2005.05.20. 00:00
VILÁGSZERTE ERŐSÖDÖTT AZ ISZLÁM
A szélsőséges nézeteket valló muzulmánoknak már több új nemzedéke nőtt fel Európában. Érintetlenül hagyta őket a vallási türelem, a többféle kultúra közös ápolásának eszménye.
[caption id="" align="alignleft" width="299"]
Minden hívőnek legalább egyszer el kell zarándokolnia Mekkába. Imádkozás közben háromszor kell körüljárniuk a Kábát, a szent Fekete Követ. A zarándoklat, amelyen milliók vesznek részt, évről évre sok halálos áldozatot követel.
[/caption]A huszadik században látványosan megerősödött az iszlám, s térnyerése összekapcsolódott az erőszakkal. Az amerikai ikertornyok ellen végrehajtott merényletek ráirányították a figyelmet a muszlimokra. Földrészünkön is, főként Nagy-Britanniában és Franciaországban ma már sok milliós iszlám közösségek élnek. Németországban az egyik fő veszélyforrás éppen a vallási alapon álló terrorizmus. Az iszlám szervezetek tagjainak és híveinek száma megközelíti a harminckétezret, jelenleg százhetven nyomozás folyik olyan ügyekben, amelyek hátterét az iszlám erőszak képezi. A muszlimok sikertelen európai beilleszkedésének jele, hogy gyerekeiket sokan külön iskolába járatják. A lányokat akaratuk ellenére adják férjhez – még kiskorúként. Ám ez utóbbi jó üzlet is, mert a török, arab férj így családtagként juthat be Nyugat-Európába.
Napjaink történéseinek forrását a több mint 25 évvel ezelőtti eseményekben kell keresnünk. Az Iránba 1979-ben száműzetéséből visszatérő ajatollah iszlám forradalmat hirdetett. Khomeini vallási fanatizmusa futótűzként terjedt a térségben, arra ösztönözve a szélsőséges nézetek követőit, hogy „tartóztassák fel a nyugati, világi kultúrát”. Az afgán mudzsáhidek támogatására Iszlám Megmentési Front alakult a nyolcvanas években, és megerősödött az a törekvés, hogy vallási államokká alakuljanak át a muzulmánok lakta országok. Jelenleg Üzbegisztánban vagyunk tanúi ilyen kísérletnek. A néhány nappal ezelőtti zavargások kirobbantói közölték, hogy iszlám állam létrehozását tervezik. A kormányhadsereg azonban tegnap ellenőrzése alá vonta az események gócpontját, Kara-Szu városát. A katonák őrizetbe vették a lázadók vezetőjét, Bahtijor Rahimovot és tanácsadóit, akik az iszlám törvénykezés bevezetését tervezték. A múlt héten Andizsánban vérbe fojtottak egy tüntetést, amelyben az üzbég kormány közlése szerint 169-en haltak meg. Emberjogi aktivisták állítása szerint viszont több mint 750 volt a halálos áldozatok száma.
Híres könyvében Samuel Huntington harvardi politológus úgy fogalmazott, hogy a 21. század nagy konfliktusait az eltérő kultúrák összeütközése jellemzi. Most a nyugati világ és az iszlám került élesen szembe egymással. Nyolc kultúrkört különböztet meg a tudós szerző, s ezek közül most az iszlám körül gyűlnek a kérdőjelek. Maga Bin Laden úgy fogalmazott egyik videoüzenetében, hogy „vallásháború” folyik, ám inkább mégis két értékrend áll egymással szemben. Több mint ötven kormányban elválaszthatatlan egymástól a világi és a vallási hatalom. Az állam és az egyház szétválasztása, a többpárti demokrácia, a piacgazdaság és a jogállamiság az 1,3 milliárd lelket számláló iszlám kultúrkörben a „gonosszal”, az „istentelenséggel” egyenértékű. Huntington szerint az egyistenhívő vallások közül az iszlám a legtürelmetlenebb. Bár a muzulmán országok elutasítják a terrorizmust, feltűnő, hogy igen sok terrorista kerül ki az iszlám „őshazájából”, Szaúd-Arábiából.
Az értékrendek különbözősége összebékíthetetlen – mondja a harvardi tanár. A Nyugat akkor jár el helyesen, ha segíti a politikai és gazdasági felzárkózást. Jól felfogott érdekünk tehát, hogy hozzájáruljunk a nyomor és a tudatlanság mérsékléséhez, illetve felszámolásához, de nem mondhatunk le annak a nyugati kultúrának a védelmezéséről, amelynek a szélsőségesek hadat üzentek.
