Hárman még bujkálnak

A volt Jugoszláviában elkövetett háborús bűnöket vizsgáló hágai Nemzetközi Törvényszéket az ENSZ hozta létre. A bíróság „sztárja” kétségtelenül Slobodan Milosevic korábbi jugoszláv államfő, aki még szerb elnökként az egész délszláv háború kirobbanásáért, a Balkán lángra lobbantásáért a fő felelős. Elfogása és kiadatása a szerb demokratikus erők, elsősorban az azóta meggyilkolt szerb miniszterelnök, Zoran Djindjic érdeme volt. A per azóta elkezdődött, de máris maratoni hosszúságú, hiszen már maga a vádirat több ezer oldalt tesz ki. Milosevic ragaszkodik ahhoz, hogy személyesen vegyen részt a tárgyalásokon, az ügyvédeinek is felmondott, mert maga kívánja ellátni a védelmét. Mindazonáltal Hága hivatalból mégis rendelt ki védőt a bukott jugoszláv diktátor mellé.

Sohasem adja fel magát önként Radovan Karadzic, a háborús bűnökkel gyanúsított volt boszniai szerb elnök – jelentette ki testvére. Luka Karadzic hangoztatta: ha fivére feladná magát, azzal népét és Istent árulná el, aki oly hosszú ideje védi őt ellenségeitől. Luka Karadzic azt állítja, hogy 1998 óta nem is látta a testvérét. Szerinte a volt boszniai szerb elnök nem adott parancsot a népirtásra, egyébként is úgy véli, hogy a muzulmánok harcban estek el, és nem kivégezés áldozatai lettek.

Karadzic és Ratko Mladic, a boszniai szerbek egykori katonai vezetője csaknem tíz éve van szökésben. Hollandia a hágai Nemzetközi Törvényszéken vádat emelt ellenük nyolcezer muzulmán férfinak és kamaszkorú fiúnak az ENSZ holland békefenntartóinak védelme alatt álló kelet-boszniai Srebrenicában 1995-ben történt meggyilkolása miatt. A napokban nyilvánosságra hozott, megdöbbentő képsorok a fiatal muszlim férfiak kivégzéséről megrázta a világ közvéleményét, és ez újfent erkölcsi kötelezettséget ró Belgrádra – hangsúlyozzák Hágában.

Carla del Ponte, a törvényszék főügyésze a napokban reményeinek adott hangot, hogy Karadzicot és Mladicot hamarosan elfogják és kiadják Hágának. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa meghallgatta a törvényszék elnökének, Theodor Meronnak a féléves jelentését. A testület álláspontja szerint botrány, hogy mindkét volt boszniai szerb vezető még mindig szabadlábon lehet. Ebben sokan a szerb hadsereg kezét látják, mert feltételezik, hogy ottani magas rangú vezetők rejtegetik a két háborús bűnöst, illetve segítséget nyújtanak nekik a bujkálásukhoz. Meron kétségének adott hangot, hogy a vádlottak nagy számára való tekintettel – miután közülük csak kevesen ismerik el felelősségüket – a törvényszék a pereket első fokon 2008 végéig lezárhatja. Véleménye szerint sokkal valószínűbbnek látszik határidőként 2009 vége.

A hágai főügyész egyébként derűlátóan nyilatkozott egy horvát háborús bűnössel kapcsolatban. Ante Gotovina tábornok kiadatásán múlhat ugyanis Horvátország csatlakozása az Európai Unióhoz. Jóllehet Zágráb esküszik arra, hogy mindent elkövet a százötven szerb meggyilkolásáért és százötvenezer elűzéséért felelős Gotovina felkutatásáért, Brüsszel és Hága mindeddig vitatta ezt. Véleményük most mintha kedvezőbbre fordult volna. A vád szerint a tábornok 1995-ben követte el a háborús bűncselekményeket, és már csaknem tíz esztendeje bujkál.