Hírek

2005.06.28. 00:00

Harmincháromból lesz a kettő?

A kormány adót csökkentő reformígéretére az ellenzék válasza: nem most kellene nekilátni, hiszen eddig 33-szor adót emeltek. Összességében nem emelkedett az adóterhelés az elmúlt három évben – állítják a szakértők.

Kaszás Erzsébet

Az elmúlt három évben megvalósult adóváltozásokat elsősorban az Európai Unióhoz történt csatlakozásból fakadó kötelezettségek okozták. Az adóemeléseket tartalmazó lista másik nagy csoportja nem több, mint az értékkövetést szolgáló intézkedés, így például a gépjármű súlyadójának változása. A maradék egy-két adóemelés pedig nemzetgazdasági szempontból fontos, mivel kiemelt gazdaságpolitikai célt szolgál.

A listában is szereplő innovációs járulékot például nem kell szeretni, de kutatás-fejlesztési tevékenységet végeznünk kellene, hiszen jelenleg a nemzeti jövedelemnek mindössze egy százalékát fordítjuk erre. Egyébként, amelyik cégnek van saját kutatás-fejlesztési tevékenysége, annak nem kell innovációs adót fizetnie – összegez Pitti Zoltán tudományos kutató, a Corvinus Egyetem oktatója. Akit adószakértőként arra kértünk, hogy értékelje azt a 33 (többek szerint 32) tételt, amelyet a Fidesz, mint a kormány által 2003-tól napjainkig megvalósított adóemelést, összegyűjtött. Erre hivatkozott egyébként Orbán Viktor volt miniszterelnök is a lapunknak adott interjúban (2005. június 17.), amikor 3 év alatt 33 adót emelő változásról beszélt.

A sor a jövedéki adó megemelésével kezdődött: 2002-ről 2003-ra a cigaretta szálankénti adója 4,20 forintról nőtt 4,95 forintra, a vágott dohányé 32 százalékról 33 százalékra. Majd több termék esetében megszüntették vagy korlátozták az általános forgalmi adó levonhatóságát, például az irodaként szolgáló lakások felújításakor a telefonszámlák esetében. 2004-ben egyebek között az egészségügyi járulék emelkedett 3 százalékról 4 százalékra, és megszűnt a befektetésiadó-hitel. Az áfakulcsok is megváltoztak: megszűnt a 0 százalékos, és 12-ről 15-re nőtt a kedvezményes kulcs. Emelkedett a súlyadó, az örökösödési illeték. Új adónemek születtek, mint a levegő-, a víz- és a talajterhelési díj, az energiaadó, az innovációs járulék. Az idei évre vonatkozó, kedvezőtlen változások közül néhány: a fogyasztási adót felváltotta a regisztrációs díj; nőttek a cégbejegyzéssel, tulajdonszerzéssel, a bírósági eljárásokkal kapcsolatos illetékek. Az osztalékadó 20-ról 25 százalékra emelkedett. Belépett a 4 százalékos vállalkozói járulék stb.

Sok-e vagy méltányolható tehát 3 év alatt 32–33 adóemelés? Összességében hogyan hatottak ezek a változások a lakosságra és a vállalkozásokra, a magyar gazdaságra? „Az ilyen összeállítások csak akkor vehetők figyelembe, ha hozzátesszük, hogy a vizsgált időszakban: emelkedett-e a fizetett közterhek aránya a nemzeti jövedelem (GDP) százalékában; az emelkedéssel együtt milyen tehercsökkentő intézkedések születtek; az adóváltozások között mi volt az európai uniós tagságból fakadó kötelezettség, s mi volt az önkéntes vállalás; s végül az adóváltozások szakmailag indokoltak-e vagy sem” – folytatja Pitti Zoltán. Aki úgy véli, hogy a vizsgált időszakban a GDP arányában számolt adóterhelés nem emelkedett. Ám kétségtelen, hogy a terhelés belső összetétele módosult, azaz a jövedelmet terhelő adók mérséklődtek, miközben a fogyasztás terhelése emelkedett.

Az adóváltozások jelentős része ráadásul az EU-csatlakozásból fakadó kötelezettség – ért egyet Kerekes Anikó, az Adótanácsadók Egyesületének elnök-helyettese, aki idő hiányában mélyebb értékelésre nem vállalkozott, ám megjegyezte: az uniós kényszer miatti változásokat, amelyeket a döntéshozók nem mérlegelhettek, nem nevezné adóemelésnek, „bár tényleg az”. A teljesség igénye nélkül ide tartozik: a nulla áfakulcs megszüntetése, a termékek és szolgáltatások kedvezményesből normál kulcs alá történő átsorolása, a jövedéki adózás alá tartozó termékek adótartalmának (lásd: cigaretta) EU-minimumra emelése, a fejlesztési célú adókedvezmények lehetőségének szűkítése.

Az adócsökkentő intézkedések közül említést érdemel a személyi jövedelemadó sávhatárainak emelése és az adókulcsok csökkentése, a minimálbér adómentessé tétele, az egyszerűsített vállalkozási adó (eva) bevezetése, a társas vállalkozások által fizetett iparűzési adó meghatározott százalékával az adóalap csökkentése, az egészségügyi hozzájárulás (eho) mérséklésének megkezdése, a Sulinet-kedvezmény, a kutatás-fejlesztési tevékenység adókedvezményének növelése és egyéb intézkedések. Ezek a szakértők szerint még akkor is méltányolandók, ha ők maguk egyes konkrét megoldásokkal éppen szakmai szempontból utólag sem tudnak azonosulni.

Ritter Imre, a Treier és Ritter Adótanácsadó ügyvezetője kollégáihoz képest másként közelít: „Az összegyűjtött adóemelések tények, ezzel nem lehet vitatkozni. Ahogy azzal sem, hogy emellett voltak az adót csökkentő intézkedések is, és a kettő lényegében azonos mértékben. A jelenlegi adórendszer fő problémái azonban szerintem nem is ezek. Hanem az eva, ami szerintem a feketegazdaság táptalaja. Hiszen az evásnak, miután a költségszámlákat nem kell gyűjtenie, csak a bevételeit, egyszerűen nem érdeke, hogy bárkitől is számlát kérjen.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kemma.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kemma.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!