéntes vállalás; s végül az adóváltozások szakmailag indokoltak-e vagy sem” – folytatja Pitti Zoltán. Aki úgy véli, hogy a vizsgált időszakban a GDP arányában számolt adóterhelés nem emelkedett. Ám kétségtelen, hogy a terhelés belső összetétele módosult, azaz a jövedelmet terhelő adók mérséklődtek, miközben a fogyasztás terhelése emelkedett.
Az adóváltozások jelentős része ráadásul az EU-csatlakozásból fakadó kötelezettség – ért egyet Kerekes Anikó, az Adótanácsadók Egyesületének elnök-helyettese, aki idő hiányában mélyebb értékelésre nem vállalkozott, ám megjegyezte: az uniós kényszer miatti változásokat, amelyeket a döntéshozók nem mérlegelhettek, nem nevezné adóemelésnek, „bár tényleg az”. A teljesség igénye nélkül ide tartozik: a nulla áfakulcs megszüntetése, a termékek és szolgáltatások kedvezményesből normál kulcs alá történő átsorolása, a jövedéki adózás alá tartozó termékek adótartalmának (lásd: cigaretta) EU-minimumra emelése, a fejlesztési célú adókedvezmények lehetőségének szűkítése.
Az adócsökkentő intézkedések közül említést érdemel a személyi jövedelemadó sávhatárainak emelése és az adókulcsok csökkentése, a minimálbér adómentessé tétele, az egyszerűsített vállalkozási adó (eva) bevezetése, a társas vállalkozások által fizetett iparűzési adó meghatározott százalékával az adóalap csökkentése, az egészségügyi hozzájárulás (eho) mérséklésének megkezdése, a Sulinet-kedvezmény, a kutatás-fejlesztési tevékenység adókedvezményének növelése és egyéb intézkedések. Ezek a szakértők szerint még akkor is méltányolandók, ha ők maguk egyes konkrét megoldásokkal éppen szakmai szempontból utólag sem tudnak azonosulni.
Ritter Imre, a Treier és Ritter Adótanácsadó ügyvezetője kollégáihoz képest másként közelít: „Az összegyűjtött adóemelések tények, ezzel nem lehet vitatkozni. Ahogy azzal sem, hogy emellett voltak az adót csökkentő intézkedések is, és a kettő lényegében azonos mértékben. A jelenlegi adórendszer fő problémái azonban szerintem nem is ezek. Hanem az eva, ami szerintem a feketegazdaság táptalaja. Hiszen az evásnak, miután a költségszámlákat nem kell gyűjtenie, csak a bevételeit, egyszerűen nem érdeke, hogy bárkitől is számlát kérjen.