2005.05.12. 19:50
Intimitás, süti és sakk az Angelikában
Évszázadok találkoznak az Angelika kávéházban. A dunai hajósok még kocsmaként ismerték elődjét az 1720-as években.
[caption id="" align="alignleft" width="301"] Bakáts: az Angelikában van barokk, tradíció, szocializmus és modernitás
[/caption]1973-tól működik a Batthyány téren, a Szent Anna-templom mellett. Írók, művészek, híres emberek látogatják. Bakáts Tibor Settenkedő is. Hogy miért éppen az Angelika kávéházat látogatja Bakáts? Szerencsés véletlenre hivatkozik.
– A kilencvenes évek elején az egyik művész barátommal találkoztunk itt. Egyikünk se tudott közelebbi helyet kitalálni, úgyhogy beültünk az Angelikába.
A pincérek is felismerik a Megasztár zsűrijének filmkritikusát. Bakáts szerint az Angelikában az a jó, hogy keveredik benne a barokk, a tradíció, a szocializmus és a modernitás. Szereti a belső tereit, ahol intimitást talál. – Van benne egy kevés szomorúság, ami a magyar kávéházakat jellemzi. Ez jó! A kávéház az illúziókról és elvesztésükről egyszerre szól. Itt ez is megérint – mondja. Bakáts felidézi rossz emlékét volt törzshelyéről, ahol nem hagyták sakkozni. Az Angelika azonban nem üzemszerűen működik. A vendéget itt nem zaklatják, nem akarják újabb és újabb rendelésekre biztatni. Hanem magára hagyják.
Bakáts azokat a kávéházakat szereti, ahol rátalál az épp elhagyott otthon emlékeire. A kávéfőzés minősége szintén szempont számára. Elmondta, kedvére valók a létező szocializmus kedvelt sütijei. A dobostorta, a sarokház, a rigójancsi. Utóbbit feltétlenül a Reggel olvasóinak figyelmébe ajánlja az Angelikában.