Budafok hasában jóféle bor érik

[caption id="" align="alignleft" width="133"] A nem használt pincerendszerekben ma pezsgő és bor helyett gomba érik
[/caption]Budafok neve hallatán a fővárosi polgárnak a mélyben lapuló pincék, az itt érlelődő bor és pezsgő, esetleg az alagutakban termesztett csiperkegomba ugrik be. Azt már kevesebben tudják, hogy alig százötven esztendővel ezelőtt még óriási szőlőültetvények húzódtak erre. Budafok környékét a török kiűzése után Savoyai Jenő vásárolta meg. Az általa alapított, Promontor névre hallgató falu az 1736–41 között dúló pestisjárvány alatt szinte elnéptelenedett. A település Mária Terézia uralkodása alatt kezdett új életet. Az 1750-es években Rajna vidéki, trieri és mainzi német telepesek érkeztek ide, akik hatalmasra növelték a szőlőtermesztést. Mivel a termelt bornak hely kellett, nekifogtak az ötven esztendeje létező kőbányászat kiterjesztésének. Egyre-másra létesültek a pincék és óriás járatok, így rövid időn belül 30 kilométeres labirintus keletkezett a föld alatt.

Egy 1859-ben nyomott könyv tanúsága szerint akkortájt 50-55 ezer akó bort tároltak itt. Mivel egy akó nagyjából 54 liternek felel meg, könnyedén kiszámolható: közel hárommillió liter nedűt tudtak pihentetni a pincékben.
E gazdag és a tulajdonosoknak sok pénzt hozó növénykultúrának az 1880-as évek filoxérajárványa vetett véget. Ám a boripar megmaradt, mi több, tovább fejlődött az 1882-ben alapított Törley és a híres Francia pezsgőgyárral. A szeszipar első írásos emléke egyébként 1716-ból való. A pincék felett húzódó vastag sziklatakaró miatt a borpincékben a levegő hőmérséklete 12–14 Celsius-fok körül mozog. A ma itt üzemelő pincegazdaságok együttvéve több mint százmillió literes befogadóképességel rendelkeznek. Itt található többek közt a világon jelenleg legnagyobb, 1022 hektoliteres, tölthető óriás hordó is. A gigász a Hungarovin Rt. Nagytétényi út 40. alól nyíló Leanderes nevű pincéjében áll. A fadongájú üresen 18 tonna, hossza hat-, átmérője 5,8 méter. Díszítését idősebb Szabó István Kossuth-díjas faragóművész készítette. A XXII. kerület másik büszkesége a György Villa. Ez a nagyszerűen rendbe tett ház csodálatos parkjával és muzeális nedűivel csalogatja vendégeit.

Budafok-Tétény 1987-ben kapta meg a „Szőlő és Bor Városa” kitüntető nemzetközi oklevelet. Az évente megrendezett Budafoki Pezsgő- és Borfesztivál nemzetközileg ismert, rangos eseménnyé nőtte ki magát az évek folyamán. Az nyárutói rendezvényre látogatók megkóstolhatják a különböző tájegységek borait, különlegességeit, a pincék specialitásait. Az itt működő üzemek közül mindenképp érdemes kiemelni a Lics pincészetet. A család fiatalabb generációja hosszas és kitartó munkával állította helyre a birtokukba került romos járatokat. Egyik különlegességük a világon egyedülálló, cementhordókban történő érlelés. A szakemberek szerint ezzel az első hallásra furcsa eljárással kiváló bort lehet előállítani. Természetesen Budafok a jövő borászatáért is sokat tesz. Így itt áll az 1901-ben a Kossuth utca 83–84. alatt alapított Magyar Királyi Állami Pincemesteri Tanfolyam utódja, a Soós István Borászati Középiskola. A tanintézmény házipincéje ugyancsak sokféle látnivalót rejt. Aki erre jár, s ideje engedi, mindenképpen tekintse meg a sziklapaplan alatt pihenő óriás hordókat.

A nem használt pincerendszerekben ma pezsgő és bor helyett gomba érik

Az ország legnagyobb pezsgőgyára 1882-ben nyitotta meg kapuit Budafokon. Egy esztendőre rá épült föl Keglevich István konyakgyára. Az első világháború előtt háromszáz kereskedelmi pincészet működött itt. Jelentős volt a borászati melléktermékeket feldolgozó ipar is. A Duna közelsége miatt számos alagút kijárata a folyamra nyílt. Az itt kikötő hajók a szerb és román királyságba, Bécsbe, illetve Bulgáriába hordták a jóféle hazai vöröset, fehéret és a híres pezsgőt. De örömmel iszogatták a magyar bort az orosz birodalom számos városában is. Egyéb helyek mellett innen is hordták Észak- és Dél-Amerikába a tokajit, valamint egyéb hegyaljai borainkat.

A második világháborút követően a Budafoki Állami Pincegazdaság, majd 1949-től a Borforgalmi Vállalat vette át a pincék és a hordók felett az uralmat. A céget egy évtized alatt többször átszervezték, míg végül huszonöt esztendővel ezelőtt a Hungarovin és a Promontorvin lépett a helyére. Ugyan a bor- és pezsgőipar ma is jelentős, ám korántsem foglal el akkora helyet, mint tíz éve. Mára számos járatot kiürítettek. Itt jelenleg nagybani gombatermesztés folyik. A száraz katakombákban pihenő zsákokon tonnaszám érik az ízletes csiperke- és a sárga rókagomba. A kalapos növények feldolgozása is helyben történik. Számos apró, de modern befőző és konzervgyár is működik errefelé. De akad Budafokon majonézgyártó üzem is.

a tokajit, valamint egyéb hegyaljai borainkat.

A második világháborút követően a Budafoki Állami Pincegazdaság, majd 1949-től a Borforgalmi Vállalat vette át a pincék és a hordók felett az uralmat. A céget egy évtized alatt többször átszervezték, míg végül huszonöt esztendővel ezelőtt a Hungarovin és a Promontorvin lépett a helyére.

Ugyan a bor- és pezsgőipar ma is jelentős, ám korántsem foglal el akkora helyet, mint tíz éve. Mára számos járatot kiürítettek. Itt jelenleg nagybani gombatermesztés folyik. A száraz katakombákban pihenő zsákokon tonnaszám érik az ízletes csiperke- és a sárga rókagomba.

A kalapos növények feldolgozása is helyben történik. Számos apró, de modern befőző és konzervgyár is működik errefelé. De akad Budafokon majonézgyártó üzem is. A nem használt pincerendszerekben ma pezsgő és bor helyett gomba érik -->