Hírek

2005.04.14. 00:00

Savanyúságairól híres település

Vecsésről 1947 májusában három nap alatt ezerötszáz német ajkú lakost telepítettek ki. A faluban a rendszerváltásig alig negyvenen vallották be valódi származásukat.

Lázin Miklós András

[caption id="" align="alignleft" width="281"] Kirtner Éva és kisfia rendszeres sétáik során szívesen keresik föl a díszes Szent István teret
[/caption]Vecsés a Duna pesti, teraszos völgymedencéjének déli részén, a hajdani ősfolyam által összehordott törmelékkúpon helyezkedik el. A nagyközség első lakói mai ismereteink szerint honfoglaló eleink voltak. A régészeti feltárások alapján Vecsés az Árpádok idején már önálló település volt. Első okleveles említése 1318-ból való. Az ország középső részén, a 12. századtól a magyar királyok székhelyének számított. A Buda közelében álló falu fejlődését a 16. századi törökellenes harcok akasztották meg. Ekkor Vecsés a környező településekhez hasonlóan megsemmisült, lakói elmenekültek.

A hódítók kiűzése után határát legelőként és szántóként hasznosították földesurai. Újratelepítése Grassalkovich Antal nevéhez fűződik. A hercegi származású főrang 1786-ban a saját, másfelé fekvő birtokairól toborzott ötven, zömében sváb családot e területre.

[caption id="" align="alignright" width="185"] Az apró szolgáltatóházak jól illeszkednek a település hangulatába
[/caption]Vecsés a szolnoki főút mellett, a Cifra csárdától két ellentétes irányban jött létre. Faluvá alakulása az 1786. június 14-én megkötött telepítési szerződést követően indult meg. A község 1792-ben kapott postaállomást, míg önálló plébániája és iskolája 1797-ben nyitotta meg kapuit. Első mészárszéke az 1800-as évek elején állt munkába. A kor híres sebésze, Schneider Vince 1806-ban költözött ide. A lakosság száma 1795-ben négyszáznyolcvanöt, 1857-ben közel kétezer, míg 1910-ben már hétezernégyszáz körül járt. A folyamatos bevándorlás ellenére a helyi társadalom megőrizte sajátos jellegét.

A hajdani tiszta sváb falu a felmérések szerint a 19. század végére fokozatosan felhígult. Addig, amíg 1900-ban az itt élők hetvennyolc, addig 1941-ben már csak tizennyolc százaléka vallotta magát németnek. 1946-ban három nap alatt több mint ezerötszáz embert telepítettek ki Vecsésről. Három évvel később mindössze húsz, s 1990-ben is csupán harmincnyolc főnyi németet találtak a településen. Ám a legutóbbi népszámláláskor már több mint félezren vállalták fel eredeti származásukat.

Vecsés jelenkori történetéből mindenképp érdemes kiemelni, hogy határában található hazánk legnagyobb közforgalmi reptere. A település folyamatosan fejlődik. Budapest közelsége miatt egyre több az itt megtelepülő vállalat.

Bükk László (64) polgármester

– Nagyon rossz Vecsés közlekedése. Van remény a változásra?

– Már épül az elkerülő szakasz. Ha minden igaz, ez év novemberére elkészül az új út, továbbá megnyílik a települést az M0-sal és az M5-sel összekötő pálya is. Évek óta várunk erre

a pillanatra.

– Ugyancsak nehéz átjutni a települést kettészelő vasúton.

– Ha átadják az új közlekedési folyósót, várhatóan csökken majd a keresztirányú forgalom is. Egyébként a közelmúltban hoztak létre az ipari park területén egy aluljárót. Ennek érdekessége, hogy ezt egy vállalat építette saját pénzén, majd átadta azt az önkormányzatnak.

– A városka igen hosszú. Van helyi közlekedés?

– Épp a napokban indult el a helyi buszjárat. A fő irányokat, azaz az iskolákat, óvodákat és

a temetőt érinti. Úgy tűnik, a lakosság örömmel fogadta a kezdeményezést.

– Idős vagy fiatal a település lakossága?

– Sajnos kevesebb gyermek születik, mint ahányan örökre eltávoznak tőlünk. Ám számos, a városból kiköltöző család miatt a fiatalok száma folyamatosan nő.

– Hol férnek el a betelepülők?

– Az önkormányzat a közelmúltban adott át két, teljesen közművesített területet. Itt gőzerővel folyik egy lakópark kialakítása.

A lakók szerint a leghangulatosabb, legtisztább és legbiztonságosabb község

Dajka Jánosné (26) kismama: - Az egész település igen rendezett benyomást tesz a látogatóra. Bizton mondhatom, ez az egyik leghangulatosabb község mind közül, ahol eddig jártam. Mivel sokat járok erre, tapasztalatból tudom, folyamatosan tisztítják a járdákat és az utakat. Amúgy Vecsés legszebb helye, szerintem, a Szent István tér. E szép Pest melletti településnek pusztán egy hátránya van, kissé zajos.

