Három évtizede bűvöljük a kockát

[caption id="" align="aligncenter" width="300"] Rubik Ernő találmányát a New York-i Modern Művészetek Múzeuma is a gyűjteményébe fogadta. A kocka üzleti jelentőségét ugyanakkor a távol-keleti hamisítók is túl gyorsan felfedezték.
[/caption]Éppen három évtizede annak, hogy a budapesti Iparművészeti Főiskola tanársegéde, ifjabb Rubik Ernő bejelentette a szabadalmi hivatalnál zseniális művét, a bűvös kockát. A kor szakemberei nehezen ismerték fel a találmány jelentőségét. Ennek is tulajdonítható, hogy a bürokrácia két évig tanulmányozta a szabadalmaztatási dokumentumokat, így a kockák csak ezt követően kerülhettek a boltok polcaira. A felfedezés előzményéhez tartozik, hogy más nagy találmányokhoz hasonlóan ez is „véletlenül” született.

Rubik Ernő térbeli szerkezeti problémák megoldása közben próbálta az elforgatható kockákat egymáshoz illeszteni. A feltaláló saját bevallása szerint csak a végleges formai kidolgozás után ismerte fel, hogy a kocka nemcsak elvileg alkalmas térbeli mozgások szemléltetésére, hanem játékként is értékesíthető. Arra még legmerészebb álmaiban sem gondolt, hogy logikai játék ekkora sikert arathat. 1980-ig csak Magyarországon legalább egymillió darabot adtak el. Az országot valóságos kockaőrület szállta meg, akkoriban a családok esti programjából nem is hiányozhatott a játék.

A terjesztés révén a találmány hamarosan a világot is meghódította, számos országban pedig az év játéka díjat is elnyerte. Sőt a találmányt 1981-ben a New York-i Modern Művészetek Múzeuma beválasztotta a világ legrangosabb iparművészeti tárgyait felsorakoztató gyűjteményébe. Sajnos a játékban rejlő anyagi lehetőségeket már egyáltalán nem ismerte fel a tervgazdaságra épülő rendszer, így a kockából származó igazi profitot Magyarország helyett mások zsebelték be. A legdurvább számítások szerint is több milliárd dollár igazi haszon úszott ki a kezünkből.

A nyolcvanas évektől tudósok kezdték elemezni a bűvöskocka-forgatás elméletét és gyakorlatát, könyvek tucatjait írták róla, rajongói klubokat hoztak létre, a megszállott játékosok világbajnokságokat rendeztek. A kockaőrület főleg az Egyesült Államokban hatalmasodott el, ahol 1980 óta százmillió darabot adtak el a zseniális játékszerből. A szabadalom egyébként 1983 óta Tom Kremer üzletemberé, és övé a www.rubiks.com weboldal is. Manapság a logikai játék már nem csak fizikai valójában létezik, megszületett digitális változata is. Ez matematikai szempontból állítólag túlszárnyalja az eredetit. Három amerikai programozó kidolgozott egy 400 kilobyte teljesítményű számítógépes programot, amelyik négydimenzióssá változtatta az eredeti bűvös kockát. Ennél a variációs lehetőségek már csak 121 jegyű számmal fejezhetők ki, szemben az eredeti kocka 20 számjegyű kombinációs lehetőségeivel.

Rekordokat döntő

Matematikusok kiszámították, hogy a 26 darab hatszínű kis kocka forgatásával több mint 43 trillió kombinációt lehet előállítani. Ha másodpercenként egy forgatással számolunk, akkor az összes változatot 1,4 milliárd év alatt tudnánk előállítani. Ez nem kevesebb, mint a Föld korának tizedrésze! Az első Rubik-kocka-világbajnok, a 16 éves, vietnami származású amerikai Minh Thai 1982-ben 22,95 másodperc alatt oldotta meg a kocka színeinek kirakását. A legutóbbi világrekord 16,5 másodpercre zsugorodott.

A száz leggazdagabb magyar egyike lett

A zseniális feltaláló szerényen állítja: alkotókészsége meg sem közelíti neves repülőgép-tervező édesapjáét, idősebb Rubik Ernőét, világhírben és üzleti sikerben viszont biztosan túlszárnyalta. A leggazdagabb magyarok ranglistáján a 93. helyet foglalja el körülbelül 3 milliárd forintra becsült vagyonával.

A feltaláló 1983-ban létrehozta és azóta irányítja a játékokat és bútorokat tervező Rubik Stúdiót.

A zseni Rubik Ernő egy magányos farkas

Bár Rubik Ernő soha nem volt nagy közéleti ember, az utóbbi években még jobban visszavonult. Barátai „magányos farkas” jelzővel illetik. A nyilvánosságot feltűnően kerülő Rubik lapunk kérdéseit is elhárította. Amúgy a feltaláló négy-öt évenként egy alkalommal ad interjút. Tavaly, a hatvanadik születésnapja alkalmából tartott ünnepségen úgy fogalmazott: élete legnagyobb sikerének azt tartja, hogy a bűvös kocka révén elérte, amit akart, vagyis azzal foglalkozhat, amivel szeret.

A játékból eddig a világon több száz millió darabot adtak el, de jelenleg is legalább 3-400 ezer kocka talál gazdára évente. Matula Judit Rekordokat döntő Matematikusok kiszámították, hogy a 26 darab hatszínű kis kocka forgatásával több mint 43 trillió kombinációt lehet előállítani. Ha másodpercenként egy forgatással számolunk, akkor az összes változatot 1,4 milliárd év alatt tudnánk előállítani. Ez nem kevesebb, mint a Föld korának tizedrésze!

Az első Rubik-kocka-világbajnok, a 16 éves, vietnami származású amerikai Minh Thai 1982-ben 22,95 másodperc alatt oldotta meg a kocka színeinek kirakását. A legutóbbi világrekord 16,5 másodpercre zsugorodott. A száz leggazdagabb magyar egyike lett A zseniális feltaláló szerényen állítja: alkotókészsége meg sem közelíti neves repülőgép-tervező édesapjáét, idősebb Rubik Ernőét, világhírben és üzleti sikerben viszont biztosan túlszárnyalta.

A leggazdagabb magyarok ranglistáján a 93. helyet foglalja el körülbelül 3 milliárd forintra becsült vagyonával.

A feltaláló 1983-ban létrehozta és azóta irányítja a játékokat és bútorokat tervező Rubik Stúdiót. A zseni Rubik Ernő egy magányos farkas

Bár Rubik Ernő soha nem volt nagy közéleti ember, az utóbbi években még jobban visszavonult. Barátai „magányos farkas” jelzővel illetik. A nyilvánosságot feltűnően kerülő Rubik lapunk kérdéseit is elhárította. Amúgy a feltaláló négy-öt évenként egy alkalommal ad interjút. Tavaly, a hatvanadik születésnapja alkalmából tartott ünnepségen úgy fogalmazott: élete legnagyobb sikerének azt tartja, hogy

a bűvös kocka révén elérte, amit akart, vagyis azzal foglalkozhat, amivel szeret. Rubik Ernő találmányát a New York-i Modern Művészetek Múzeuma is a gyűjteményébe fogadta. A kocka üzleti jelentőségét ugyanakkor a távol-keleti hamisítók is túl gyorsan felfedezték. -->