2005.05.31. 00:00
Guggolva is kibírjuk: annyira nincs is meleg
Nyugodtan megállapíthatjuk, hogy ezen a világon semmi sincs jól. Hiába mondatja ki egyik szereplőjével Candide című regényében Voltaire, a nagy francia filozófus, hogy ez minden világok legjobbika, a nyilatkozó alighanem tévedett ebben.
Marha nagy meleg van ugyanis.
Nincs két hete, hogy ezeken a hasábokon arról panaszkodtam
– vidéki lévén –, milyen csúnya dolog mindig a pestiek szemszögéből figyelni az időjárást, ők nem szeretik az esőt, a parasztemberek meg nagyon, mert a létük függ tőle. Esett az eső. Hadd essen – írtam akkor.
Egységfrontba tömörült viszont immár városi és vidéki egyaránt. Merthogy izzadunk, mint a sörösló, mindannyian. Különböző szeméttelepek gyulladnak fel, emberek kapnak infarktust a melegtől, strandra megy, aki teheti. Bár korai még a szabadsághoz, a meteorológusok meg árgus szemekkel figyelik, hogy megdőlnek-e a rekordok. Megdőlnek. Így május vége felé ez elég érdekes, apám viszont azt mondta, és ez is csak azt bizonyítja, milyen másként látjuk a világot: „Nagyon egészséges ez a jó kis meleg!”
Egy nagy magyar írótól olvastam, hogy aki Magyarországon kibírja az életet, az az egész világon bárhol, már guggolva is meglesz. Kibírjuk.
Annyira nincs is meleg.
