Hírek

2005.04.05. 00:00

Pénteken temetik a pápát

A bíborosok tegnapi tanácskozása értelmében a pápát péntek délelőtt tíz órakor helyezik örök nyugalomra. Minthogy az egyházfő nem hagyott hátra végrendeletet, az elhunytat a bazilikába viszik és az altemplomban temetik el.

BAMA

[caption id="" align="alignleft" width="131"] Világszerte milliók adóznak II. János Pál emlékének
[/caption]Korábban az a hír járta, hogy Karol Wojtyla földi maradványait lengyel szülőhazájában, a családi kriptában helyezik el. Honfitársainak jelentős része szerette volna, hogy legalább a szíve kerüljön a krakkói Wawel Székesegyházba. Franciszek Macharski krakkói érsek azonban azt mondta: a Szentatyát teljes épségben temetik el, bármiféle sebészeti beavatkozás nélkül – a Vatikán-ban. II. János Pál 16 évig szolgált püspökként és érsekként Krakkóban. A gyászszertartáson mintegy kétszáz államfő, köztük Mádl Ferenc köztársasági elnök és a keleti keresztény egyházak pátriárkái is részt vesznek.

Számozott fagolyókat kaptak a bíborosok a pápaválasztó eljárásra kiosztott helyeiknek megfelelően. A főpapok tegnapi tanácskozásán a jelenlevőknek már kiosztotta e labdacsokat Joseph Ratzinger, a testület dékánja. A választójoggal rendelkező bíborosokat a Szent Márta Ház igen egyszerűen berendezett szobáiban szállásolják el a Vatikánban.

Hétfő estétől a Szent Péter-székesegyházban róhatják le a hívők kegyeletüket II. János Pál ravatala előtt. Több millió zarándokot várnak Rómába az elkövetkező napokban, ezért a bazilika folyamatosan nyitva lesz. Csupán éjjel kettő és reggel öt óra között zárják be műszaki okok és karbantartás miatt a székesegyházat. A zarándokok autói és autóbuszai számára kialakított ideiglenes parkolóktól és a pályaudvaroktól ingyenes ingajáratokat közlekedtetnek majd a Vatikánhoz.

Kedden újabb főpapi tanácskozást tartanak az időközben a Vatikánba érkezett bíborosok csatlakozásával. A pápaválasztó konklávé összehívásáról még nem született döntés, a bíborosok tegnap csak a legsürgetőbb kérdésekkel foglalkoztak. II. János Pál még 1996-ban bocsátotta ki a pápaválasztás rendjéről szóló útmutatását. Eszerint az utódot megválasztó konklávét az egyházfő halálát követő húsz napon belül meg kell kezdeni. Az egyház, élükön a bíborosokkal, a Szentatya halálát követő naptól kezdve kilenc napon át imádkozik a pápa lelki üdvéért.

Nemzeti gyásznap

A pápa emlékére tegnap gyászmisét mutattak be a budapesti Szent István-bazilikában. Erdő Péter bíboros, prímás, eszter-gom-budapesti érsek körlevele értelmében a főváros valamenynyi templomában, illetve vidéken negyedórán át zúgtak a harangok II. János Pál tiszteletére. A magyar kormány gyásznappá nyilvánította április 8-át, a pápa temetésének napját. Az ELTE Egyetemi Könyvtárának időszaki kiállítása a katolikus egyházfőre emlékezve pápai iratokkal és függőpecsétekkel bővült. A gyűjteményben már a 13. századból találhatók vatikáni dokumentumok. A kiállításon III. Miklós, IV. Miklós, VIII. Bonifác, VI. Kelemen, VI. Ince, XI. Gergely pápa parancsolataiból, kiváltságleveleiből láthatnak válogatást az érdeklődők.

Rómában, Rómán kívül

Szent Péter óta a legtöbb pápát, szám szerint százhatvanhatot, Rómában temették el, közülük nyolcvanegyet a Vatikánban; X. Pius (1903–1914) óta mindenkit. Az ugyancsak a Vatikán birtokában lévő Lateráni bazilikában ezer év pápái közül tizennyolcan nyugszanak; az eddigi utolsó XIII. Leó (1878–1903) sírja. A harmadik és a hatodik évszázad között a katakombákba kerültek a pápák. Összesen negyven-hárman pihennek Rómán kívül, közülük XXII. János (1316–1334), V. Miklós (1328–1330), XII. Benedek (1334–1342) és IV. Ince (1352–1362) Avignonban, akik az „avignoni fogságban” voltak. Az athéni Akropoliszon temették el I. Sixtust (115–125). Nyolcvanhét pápa végső nyughelye ismeretlen. XXIII. Jánost (1958–1963) eredetileg a Szent Péter- bazilika altemplomában temették el, de II. János Pál 2000-ben, a szentévben boldoggá avatta és oltárra emelte. Sírjának felnyitásakor a holttestet olyan kitűnő állapotban találták, mintha békésen szenderegne; azóta üvegszarkofágban tekinthetik meg a zarándokok.

Olaszt szeretnének az oroszok a pápai trónuson

II. János Pál utódjaként az orosz ortodox egyház vezetői olasz pápát szeretnének látni Szent Péter trónján. Azt remélik ettől, hogy javulnának a jelenlegi hűvös kapcsolatok. Az oroszokban mélyen gyökeret vert az a meggyőződés, hogy egy lengyel katolikus csak „nyugati hódító” lehet. A Vatikánhoz intézett üzenetében II. Alekszij reményét fejezte ki, hogy a római katolikus egyház életében nyíló új korszak segíteni fog megújítani az ortodoxokkal „a kölcsönös tisztelet és keresztény felebaráti szeretet kapcsolatait”. Az orosz pátriárka burkoltan elismerte, hogy a mostani állapot nem felel meg ennek az eszményképnek. A buzgó hittérítés és több ezer ukrán plébánia hirtelen visszafoglalásának vádja ugyancsak a gyanakvás logikájába illeszkedik.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kemma.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kemma.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!