Titkos boncolások: nyílt titok?

[caption id="" align="alignleft" width="320"] Egyetemi hallgatók emberi szervet preparálnak. A kép illusztráció. Az alsó sorban a norvég televízió honlapján látható felvételek sorakoznak.
[/caption]A képek szerint a hallgatók a kollégiumi szobákban kicsomagolják a boncteremből elhozott testrészeket. A megyei lap értesülése szerint menesztették az anatómiai intézet vezetőjét.

– Ezt a „szolgáltatást” szinte mindenki igénybe veszi, mert a diák fél a vizsgától, de törvényes lehetősége nincs arra, hogy a boncteremben „különórán” gyakoroljon – mondta neve elhallgatását kérve a debreceni orvostudományi egyetem egy végzett hallgatója. – Ha ebből ügy lesz, az csak a hallgatóknak rossz, mert félő, hogy megszűnik ez a lehetőség. A diákok természetesen tisztában vannak azzal, hogy nem szabályos, amit tesznek, de csak a vizsga sikere érdekel mindenkit – mondta. – Az is igaz, hogy vannak diákok, akik lógnak a hivatalos óráról, ezért próbálnak aztán más módon felkészülni. Közülük többen óráról csempészik ki valahogy
a szerveket, nem veszik ehhez igénybe a boncmester segítségét – vélekedett az egykori orvostanhallgató. Róla azt is megtudtuk, az illegális gyakorlás legelterjedtebb módja az éjszakai bonctermi látogatás, pénzért.

A megfelelő körülmények, a boncolt tetemek egészség- és járványügyi szempontból való biztonságának szavatolása, továbbá a dolgozók és az oktatásban részt vevők védelme az intézmény feladata. A tetemek, szervek biztonságossága onnan kikerülve azonban nyilvánvalóan már bizonytalan – tudtuk meg az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat megyei intézetétől. Az egészségügyi, járványügyi kockázat egyébként függ attól is, hogy az elhunyt korábban milyen betegségben szenvedett.

– Semmi értelme kicsempészni a formalinos, csípős szagú szerveket, az pedig senkinek nem jut eszébe, hogy egy tetemre tegye a tankönyvét, amikor egy székre is le lehet tenni – mondta ezzel szemben egy másik hallgató, aki szerint a tévé-felvételt a rosszindulat ihlette. Elismerte, hogy vizsgaidőszakban délutánonként bejártak megnézni a preparátumokat, de azokon nem végzetek műveleteket. A vizsgákhoz erre nincs is szükség – mondta –, mert a hallgatók műtéteknél asszisztálva hosszú évek alatt tanulják meg, hogyan kell operálni.

Az egyetem részletes hivatalos tájékoztatást kedd délutánig nem adott ki. Egy rövid közlemény szerint emberi testmaradványokat és szerveket engedély nélkül kivinni tilos. Az intézmény Orvos- és Egészségtudományi Centrumának vezetése hétfőn az ügyben bizottságot állított föl, ám a vizsgálat lezárultáig nem kívánnak nyilatkozni. Nem hivatalos információk szerint ugyanakkor az egyetemi tanács hétfői ülésén menesztette az anatómiai intézet vezetőjét.

„Oktatók a tanrendi órákon kívüli időpontokban nem lesznek a boncteremben” – rögzíti a szabályozás, ami arra is utal, hogy a hallgatók tanulmányozhatják azokat a tetemeket és preparátumokat, amelyeket a gyakorlatokon használnak. „A hallgatók a tetemeket és a preparátumokat jó állapotban kötelesek megőrizni. A boncteremből preparátumot kivinni tilos” – szól a szabály. A 2004/2005. tanévben az elsőéves medikusok számára a második szemeszterre 90, a másodévesek számára az első szemeszterre 130 anatómiagyakorlat van meghirdetve félévenként Debrecenben.

Hozzátette, hogy míg korábban órán kívüli időben is látogathatták a hallgatók a pécsi egyetem anatómiai intézetének bonctermeit, addig erre már tíz éve nincs lehetőség. – Az intézet 5 bonctermében 34 hallgatói csoportnak heti 4 órai bonctermi gyakorlata van. A csoportok száma várhatóan növekedni fog – mutatott rá a professzor. – Teljesen kizárt, hogy óráról valaki szerveket csempésszen ki, mert a foglalkozás alatt nincs ajtónyitás. Az utolsó hallgató után az oktató becsukja az ajtót, és foglalkozás végén utoljára ő hagyja el a termet – közölte Csernus Valér.