Professzor Dr. Sárvári András, egyetemi tanár: - Harmadik generációs vecsési vagyok. Még a nagyapámék költöztek ide a múlt század tízes éveiben. Büszkeséggel tölt el, hogy itt élhetek. Évekkel ezelőtt többen összefogva alapítottunk egy lokálpatrióta kört. Viccesen szoktuk mondogatni, saját repülőterünk van. Volt rá példa, hogy egy-egy utam előtt gyalog mentem ki a légikikötőig.

Ábrahám Beáta (24) kismama: - Behozhatatlan előny, hogy közel vagyunk a városhoz, ám még sincs óriási nyüzsgés. Itt kertes házban élhetek, s el sem tudom képzelni, hogy bent Budapesten, egy panelben lakjak. Az átmenő forgalom szó szerint borzalmas, ám ez az állapot nemsokára végképp elmúlik. Jó érzés, hogy szinte mindenkit ismerek. A település hangulata nagyon családias, az emberek segítőkészek és barátságosak.

Káposztatörténet

Vecsésen nagy múltja van a hagyományos földművelésnek. Jól mutatja ezt a település régi, 1788-ból való címere is, mely zsúfolva van paraszti termelőeszközökkel. A község országos ismertségét leginkább helyben készülő savanyúságainak köszönheti. A kedvező talajadottságok és a közeli fővárosi piacok hatására a 19. század végén kezdett kialakulni e sajátos élelmiszeripar. A káposztasavanyítás titkát a sváb elődök hozták magukkal. A recepteket mindenki féltve őrizte, azok apáról fiúra szállva öröklődtek az egyes családokban.

Lázin Miklós András Bükk László (64) polgármester – Nagyon rossz Vecsés közlekedése. Van remény a változásra?

– Már épül az elkerülő szakasz. Ha minden igaz, ez év novemberére elkészül az új út, továbbá megnyílik a települést az M0-sal és az M5-sel összekötő pálya is. Évek óta várunk erre

a pillanatra.

– Ugyancsak nehéz átjutni a települést kettészelő vasúton.

– Ha átadják az új közlekedési folyósót, várhatóan csökken majd a keresztirányú forgalom is. Egyébként a közelmúltban hoztak létre az ipari park területén egy aluljárót. Ennek érdekessége, hogy ezt egy vállalat építette saját pénzén, majd átadta azt az önkormányzatnak.

– A városka igen hosszú. Van helyi közlekedés?

– Épp a napokban indult el a helyi buszjárat. A fő irányokat, azaz az iskolákat, óvodákat és

a temetőt érinti. Úgy tűnik, a lakosság örömmel fogadta a kezdeményezést.

– Idős vagy fiatal a település lakossága?

– Sajnos kevesebb gyermek születik, mint ahányan örökre eltávoznak tőlünk. Ám számos, a városból kiköltöző család miatt a fiatalok száma folyamatosan nő.

– Hol férnek el a betelepülők?

– Az önkormányzat a közelmúltban adott át két, teljesen közművesített területet. Itt gőzerővel folyik egy lakópark kialakítása. A lakók szerint a leghangulatosabb, legtisztább és legbiztonságosabb község Dajka Jánosné (26) kismama: - Az egész település igen rendezett benyomást tesz a látogatóra. Bizton mondhatom, ez az egyik leghangulatosabb község mind közül, ahol eddig jártam. Mivel sokat járok erre, tapasztalatból tudom, folyamatosan tisztítják a járdákat és az utakat. Amúgy Vecsés legszebb helye, szerintem, a Szent István tér. E szép Pest melletti településnek pusztán egy hátránya van, kissé zajos.

Professzor Dr. Sárvári András, egyetemi tanár: - Harmadik generációs vecsési vagyok. Még a nagyapámék költöztek ide a múlt század tízes éveiben. Büszkeséggel tölt el, hogy itt élhetek. Évekkel ezelőtt többen összefogva alapítottunk egy lokálpatrióta kört. Viccesen szoktuk mondogatni, saját repülőterünk van. Volt rá példa, hogy egy-egy utam előtt gyalog mentem ki a légikikötőig.

Ábrahám Beáta (24) kismama: - Behozhatatlan előny, hogy közel vagyunk a városhoz, ám még sincs óriási nyüzsgés. Itt kertes házban élhetek, s el sem tudom képzelni, hogy bent Budapesten, egy panelben lakjak. Az átmenő forgalom szó szerint borzalmas, ám ez az állapot nemsokára végképp elmúlik. Jó érzés, hogy szinte mindenkit ismerek. A település hangulata nagyon családias, az emberek segítőkészek és barátságosak. Káposztatörténet Vecsésen nagy múltja van a hagyományos földművelésnek. Jól mutatja ezt a település régi, 1788-ból való címere is, mely zsúfolva van paraszti termelőeszközökkel. A község országos ismertségét leginkább helyben készülő savanyúságainak köszönheti. A kedvező talajadottságok és a közeli fővárosi piacok hatására a 19. század végén kezdett kialakulni e sajátos élelmiszeripar. A káposztasavanyítás titkát a sváb elődök hozták magukkal. A recepteket mindenki féltve őrizte, azok apáról fiúra szállva öröklődtek az egyes családokban. Kirtner Éva és kisfia rendszeres sétáik során szívesen keresik föl a díszes Szent István teret Az apró szolgáltatóházak jól illeszkednek a település hangulatába -->

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kemma.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kemma.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!