2005.04.06. 07:54
Veszélyben a helyi vagyon
Idén több központi pénzt kapnak működésükhöz az önkormányzatok. Többségüknek mégis komoly nehézségei lesznek. Ez vagyonfeléléssel és kényszerű megtakarításokkal járhat.
Ismételt elbocsátásoktól, a közintézmények szolgáltatásainak romlásától tartanak sok önkormányzatban. Idén 15 milliárd forinttal több pénzt kapnak ugyan, de a gyarapodó kötelező feladatokkal nem tart lépést a központi hozzájárulás. Idén is súlyos gondot okoz, hogy a kötelező béremelést nem téríti meg teljes egészében az állam. A központi költségvetés legnagyobb hányadban az egészségügyi, oktatási és más intézmények működéséhez ad pénzt.
Az így kapott összeg és a saját bevételek aránya közti nagymérvű különbségek oka például az eltérő mértékű szociális és oktatási feladat, a nem azonos számú ellátás. Eltéréshez vezet az szja helyben maradó 10 százalékának összege szegényebb és gazdagabb vidéken. Tatabányán a teljes központi pénz összes bevételük kevesebb, mint harmada. A gazdálkodást befolyásolja a helyi iparűzési adóból származó bevétel. Budapest 399 milliárdjából 71 milliárddal, Szeged 68 milliárdjából viszont csak 5,1 milliárddal részesedik. Nyíregyháza alacsony saját bevételeiben elenyésző részük van a nagyobb cégek iparűzési adóinak, mert az eddig idetelepült vállalkozások mentessége még nem telt le.
A kívülről érkezett támogatások részaránya sok helyütt ráadásul csalóka: például Szeged 32 milliárdos fejlesztési keretében ötmilliárd EU-segítség. Az önkormányzatok az elmúlt években többek között ingatlanok eladásával igyekeztek javítani helyzetükön, lassan azonban elfogy az értékesíthető vagyon. Több nagyvárosban az elkölthető pénz zöme működésre megy el: Pécsett 80, Tatabányán 90, Nyíregyházán 65, Szegeden 53, Budapesten 55 százalék.
Sok önkormányzat fejlesztésre és működésre egyaránt vesz fel hitelt. A legtöbbet Budapest, idén 48 milliárdot, Pécs összbevételé-nek közel kilenc százaléka kölcsön. Nyíregyháza majd 2,5, Tatabánya 2,2 milliárddal számol. Szegeden hét százalék az arány.
Aránytalan gázdrágulás
A bevételeinek zömét felélő Tatabányán is gond az energia aránytalan drágulása. Az intézményeké 25, a lakosságé három százalék, mert az előbbi körben elmaradt a kiegyenlítés – mutat rá Bencsik László polgármester.Pályáznak, amire tudnak
A fejlesztésre fordítható pénz nő, EU-keretből, pályázattal. Gyakran azt fejlesztik, amire pályázhatnak, nem pedig amire szükség lenne – így a települési önkormányzati szövetség főtitkára, Zongor Gábor.
a lakosságé három százalék, mert az előbbi körben elmaradt a kiegyenlítés – mutat rá Bencsik László polgármester. Pályáznak, amire tudnak A fejlesztésre fordítható pénz nő, EU-keretből, pályázattal. Gyakran azt fejlesztik, amire pályázhatnak, nem pedig amire szükség lenne – így a települési önkormányzati szövetség főtitkára, Zongor Gábor. -->