Jogunk van butának lenni

– Az EU-csatlakozás miatt a szilárd hulladék korábbi kezelési módszereit el kell felejtenünk – véli dr. Gémesi György, Gödöllő polgármestere. A mi városunk tavaly februárban került szóba – mondta lapunknak.
Ismeretes, hogy nagy port kavart a lakossági tiltakozásoktól tarkított Pest megyén körbehordozott hatalmas, százhat település szemetét befogadó hulladéklerakó terve. Kosdon kezdődött a Naszály hegy közelében, ahová a csodálatos fekvésű település lakosai nem engedték be a lerakót. Mozgalmuk mögé az Ökoszociális Mozgalom állt.
Mivel a lerakó építése például a földmunkák miatt nagy üzletnek számít, egyfajta piaci harc elemei is beszűrödtek a folyamatba. Ennek egyik alaptézise volt, hogy új lerakót építeni nagyobb üzlet, mint egy régit bővíteni. Az ellenérdekelt felek végig megkérdőjelezték egymás szakmai hitelét és függetlenségét. A zöldek végig azt hangoztatták, hogy nem új lerakót kell építeni, hanem egy meglévőt kell kibővíteni.
– Ekkor került szóba az önkormányzatunk tulajdonában álló, Kerepes közigazgatási területén fekvő telep – mondta a Reggelnek Gémesi.
– Az Európai Unió támogatása a költségek felét fedezi, negyven százalékkal járul hozzá a magyar állam, tíz százalék a társulási önerő. Jelenleg két közbeszerzési eljárás zajlik. A határidők igen feszesek. Június elején már aláírt szerződéseket kell felmutatni Brüsszelnek. Az ütemterv szerint az év végén teszik közzé az építési tendert, míg a munkák jövő év elején kezdődnek. A próbaüzem 2007-ben indul – mondta a polgármester.
Illés Zoltán, a vegyészmérnök és biológus végzettségű országgyűlési képviselő a Reggelnek azt mondta:
– Akkor és csakis akkor vagyok hajlandó elfogadni az új helyszínt, ha bevezetik a szelektív hulladékgyűjtést, és a 6,5 milliárdból megkezdik a már betelt lerakók rekultivációját.
A korábbi területeken megálmodott lerakó környezetvédelmi, természetvédelmi és helyi mezőgazdasági érdekeket sértett. Helyeslem, hogy meglévő lerakót bővítenek, de kiemelem, hogy az EU hulladékgazdálkodással kapcsolatos fontossági listáján a szemét mennyiségének csökkenetése az első feladat. A második a szelektív gyűjtés szorgalmazása, a harmadik az újrahasznosítás, a negyedik a fizikai-kémiai megsemmisítés, az ötödik az égetés. Égetni akkor lehet, ha abból hő- vagy villamosenergia keletkezik. A hulladéklerakást az Európai Unió nem támogatja, mert azzal nincs megoldva a hulladék eltüntetése.
– Miért ad rá 6,5 milliárdot Brüsszel, ha nem támogatja a lerakást? – kérdeztük.
– Azért, mert az unió úgy gondolja, hogy a tagállaomoknak joguk van butának lenni. Vagyis csak irányelveket fogalmaz meg nekünk. Ha Magyarország nem költ szelektív hulladékgyűjtésre, a hulladék mennyiségének csökkentését nem ösztönzi, ha nem rekultiválja meglévő lerakóit, csak lerakja a fogyasztói társadalom hordalékát, akkor saját középtávú környezetvédelmi érdekeit sérti meg.
Másrészt egy idő után már egy fillért sem kap az EU-s alapokból, mert Brüsszel számára teljesen világos lesz, hogy nálunk remény sincs az európai módon felfogott hulladékgazdálkodásra – mondta a Reggelnek Illés Zoltán.

Izing A.–Lázin M. A. -->