Előzősávban az unió új tagországai

Összesen tíz ország nyerte el felvételét az európai gazdasági térségbe, amely ezáltal jócskán gyarapodott. Ugyanakkor a mindennapokban alig érződnek a változások – írja a Die Presse. Akik például nem a határok közvetlen közelében élnek, és nem tudták már az első pillanatokban megtapasztalni, hogy eltűntek a vámosok, szinte nem is érzik a nagy változásokat.

Szlovákiában attól tartottak, hogy megugranak az élelmiszerárak. Ezzel szemben inkább a mérséklődés volt tapasztalható, egyedül a tejiparban váltak valóra az előrejelzések. Szlovákia egyébként jó példa a bővítés sikerére, hiszen többéves hátránnyal rajtolt – a tárgyalások ugyanis csak 2000-ben kezdődtek el –, de a külföldi beruházók szemében máris az EU éltanulójává vált. A valóságos robbanásszerű beruházási hullám következtében Szlovákia Európa nagy autógyárává vált.

Az örömünnepet Magyarországon a megelégedettség, majd a csalódottság érzése váltotta föl. A belépés előtt a lakosság kétharmada tartotta jó dolognak az Európai Uniót. Ez az arány őszre már negyvenkilenc százalékra esett vissza. Gyimesi Tibor szociológus szerint a kezdeti EU-imádatot főként az érzelmi azonosságtudattal és a „visszatérés Európába” jelszavával lehet magyarázni. Belejátszottak ebbe azok a felületes benyomások is, amelyeket a korábbi uniós országokba látogató magyar turisták szereztek. „A magyarok nem azért voltak oda az EU-ért, mert ismerték, hanem mert akarták” – mondja a szociológus.

Mára már jóval árnyaltabb a kép. Az ország magas ipari és gazdasági növekedést, ugyanakkor viszonylag alacsony munkanélküliséget mondhat a magáénak. A külföldi beruházások az előző évhez képest hárommilliárd euróval, csaknem hétszázötvenmilliárd forinttal gyarapodtak. Ugyanakkor túlságosan magas a kettős ráfizetés (az államháztartási és a fizetési mérleg hiánya). A leküzdésükért folytatott harc eddig eredménytelen volt, ezért kellett Draskovics Tibor pénzügyminiszternek vennie a kalapját.