A tudósból a Kegyes Isten szolgája lett
Germanus Gyula (1884–1979) Indiában, a delhi nagymecsetben tért át 1931-ben muszlim hitre, és került még közelebb a keleti lélekhez. Így írt erről Allah Akbar! című könyvében:„Mohamedán lettem. Beléptem azok közé, akik Allah útján harcolnak. Erről az útról nincs visszatérés. Aki muszlim, és hitét megtagadja, az kivonja magát az iszlám vallásjogának védelme alól, és szabad préda bárki számára. Agyonüthetik, elüldözhetik és meggyalázhatják, hiszen mindezt a testi és lelki halált saját maga hajtotta végre magán azáltal, hogy kilépett egy vallásjogi társadalmi rendszer életközösségéből. Hiába lép vissza más vallás kötelékébe, az a védelem, amelyben az iszlám azokat a felekezeteket részesíti, nem terjeszthető ki őrá. Az iszlám hatalmas tábor, amelynek ereje egyöntetű zárt szellemében van, és ezért nem tűrhet különvéleményt vagy engedékenyebb, szabadelvűbb felfogást egyedei számára. Ezzel nekem számolnom kellett, ezt a súlyos terhet magamra kellett vállalnom.”
Mecsetbeli beszéde után ő is tagjává vált „ennek a fegyelmezett tábornak, amelyben mindenki testvér és mindenki egyforma”. Muszlim neve Abdul-Karim, a „Kegyes Isten szolgája” lett.
Tíz parancsolat helyett öt pilléren nyugszik
Ahogy a kereszténység alapja a tízparancsolat, úgy az iszlám öt pilléren nyugszik.1. Siháda, azaz hiteskü. Minden muszlim az esküjében kitart abban, hogy nincs más isten, Allah és Mohamed az ő prófétája.
2. Szálát, azaz ima. A hívek kötelessége a napi öt ima, amellyel állandó kapcsolat teremtődik köztük és isten között.
3. Zakat, azaz anyagi hozzájárulás. Minden muszlim jövedelmének 2,5 százalékát be kell fizetni egy alapba.
4. Ramadan, azaz böjt. A hívők az erre kijelölt időszakban, Ramadan havában a teljes holdhónap ideje alatt napkeltétől napnyugtáig böjtölni kötelesek. A hívő a böjt ideje alatt nem ehet, nem ihat, nem dohányozhat és szexuális életet sem élhet.
5. Hadzs, azaz zarándoklat. Minden hívőnek törekednie kell arra, hogy egy életben legalább egyszer, ha arra mód és lehetőség nyílik, eljusson Mekkába, az egyistenhit kiindulásának színhelyére.
„Mohamedán lettem. Beléptem azok közé, akik Allah útján harcolnak. Erről az útról nincs visszatérés. Aki muszlim, és hitét megtagadja, az kivonja magát az iszlám vallásjogának védelme alól, és szabad préda bárki számára. Agyonüthetik, elüldözhetik és meggyalázhatják, hiszen mindezt a testi és lelki halált saját maga hajtotta végre magán azáltal, hogy kilépett egy vallásjogi társadalmi rendszer életközösségéből. Hiába lép vissza más vallás kötelékébe, az a védelem, amelyben az iszlám azokat a felekezeteket részesíti, nem terjeszthető ki őrá. Az iszlám hatalmas tábor, amelynek ereje egyöntetű zárt szellemében van, és ezért nem tűrhet különvéleményt vagy engedékenyebb, szabadelvűbb felfogást egyedei számára. Ezzel nekem számolnom kellett, ezt a súlyos terhet magamra kellett vállalnom.”
Mecsetbeli beszéde után ő is tagjává vált „ennek a fegyelmezett tábornak, amelyben mindenki testvér és mindenki egyforma”. Muszlim neve Abdul-Karim, a „Kegyes Isten szolgája” lett. Tíz parancsolat helyett öt pilléren nyugszik Ahogy a kereszténység alapja a tízparancsolat, úgy az iszlám öt pilléren nyugszik.
1. Siháda, azaz hiteskü. Minden muszlim az esküjében kitart abban, hogy nincs más isten, Allah és Mohamed az ő prófétája.
2. Szálát, azaz ima. A hívek kötelessége a napi öt ima, amellyel állandó kapcsolat teremtődik köztük és isten között.
3. Zakat, azaz anyagi hozzájárulás. Minden muszlim jövedelmének 2,5 százalékát be kell fizetni egy alapba.
4. Ramadan, azaz böjt. A hívők az erre kijelölt időszakban, Ramadan havában a teljes holdhónap ideje alatt napkeltétől napnyugtáig böjtölni kötelesek. A hívő a böjt ideje alatt nem ehet, nem ihat, nem dohányozhat és szexuális életet sem élhet.
5. Hadzs, azaz zarándoklat. Minden hívőnek törekednie kell arra, hogy egy életben legalább egyszer, ha arra mód és lehetőség nyílik, eljusson Mekkába, az egyistenhit kiindulásának színhelyére. Minden hívőnek legalább egyszer el kell zarándokolnia Mekkába. Imádkozás közben háromszor kell körüljárniuk a Kábát, a szent Fekete Követ. A zarándoklat, amelyen milliók vesznek részt, évről évre sok halálos áldozatot követel. -->