– A preparátumokat szigorúan és rendszeresen leltározzák – jelentette ki. Megjegyezte: a boncmesterek minimálbérért végzik ezt a mind lelkileg, mind fizikailag megterhelő munkát, ezért esetükben valóban nagy a kísértés, hogy ilyen módon egészítsék ki akár kis összegekkel is a fizetésüket. A pécsi egyetemen a debrecenihez hasonló eset nem történt, és remélhetőleg nem is lesz rá példa. Ez egyebek mellett a válogatott személyi állománynak is köszönhető. A szegedi orvosi egyetem anatómiai intézetének vezetője az ügyben nem óhajtott nyilatkozni. Tartózkodott a véleménynyilvánítástól több más kórházi szakember is.

„Oktatók a tanrendi órákon kívüli időpontokban nem lesznek a boncteremben” – rögzíti a szabályozás, ami arra is utal, hogy a hallgatók tanulmányozhatják azokat a tetemeket és preparátumokat, amelyeket a gyakorlatokon használnak. „A hallgatók a tetemeket és a preparátumokat jó állapotban kötelesek megőrizni. A boncteremből preparátumot kivinni tilos” – szól a szabály. A 2004/2005. tanévben az elsőéves medikusok számára a második szemeszterre 90, a másodévesek számára az első szemeszterre 130 anatómiagyakorlat van meghirdetve félévenként Debrecenben. Az orvosi beavatkozásról szóló törvény 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről, XII. fejezet: A halottakkal kapcsolatos rendelkezések. 222. § (1) Orvostudományi egyetemi oktatási célból holttesten orvosi beavatkozást végrehajtani csak akkor szabad, ha az elhunyt ez ellen életében nem tiltakozott. Az elvégzett beavatkozás nem zavarhatja a halál okának megállapítását és a holttest kegyeleti szempontok figyelembevételével történő helyreállítását. (2) Orvostudományi egyetemi anatómiai oktatás céljára átadható azon személy holtteste, aki életében a) ehhez kifejezett beleegyezését adta vagy b) ez ellen nem tiltakozott, továbbá temetésre kötelezett hozzátartozója – amennyiben van ilyen – a halált követően 30 napon belül írásban beleegyezett. (3) Az átadás csak ingyenes lehet. (4) Ha jogszabály másképp nem rendelkezik, az anatómiai oktatás céljára átadott holttestre a kórbonctani vizsgálat alá vont holttestekre vonatkozó szabályokat – beleértve a tevékenység szakmai felügyeletét is – kell alkalmazni. Nem csempésznek a pécsi egyetemen A pécsi orvosi egyetem anatómiai intézetének vezetője határozottan kijelentette: ott nem fordulhatna elő hasonló eset. – Elegendő a gyakorlásra a jelenlegi óraszám anatómiából, ha a hallgatók az órákat jól kihasználják – vélekedett a pécsi orvostudományi egyetem anatómiai intézetének vezetője, Csernus Valér professzor. – Igaz, hogy az anatómiaoktatás nehéz körülmények között, mérsékelt anyagiak mellett zajlik, jellemzően kevés az oktató és sok hallgató, de a nemzetközi követelményeknek ebből a szempontból minden hazai orvosegyetem megfelel – fejtette ki érdeklődésünkre az intézetvezető.

Hozzátette, hogy míg korábban órán kívüli időben is látogathatták a hallgatók a pécsi egyetem anatómiai intézetének bonctermeit, addig erre már tíz éve nincs lehetőség. – Az intézet 5 bonctermében 34 hallgatói csoportnak heti 4 órai bonctermi gyakorlata van. A csoportok száma várhatóan növekedni fog – mutatott rá a professzor. – Teljesen kizárt, hogy óráról valaki szerveket csempésszen ki, mert a foglalkozás alatt nincs ajtónyitás. Az utolsó hallgató után az oktató becsukja az ajtót, és foglalkozás végén utoljára ő hagyja el a termet – közölte Csernus Valér.

– A preparátumokat szigorúan és rendszeresen leltározzák – jelentette ki. Megjegyezte: a boncmesterek minimálbérért végzik ezt a mind lelkileg, mind fizikailag megterhelő munkát, ezért esetükben valóban nagy a kísértés, hogy ilyen módon egészítsék ki akár kis összegekkel is a fizetésüket. A pécsi egyetemen a debrecenihez hasonló eset nem történt, és remélhetőleg nem is lesz rá példa. Ez egyebek mellett a válogatott személyi állománynak is köszönhető. A szegedi orvosi egyetem anatómiai intézetének vezetője az ügyben nem óhajtott nyilatkozni. Tartózkodott a véleménynyilvánítástól több más kórházi szakember is. Egyetemi hallgatók emberi szervet preparálnak. A kép illusztráció. Az alsó sorban a norvég televízió honlapján látható felvételek sorakoznak. -->